Ezek a leggyakoribb emésztőrendszeri problémák időskorban

Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak az emésztőrendszeri panaszok: a refluxos tünetektől, visszatérő hasi fájdalomtól kezdve a székrekedésen át egészen az epekövességig és a vastagbélpolipig. Mire érdemes különösen odafigyelni? Dr. Sike Róbert gasztroenterológus összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat a Hegyvidékiek Egészségiskolája programsorozat keretében tartott előadásában.

Az egyik leggyakoribb időskori elváltozás a rekeszizomsérv, amely már a középkorú korosztály egy jelentős részénél is megjelenik, 60 év felett pedig már a lakosság harmadát érinti. Ilyenkor a gyomor egy része a mellüreg felé csúszik, ami refluxos tüneteket, köhögést, mellkasi nyomást vagy akár vashiányos vérszegénységet is okozhat. 

A háttérben többnyire a megnövekedett hasűri nyomás áll – gyakori kiváltó tényező például a székrekedés vagy az erőlködés. Az életmódváltás, a savtermelést csökkentő gyógyszerek, illetve súlyos esetben a műtét segíthet megszüntetni a panaszokat.

Nagyon gyakori időskori probléma az epekövesség is. „Bár sokan soha nem tapasztalnak tünetet, az epekövek léte önmagában is betegséget jelez, mert arra utal, hogy az epe összetétele és az epehólyag működése már nem egészséges” – hívja fel a figyelmet a problémára dr. Sike Róbert. 

A 70 év feletti nők mintegy egyötödét érinti, és bár a többség tünetmentes marad, a fennmaradó néhány tíz százaléknál a panaszok hirtelen és drámai formában jelentkeznek: jobb bordaív alatti fájdalommal, hányingerrel, rossz közérzettel. A legsúlyosabb szövődmények – epehólyag-gyulladás, epevezeték-elzáródás, hasnyálmirigy-gyulladás – akár életveszélyesek is lehetnek, ezért a tünetes epekövesség műtéti kezelést igényel. Sike doktor kiemelte, hogy a „néma” kövek esetén is érdemes időben megtervezni a műtétet, mielőtt egy akut roham kialakulna.

A szakorvos szerint fontos ismerni a hasnyálmirigy időskori működési zavarait is, amelyek gyakran rejtetten, mégis jelentősen rontják az emésztést. A hasnyálmirigy-elégtelenség jellegzetesen étkezések után jelentkező, makacs teltségérzéssel, puffadással és kellemetlen hasi panaszokkal jár. Időskorban az enzimtermelés természetes lassulása, korábbi gyomor-bélrendszeri műtétek, ritkábban daganat vagy az epekövesség szövődményeként kialakuló hasnyálmirigy-gyulladás állhat a háttérben.

Sok beteg először a széklete megváltozását veszi észre: az emésztetlen ételek maradványai, a laza, zsírfényű széklet mind arra utalhatnak, hogy a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztőenzimet. A diagnózis felállítása nem mindig egyszerű, de ha a probléma kiderül, az enzimpótlás és a dietetikai támogatás sokat javít a tüneteken, és segít megelőzni a felszívódási zavarok okozta hiányállapotokat.

A fekélybetegség idős korban gyakran nem a klasszikus, „szúró gyomorfájdalom” formájában jelentkezik. Gyakran enyhébb, de alattomosabb tünetek dominálnak: teltségérzet, étvágytalanság, hányinger vagy fogyás. Ennek egyik fő oka a nem-szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése, amelyek rontják a gyomrot védő nyákréteg működését.

Emellett a Helicobacter pylori fertőzés is jelentős tényező: a lakosság mintegy ötöde hordozza, sokan tünetmentesen, de hosszú távon gyomornyálkahártya-sorvadást, metapláziát és fekélybetegséget okozhat. A kezelés alapja a gyógyszeres savcsökkentés és – igazolt fertőzés esetén – az antibiotikumkúra.

