A kismedencei süllyedések és az inkontinencia nagymértékben ronthatja az életminőségét, mégis kevesen vannak tisztában a lehetséges modern, kíméletes kezelésekkel.
Dr. Sipos Attila szülész-nőgyógyásszal, urogynekológus főorvossal körbejártuk a legmodernebb eljárásokat a TOT-szalagtól a laparoszkópos hálóbeültetésig.
– Ahogy a neve is mutatja, az urológia és a nőgyógyászat közötti határterületet jelenti. Elsősorban a női vizelettartási panaszokkal, azaz az inkontinenciával, valamint a női kismedencei szervek – mint a húgyhólyag, méh vagy a hüvelyfal – süllyedésének problematikájával foglalkozik ez a szakterület. Az urogynekológiában ma már egy úgynevezett „integrált teória” érvényesül, ami valódi paradigmaváltást jelentett a kismedencei szerveket érintő panaszok kezelésében. Miről szól ez? Rájöttünk, hogy a kötőszöveti struktúrák rögzítése és állapota befolyásolja a szervek működését. Épp ezért, ha az adott kismedencei szerv felfüggesztését és környezetét anatómiailag korrigáljuk, akkor a funkció is javul majd. Tehát nemcsak tüneti kezelést végzünk ezáltal, hanem a „szerkezeti hiba” kijavításával érünk el tartósan pozitív eredményt.
– Az inkontinencia sajnos rendkívül sok nőt érint: a statisztikák szerint a női populáció 25–45%-a szenved vizeletvesztési panaszoktól. Ez egy megdöbbentően magas arány, gyakorlatilag minden második-harmadik hölgy érintett valamilyen szinten élete során. Bár sokan úgy vélik, hogy ez csak az idősek problémája, a számok azt mutatják, hogy már fiatalabb korban is jelen van. Az azonban tény, hogy az életkor előrehaladtával a helyzet romlik. Ennek oka a hormonális változások mellett a szövetek természetes gyengülése is.
– A műtét elsősorban stresszinkontinencia esetén jöhet szóba. Alapvetően a súlyossági fokozat a meghatározó, amelyeket három kategóriába sorolunk. Az egyes fokozatnál még csak erős köhögésre, tüsszentésre vagy váratlan, nagy erőkifejtésre jelentkezik vizeletvesztés. A kettes fokozatnál azonban a panasz már zavarja a mindennapokat: a beteg szinte csak betéttel mer elindulni otthonról, mert egy sietősebb lépésnél vagy lépcsőzésnél már fellép a vizeletvesztés. Ezen a szinten már műtéti megoldás indokolt. A hármas fokozat a legsúlyosabb, amikor már a fotelból való felállás mozdulata is vizeletvesztéssel jár.
– Európában jelenleg a legmodernebb eljárások a szalagműtétek. Két fő típust alkalmazunk: a TOT és a TVT műtéteket. A lényeg mindkét esetben az, hogy a húgycső középső harmada alá egy speciális támasztó szalagot helyezünk be, amely segít javítani a zárófunkciót azokban a pillanatokban, amikor a hasűri nyomás megnő. Ezek minimál invazív beavatkozások, ami azt jelenti, hogy apró, mindössze 1-1,5 centiméteres metszéseken keresztül dolgozunk, amelyek szinte nyomtalanul gyógyulnak. A betegek általában mindössze egy éjszakát töltenek az intézményben, és a beavatkozás után gyorsan visszatérhetnek a megszokott mindennapokhoz, csak jobb életminőség mellett.
| „Hiszek a test-lélek-szellem egységében. Nem gépként kell tekinteni a testre, amit csak meg kell szerelni, az embert egészében kell látni. A “miértek” keresése közben a saját, belső működésünk felismerése, az okokkal való szembesülés már fél gyógyulás.” |
– Ilyenkor komplexebb kismedencei rekonstrukcióra van szükség. Amennyiben lehetséges, elsőként választandó technika a laparoszkópia. A méh vagy a hüvelyfal süllyedése esetén különböző felfüggesztési módszereket alkalmazunk, mint például a promontofixáció (más néven sacrocolpopexia), a pectopexia vagy a laterális szuszpenzió. Ezek során hálókkal vagy szalagokkal rögzítjük a szerveket a kismedencei szalagrendszerhez, biztosítva ezáltal a tartós és rugalmas eredményt. Bár ezek komolyabb műtétek, a laparoszkópia miatt a szervezet terhelése mégis csekély, a posztoperatív fájdalom kicsi, a gyógyulás pedig gyors.
Életmódtanácsok a kismedence védelmében● Az optimális súly megtartása csökkenti a kismedencei szervekre nehezedő állandó nyomást. |
– Nem csak önmagában a szülések száma a döntő. Van olyan páciensem, aki öt gyermeket szült, és tökéletesen regenerálódott, míg másnál egyetlen szülés után is súlyos tünetek jelentkeztek. Nagyon sokat számít például az életkor: a 40 év feletti szüléseknél a kötőszöveti struktúra már kevésbé rugalmas, könnyebben sérül. Mindemellett általánosságban az is elmondható, hogy legalább 12-18 hónap regenerálódási idő javasolt két szülés között. De a legfontosabb talán az, hogy nagyon oda kell figyelni a szülés utáni hat hétre. A mai világban nem ritka, hogy egy édesanya 2 héttel a szülés után már az ötkilós gyereket cipeli a hordozóban a városban. Ez óriási hiba. A gyermekágyas időszakot – amennyire csak lehet – pihenéssel kell tölteni a regeneráció érdekében, mert a túl korai fizikai terhelés megalapozza a későbbi süllyedéseket. Fokozatos aktivitás javasolt.
| Dr. Sipos Attila egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluból származik, ahol a háziorvos személyisége meghatározó élmény volt gyermekkorában, ez alapozta meg a pályaválasztását. Az orvosi egyetemen a szülészet misztériuma vonzotta, majd a szülészet-nőgyógyászat szakterületen belül az urogynekológia felé azért nyitott, mert ez a terület akkoriban még sok kihívást és technikai fejlődési lehetőséget tartogatott. |
– A gyógytornának kulcsszerepe van, mind a problémák megelőzésében, mind a rehabilitációban. A gyógytornász segíthet az kismedencei izomzat erősítésében és a helyes funkciók visszaállításában.
– Ez mindig a páciens panaszaitól függ. Okozhat vérzészavart egy kisebb, rossz helyen lévő mióma is, míg egy nagyobb, 6-8 centiméteres göb lehet teljesen tünetmentes. Ha közeledik a menopauza és nincs panasz, gyakran elég a megfigyelés, mert a hormonális változásokkal a mióma is zsugorodhat. Ha viszont fájdalmat, erős vérzést okoz, vagy dinamikusan nő, javasolt a műtét. Ha a páciens túl van a gyerekvállaláson és végleges megoldást szeretne, a laparoszkópos méheltávolítás ma már rutinbeavatkozás, amiből két hét alatt fel lehet épülni.
– A cisztáknál fontos látni a szerkezetet. Az egyszerű, kisebb folyadékkal telt ciszták gyakran maguktól is eltűnnek, ezeket sokszor elég csak megfigyelni. Vannak azonban olyan típusok, mint például az endometriózisos ciszták vagy a dermoidok – amelyek sűrű bennékűek, akár hajszálakat vagy zsírszövetet is tartalmazhatnak –, és soha nem tűnnek el maguktól. Ezeket műtéti úton kell eltávolítani.
| Dr. Sipos Attila főorvos többek között kismedencei süllyedések, inkontinens panaszok, miómák és petefészekciszták diagnosztikájával és műtéti kezelésével foglalkozik intézményünkben. Kiemelt szakterülete a minimál invazív sebészet, ezen belül a laparoszkópos és szalagműtétek alkalmazása, valamint a komplex uroginekológiai helyreállító beavatkozások. De várja a pácienseket vérzészavarok esetén, és változókori tünetegyüttesek (klimaxos panaszok) kezelése céljából is. |
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
