2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kórházfejlesztés
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Alvási apnoé - amire egy műtét előtt fontos figyelni!

    Jelen cikk 2022.02.21. előtt készült.

    Utolsó módosítás dátuma: 2022-04-29

    Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

    Az alvási apnoé egy potenciálisan súlyos alvászavar: a légzés alvás közben rövid időszakokra, esetleg néhány másodperctől akár egy percig is tartó időszakra leáll, majd - a szervezet pánikreakciójának hatására - egy horkantás-szerű, mély levegővétellel újra indul. Kezeletlen alvási apnoe esetében éjszakánként akár több száz ilyen légzésleállás-újraindulás történhet. Ez nemcsak jelentősen rontja az alvás minőségét kellemetlen vagy akár veszélyes nappali álmosságot okozva, hanem, mivel erősen igénybe veszi a szervezetet, egyéb kockázatokkal is járhat.

    A súlyos alvási apnoe okozója vagy súlyosbítója lehet a magas vérnyomás betegségnek önmagában pedig nyolcszorosára növeli a stroke kockázatát. A betegség szövődményei között az egyik legsúlyosabb az altatásos műtétetek során nehezített ébredés. Hasznos tehát, ha az altatást igénylő műtétekre fokozott figyelemmel készül az alvási apnoés beteg. A betegségről Dr. Várdi Visy Katalin szomnológus tüdőgyógyászt kérdeztük.

    Valószínűleg sokkal többen horkolnak, mint ahányan orvoshoz fordulnak vele, sokan nem is tudnak róla, legfeljebb a családtagok szenvednek tőle. Minden horkolás egyformán veszélyes?

    Nem, több fokozata van. Az alvás alatti hangos levegővétel, amit horkolásnak nevezünk, azt jelzi, hogy a garatot körülvevő izmok elernyedése miatt a légutak szűkülnek, a levegő nem áramlik akadálytalanul, összepréselődik a szűk járatokon át. A csendes, egyenletes horkolás esetén, ha nehezebben is, de folyamatosan levegőhöz jut az alvó. Annál veszélyesebb az elzáródásos, obstruktív apnoé, amely légzéskimaradással, a légzés ismétlődő leállásával és újraindulásával, mikroébredésekkel jár együtt. Ilyen esetekben a horkolás szaggatott: a légzés hosszú másodpercekre leáll, majd hangos, ijesztő felhorkantással indul újra, miközben, ha jól figyeljük, a mellkas erős összehangolatlan mozgása is észlelhető.

    Mennyire gyakori az apnoé?

    Mint a legtöbb betegségben, itt is enyhe, közepesen súlyos és súlyos formákról beszélünk. A legfontosabb a súlyos állapot kezelése illetve megelőzése életmódváltással esetleg műtétekkel.

    Az alvási apnoe valóban gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, mert sokszor diagnosztizálatlanul marad. Becslések szerint legalább a nők 9, a férfiak 24 százalékát érinti. Negyvenöt év felett és a túlsúlyosak körében gyakoribb az előfordulása. A súlyos forma a dolgozó korú lakosság 1-2%-t érintheti. Az esetek mintegy 80 százaléka lehet obstruktív alvási apnoe, amely elhanyagolva súlyos egészségkárosodást okozhat, megterheli a szívet és a keringést, rontja a pihenés hatásfokát. Műtétek előtt különösen fontos alvási apnoe szűrést végezni, mivel sebészeti beavatkozásokat követően nagyobb a kockázata a légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri szövődmények (szabálytalan szívritmus, oxigénhiány, magas vérnyomásstrokeszívroham) kialakulásának azoknál, akik az apnoe bármelyik típusában szenvednek.

    Hogyan történik a szűrés?

    Elsőként egy, az alvási apnoéra vonatkozó kérdőívet kell kitölteni, ami segít az orvosoknak meghatározni a beteg állapotát illetve a betegségre vonatkozó rizikóját. Ezek közül is kiemelt figyelmet fordítunk a nappali álmosság ellenőrzésére, ami nemcsak a páciens, de ha autót vezet, akkor a többi közlekedő számára is fontos probléma. Nemcsak a potenciális műtét utáni veszélyes szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy a páciens őszintén válaszoljon a kérdésekre.

    A teszt eredményétől függően szükséges lehet egy alvásvizsgálat is. Az alvási apnoé diagnózisa a páciens által adott felvilágosítások és az éjszakai alvás tanulmányozása segítségével állítható fel. Az alvásvizsgálatot úgynevezett poliszomnográffal végzik, többnyire alváslaborokban, képzett szakember felügyelete mellett, ritkább esetekben otthon, hazavihető készülék segítségével.

    sleeping-szeles

    Miből áll az apnoés beteg felkészítése a műtétre?

    Akinél alvási apnoét diagnosztizálnak, annál még a műtét előtt meg kell kezdeni az apnoé kezelését. Ezzel nagymértékben csökkenthető a műtét utáni komplikáció esélye. Többféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre, de a leggyakrabban alkalmazott és legeredményesebb a pozitív légúti nyomás (PAP). A folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP), alkalmazása azt jelenti, hogy a páciens orr-, vagy szájmaszkot visel, miközben alszik. A maszk segítségével, illetve azon át légbefúvó juttat levegőt a légutakba, megakadályozva, hogy a légutak elzáródjanak alvás közben. Túlsúlyos betegnél különösen fontos az oxigén és széndioxid szint ellenőrzése, ugyanis amennyiben ezek a paraméterek kórosak, akkor még emelkedettebb a kockázat és a felkészítéshez gyógyszeres kezelés is hozzá kell, hogy tartozzon.

    Műtét alatt és után az egészségügyi munkatársak kiemelt figyelemmel kísérik a légzésműködést. A későbbiekben pedig természetesen tovább biztosítják a PAP rendszer használatát.

    Függetlenül a műtéttől, mikor érdemes apnoé vizsgálatot kérni?

    Mivel igen gyakori, ám az esetek többségében nem diagnosztizált betegségről van szó, mely sok kellemetlenséget okozhat, ha valaki néhány tünetét észleli magán, jobb, ha orvoshoz fordul. Azok a páciensek, akik elsőre nem bizonyulnak súlyos esetnek, ne érezzék feleslegesnek a vizsgálatot, mert jó alapot ad a következő évi összehasonlításokhoz, ugyanis amennyiben enyhe vagy középsúlyos eseteknél rendszeres éves nyomon követés javasolt.

    A leggyakoribb tünetek az éjszakai jellegzetes vaddisznószerű horkolás, fulladás vagy zihálás, a nappali álmosság. Emellett a betegek gyakran panaszkodnak fejfájásra, depresszióra, memória problémákra, koncentrálási nehézségekre, sőt, szexuális diszfunkcióra is. Aki ezek bármelyikét észleli, jelentkezzen alvásvizsgálatra! Jó tudni, hogy nemrégiben az autóvezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának is része lett egy alvási apnoéteszt, amelyet szükség esetén alváslaboratóriumi vizsgálat követ.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont