Gyermekszemészet

Gyakran csak az első kötelező szemészeti szűréskor (iskolakezdés előtt) derül ki, hogy a gyermek látása nem tökéletes, holott számos panasz (kancsalítás, fejfájás, "hunyorgás", ismétlődő szemgyulladás, stb.) ráirányíthatja a figyelmet a gyermek látáshibáira.

Kik a "veszélyeztetett" csoportba tartozó gyermekek, és mely tünetek esetén indokolt a
mielőbbi vizsgálat?

Akiknél:

• a családban volt szemészeti eltérés (tompalátás, kancsalság, fiatalkori szemüvegviselés),
• az édesanya a terhesség alatt valamilyen fertőző betegségen (rubeola, toxoplasma) esett át,
• a koraszülöttek,
• akik újszülött korban súlyos fertőzésen estek át,
• ha a szülő kancsalságot észlel, hiszen a kancsalság elsősorban nem kozmetikai probléma. A valódi kancsalság MINDEN életkorban kóros, hátterében akár daganat, gyulladás, fejlődési rendellenesség stb. is húzódhat.
• ha a gyermek pupillája nem fekete, hanem rendellenes "fehéres" fényű,
• ha a gyermek szemgolyója lényegesen kisebbnek vagy nagyobbnak látszik,
• ha a gyermek 3 hónapos kor után sem figyel a fényre vagy ismerős arcokra,
• ha a szem- a gyermekorvos által adott kezelés (szemcsepp, kenőcs) használatát követően is piros "izgatott", váladékos.

A gyermekkorban előforduló leggyakoribb szemészeti eltérést a fénytörési hibák okozzák. Fénytörési hiba húzódhat meg a gyakori fejfájás, "hunyorgás", elhúzódó,- visszatérő szemgyulladás mögött. Gyakran azonban "csak" a szem nézővonalában beállt változás (kancsalság) hívja fel a figyelmet a fénytörési hibára.

Fénytörési hibák

• távollátás
• rövidlátás
• astigmia

A fénytörés meghatározható:

• a vizsgált gyerek szeme elé helyezett lencsékkel ( főleg nagyobb gyermeknél),
• skiaszkópiával: a tágított pupilla területébe vetített fénysugárral,
• computeres vizsgálattal, ami gyermekek esetén nem mindig megbízható, a szemüveg felírásakor nem célszerű csupán erre hagyatkozni.

A fénytörési hibák javítása történhet

• szemüveggel,
• kontaktlencsével (életkor, szemészeti status függvényében javasolt gyermekeknél),
• lézer, illetve műtét, ami gyermekkorban általában nem javasolt, mivel a gyermekek szeme a növekedés során nagymértékben változik.

Távollátás

Akkor beszélünk róla, ha a szem tengelye rövidebb (ez a gyakoribb), vagy a szem törőereje (szaruhártya, szemlencse) gyengébb.
Az újszülöttek rövidebb szemtengellyel jönnek a világra. A gyermek fejlődésével a szemgolyó nő, és 7-8 éves korra éri el a felnőttre jellemző nagyságot, a továbbiakban már csak kismértékben változik.
A távollátás-bizonyos mértékig, a szemlencse törőerejének fokozásával (alkalmazkodás) kijavítható. Kisfokú távollátás ilyen módon való kijavítása tehát normális jelenség (teljes látás, panaszmentesség, jó kétszemes kapcsolat esetén szemüvegviselés nem szükséges).
A túllátás egyes eseteiben azonban előbb időszakos, majd ha a gyermek nem visel szemüveget, akkor állandósuló befelé kancsalítást eredményezhet.
A távollátás mértékétől függően azonban ez az aktív izommunka egyéb panaszokat is okozhat (elhúzódó, nehezen gyógyuló szemhéjgyulladás, látási panaszok, fejfájás). Ezekben az esetekben a szemész által szükség esetén meghatározott esetben a pupillatágítást követően meghatározott domború (+) lencsét a gyermeknek állandóan viselnie kell.

Rövidlátás

Akkor beszélünk róla, ha a szem tengelye hosszabb (ez a gyakoribb), vagy a szem törőereje megnövekedett (a szaruhártya, szemlencse görbülete nagyobb).
A gyakran iskoláskorban kezdődő rövidlátás esetén a gyerek nem látja a táblát, "hunyorogva" nézi a TV-t (tehát távolra rosszul lát), közelre viszont jól lát. Szemüveggel ez a hiba korrigálható. A gyermek növekedésével a fenti értékek nőhetnek, így rendszeres szemészeti kontroll elengedhetetlen. A szemész mindig a lehető leggyengébb korrekciót javasolja.
Ha a gyermek a szemüvegét nem viseli, akkor nem kell igénybe vennie az alkalmazkodást, s ezzel a két szem ezzel járó "összetérítését". Emiatt a tartós közeli munkánál szemei kifáradnak, aminek következtében a két szemét esetleg nem tudja egyszerre használni, kifelé kancsalíthat.
A nagyfokú rövidlátás azonban nemcsak fénytörési hiba, hanem a szemgolyó kitágulása miatt a szem belsejében a látást veszélyeztető elváltozások is keletkezhetnek, ezért rendszeres szemészeti ellenőrzést igényel.

Astigmia

Általában a szaruhártya, néha a lencse görbületi sugarának eltérése miatt nem keletkezik éles kép az ideghártyán. Az astigmia általában veleszületett, a későbbiekben csak kisfokú változást mutat.
Az astigmiát egyesek "szemtengely-ferdülésnek" is nevezik, míg mások a szemtengely-ferdülés alatt általában a kancsalságot értik. E fogalom használata így nem egyértelmű.
A nagyfokú astigmiás gyermek távolra-közelre is gyengébben lát, hunyoroghat, krónikus szemhéjszéli gyulladásos panaszai lehetnek.
A korrigálása ún cylinderes lencsékkel történik. Az astigmia gyakran az előző két fénytörési hibával együtt kombinálva fordul elő.

Kancsalság

A csecsemők széles, lapos orrgyöke miatt észlelt "látszólagos" kancsalítás miatt gyakran felmerül a szülőkben a kérdés: Kancsal-e a gyermek? Van-e teendő?
Kétséges esetben javasolt felkeresni a rendelőt!
A valódi kancsalság ugyanis nem egyszerűen fénytörési hiba, hanem a két szem együttműködési zavara. A két szem együttműködése tanult, bonyolult reflex, s a tökéletes kiépülésére csak az élet első éveiben van esély.
Ha az egyik szem tartósan kancsal állásban van, akkor tompalátóvá válhat, amelynek gyógyulási esélye a korral együtt csökken. A tompalátás kezelésének lényege a "tompalátó" szemet megtanítjuk látni, ezért - az orvos által meghatározott arányban és módon - a jó látó szem letakarásra kerül.

A kancsalság kezelése összetett, évekig tartó gondozást igényel. A kezelés lépései:

• 1. szemüvegviselés, a skiaszkópia során mért fénytörési hiba teljes kijavítása, a szemüveg állandó viselése.
• 2. zárás, takarás: tompalátás esetén a jól látó szem zárása a szemész által meghatározott módon és ideig történik. A szemüveg takarása ilyenkor nem elegendő, mert a gyermek "kiles" alóla. Az ilyenkor alkalmazott bőrre ragasztott zárást csak a megfelelő látásélesség elérése után (annak megtartása érdekében) váltjuk fel a szemüveg takarásával. Váltva kancsalítás esetén - a két szem együttműködésének kialakítása érdekében a szemüveget váltva takarjuk
• 3. műtét: ha a megfelelő szemüvegviseléssel nem érhető el a szemek párhuzamos állása, akkor az orvos műtétet javasolhat. A kancsalság ellenes műtéttel "csak" a kancsal állás korrigálható, a tompalátás és a fénytörési hiba nem szűntethető meg.

FONTOS! A kancsalság azonban olyan "organikus" betegségek tünete is lehet, mint a daganat, súlyos szemgyulladás, fejlődési rendellenesség, stb. Ezért javasolt a mielőbbi szemészeti vizsgálat.

Gyulladásos megbetegedések

Kötőhártya gyulladás

A felnőttkori kötőhártya gyulladáshoz hasonló tünetekkel jár, kialakulásában is alapvetően ugyanazok a kórokozók, (baktériumok, vírusok) tényezők (léghuzat, stb.) játszanak szerepet. Az orvos által felírt szemcsepp, kenőcs előírt használata mellett a fokozott higiénia (kézmosás, saját törülköző, stb.) elengedhetetlen.
Az allergiás kötőhártya gyulladás előfordulása napjainkban egyre gyakoribb, szükséges esetben szemcsepp alkalmazásával a tünetek csökkenthetők.
Az újszülöttek nem javuló kötőhártya gyulladása esetén a veleszületett könnycsatorna elzáródása is felmerül, melynek megoldása szakorvosi feladat.

Árpa

A szemhéji mirigyek gyulladása borogatás, szemcsepp, kenőcs előírt módon történő használata mellett általában meggyógyul, és gyermekkorban csak ritkán kerül műtéti megoldásra.

Színtévesztés

A pályaválasztást befolyásoló színtévesztés majdnem kizárólag fiúknál fordul elő, örökletes tényezők kapcsán. Hitelt érdemlően vizsgálni általában csak 5-6 éves kor után lehet.
A teljes színvakság ritka, az érintett csak a fehér-fekete színek között tud különbséget tenni.
A részleges színtévesztés lehet veleszületett vagy szerzett. A veleszületett forma a női kromoszómához kötött, így férfiaknál gyakoribb (férfiaknál 8%, nőknél 0,4% az előfordulása).

 A koraszülöttek látáskárosodása

A koraszülöttek száma évről-évre nő. Szemészeti ellátásuk a klinikai illetve egyes kórházi centrumokban elkezdődik, és az ezzel foglalkozó központokban végzik az ellenőrzést, illetve a korai szemészeti kezeléseket (lézer, fagyasztás, műtétek)
A koraszülötteknél azonban az átlagosnál több szemészeti eltérés (kancsalság, nagyfokú rövidlátás, ..stb.) várható, ezért a későbbiekben is fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés, még akkor is, ha nem volt náluk a koraszülöttséggel összefüggő kóros érfejlődés.

Daganatok

A szem különböző jó-és rosszindulatú daganatai, valamint a szemben kialakuló áttétek szerencsére ritkák, de igen változatos szemészeti tünetek képében jelentkezhetnek. Ezért feltétlenül szükséges a gyermekek szemészeti vizsgálata, ha a szülő bármilyen szokatlan rendellenességet észlel a gyermekénél.- különösen egyoldali kancsalság, illetve a
"fehér pupilla" ("amaurotikus macskaszem") esetén fontos a szakorvosi vizsgálat. Bizonyos daganatok korai szűrésével ugyanis a - kezelési módszerek fejlődésének köszönhetően a gyermekek szeme, és élete megmenthető lehet. Más, pl. a szemhéjon észlelt "ijesztő kinézetű" daganatok (haemangiomák) azonban akár maguktól, nyom nélkül is visszafejlődhetnek 3-5éves korig.

Sérülések

A gyerekeknek nincs veszély érzete, nem ismerik fel a tárgyak bizonyos tulajdonságait, melyek súlyos sérüléseket okozhatnak. Vannak speciális sérülések, melyek gyermekkorban gyakrabban fordulnak elő (Hegyes, éles tárgyak - ceruzavég, olló - okozta áthatoló sérülés, illetve a lengő hintavég, hógolyó, ököl által okozott tompa ütés, vagy a maródások, égés
Ezek következménye maradandó látáskárosodás lehet, ezért elengedhetetlen az azonnali szemészeti ellátás. Súlyos sérülések esetén azonban gyakran csak altatásban végezhető a vizsgálat illetve ellátás.

Fejlődési rendellensségek 

Veleszületett szürkehályog

A szemlencse veleszületett elszürkülése.
Egy részük "stacioner", tehát a születés után nem változik - ezek általában nem igényelnek műtéti beavatkozást. A látást jelentősen rontó lencsehomályok esetén azonban korai műtét javasolt, hiszen a késedelmes műtét tompalátást okozhat.

Veleszületett zöldhályog

A szülő néha boldogan mutatja, hogy gyermekének "milyen szép nagy szeme van" (Sajnos ilyenkor általában a megemelkedett szemnyomás eredményezi a szemgolyó kóros megtágulását). Ennek gyanúja esetén a gyermeket mielőbb szemészetre kell vinni, ahol a szemnyomást (általában altatásban) megmérjük, és megállapítjuk, vagy kizárjuk a veleszületett zöldhályog tényét. Megoldása műtéti.

Dr. Nagy Mária szemész szakorvos

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.