A vastagbélben kialakuló divertikulumok, vagyis kis vaktasakok szintén rendkívül gyakorivá válnak az életkor előrehaladtával: 60 év felett a lakosság csaknem fele érintett, 80 év felett pedig már 65%-ot tesz ki az elváltozás jelenléte.

Kialakulásuk elsősorban az életmóddal függ össze: a rostszegény táplálkozás, a kevés folyadék és a mozgásszegény életmód miatt a béltartalom lassabban halad, a bélfalra nagyobb nyomás nehezedik, a leggyengébb pontokon pedig kitüremkedések alakulnak ki.

A divertikulózis az esetek többségében tünetmentes, de okozhat bal oldali görcsös hasi fájdalmat, puffadást és székletürítési zavarokat is. A legsúlyosabb problémát az jelenti, ha a divertikulum begyullad, azaz divertikulitisz alakul ki: ilyenkor tályog, sipoly, vérzés vagy akár perforáció is jelentkezhet, ami műtéti beavatkozást tehet szükségessé.

Sike doktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a krónikus székrekedés az idősebb korosztály egyik leggyakoribb panasza, és gyakran nem egy egyszerű kellemetlenség, hanem komoly kockázatot is jelent. A háttérben sokszor az elégtelen folyadékfogyasztás, a rostszegény étrend, a mozgáshiány vagy bizonyos gyógyszerek állnak. A tartós székrekedés aranyérhez, végbélrepedéshez vagy akár székletimpakcióhoz (a megkeményedett széklet elzárja a bélrendszert) vezethet, ezért a kezelés elengedhetetlen része az életmód átalakítása és – szükség esetén – kíméletes, nem hozzászokást okozó hashajtók alkalmazása.

A vastagbélpolipok a 60 év felettiek 20–30%-ánál megtalálhatók, és bár általában tünetmentesek, bizonyos típusaik idővel rosszindulatúvá válhatnak. Minél nagyobb egy polip, annál nagyobb a vastagbélrák irányába való fejlődés kockázata. Éppen ezért a rendszeres kolonoszkópiás szűrés kulcsfontosságú – különösen azoknál, akiknek a családjában előfordult vastagbéldaganat. Számukra már 40–45 éves kortól ajánlott a vastagbéltükrözéses vizsgálat.

A nyelőcsőbetegségek körébe tartozó Zenker-divertikulum és achalasia habár ritkábban fordulnak elő az említett problémákhoz képest, annál súlyosabb panaszokat okozhatnak. 

A Zenker-divertikulum a nyelőcső legfelső szakaszán kialakuló vaktasak, amelyben étel és folyadék gyűlhet fel, ezáltal súlyos nyelési nehezítettséget, visszacsorgó ételmaradékot, rossz leheletet és akár aspirációs tüdőgyulladást okozhat. Előrehaladott esetben a beteg még a nyálát sem tudja lenyelni, az étel pedig gyakorlatilag elakad már az első falat után. 

Az achalasia ezzel szemben a nyelőcső alsó végén lévő izomgyűrű görcsös zárva maradását jelenti, ami miatt az étel nem tud lejutni a gyomorba. A betegek arról számolnak be, hogy a falat „megakad”, vizet kell inniuk rá, majd idővel még a folyadék sem megy le. Az étel visszaöklendezése, mellkasi fájdalom és éjszakai köhögés is gyakori ennél a kórképnél. 

Mindkét elváltozás súlyos életminőség-romlással jár, de szerencsére ma már léteznek hatékony endoszkópos és sebészi megoldások, amelyekkel a nyelés funkciója helyreállítható.

„A legfontosabb, hogy szem előtt tartsuk: az időskori emésztőrendszeri betegségek jelentős része életmóddal, időben elkezdett kezeléssel és rendszeres gasztroenterológiai szűréssel jól karbantartható” – hangsúlyozza dr. Sike Róbert. A panaszok egy jelentős része nem az idősödés természetes velejárója – minél előbb foglalkozunk velük, annál nagyobb az esély a jó életminőség megőrzésére.