Az alvási apnoé egy potenciálisan súlyos alvászavar: a légzés alvás közben rövid időszakokra, esetleg néhány másodperctől akár egy percig is tartó időszakra leáll, majd - a szervezet pánikreakciójának hatására - egy horkantás-szerű, mély levegővétellel újra indul. Kezeletlen alvási apnoe esetében éjszakánként akár több száz ilyen légzésleállás-újraindulás történhet. Ez nemcsak jelentősen rontja az alvás minőségét kellemetlen vagy akár veszélyes nappali álmosságot okozva, hanem, mivel erősen igénybe veszi a szervezetet, egyéb kockázatokkal is járhat.
A súlyos alvási apnoe okozója vagy súlyosbítója lehet a magas vérnyomás betegségnek önmagában pedig nyolcszorosára növeli a stroke kockázatát. A betegség szövődményei között az egyik legsúlyosabb az altatásos műtétetek során nehezített ébredés. Hasznos tehát, ha az altatást igénylő műtétekre fokozott figyelemmel készül az alvási apnoés beteg. A betegségről Dr. Várdi Visy Katalin szomnológus tüdőgyógyászt kérdeztük.
Valószínűleg sokkal többen horkolnak, mint ahányan orvoshoz fordulnak vele, sokan nem is tudnak róla, legfeljebb a családtagok szenvednek tőle. Minden horkolás egyformán veszélyes?
Nem, több fokozata van. Az alvás alatti hangos levegővétel, amit horkolásnak nevezünk, azt jelzi, hogy a garatot körülvevő izmok elernyedése miatt a légutak szűkülnek, a levegő nem áramlik akadálytalanul, összepréselődik a szűk járatokon át. A csendes, egyenletes horkolás esetén, ha nehezebben is, de folyamatosan levegőhöz jut az alvó. Annál veszélyesebb az elzáródásos, obstruktív apnoé, amely légzéskimaradással, a légzés ismétlődő leállásával és újraindulásával, mikroébredésekkel jár együtt. Ilyen esetekben a horkolás szaggatott: a légzés hosszú másodpercekre leáll, majd hangos, ijesztő felhorkantással indul újra, miközben, ha jól figyeljük, a mellkas erős összehangolatlan mozgása is észlelhető.
Mennyire gyakori az apnoé?
Mint a legtöbb betegségben, itt is enyhe, közepesen súlyos és súlyos formákról beszélünk. A legfontosabb a súlyos állapot kezelése illetve megelőzése életmódváltással esetleg műtétekkel.
Az alvási apnoe valóban gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, mert sokszor diagnosztizálatlanul marad. Becslések szerint legalább a nők 9, a férfiak 24 százalékát érinti. Negyvenöt év felett és a túlsúlyosak körében gyakoribb az előfordulása. A súlyos forma a dolgozó korú lakosság 1-2%-t érintheti. Az esetek mintegy 80 százaléka lehet obstruktív alvási apnoe, amely elhanyagolva súlyos egészségkárosodást okozhat, megterheli a szívet és a keringést, rontja a pihenés hatásfokát. Műtétek előtt különösen fontos alvási apnoe szűrést végezni, mivel sebészeti beavatkozásokat követően nagyobb a kockázata a légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri szövődmények (szabálytalan szívritmus, oxigénhiány, magas vérnyomás, stroke, szívroham) kialakulásának azoknál, akik az apnoe bármelyik típusában szenvednek.
Hogyan történik a szűrés?
Elsőként egy, az alvási apnoéra vonatkozó kérdőívet kell kitölteni, ami segít az orvosoknak meghatározni a beteg állapotát illetve a betegségre vonatkozó rizikóját. Ezek közül is kiemelt figyelmet fordítunk a nappali álmosság ellenőrzésére, ami nemcsak a páciens, de ha autót vezet, akkor a többi közlekedő számára is fontos probléma. Nemcsak a potenciális műtét utáni veszélyes szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy a páciens őszintén válaszoljon a kérdésekre.
A teszt eredményétől függően szükséges lehet egy alvásvizsgálat is. Az alvási apnoé diagnózisa a páciens által adott felvilágosítások és az éjszakai alvás tanulmányozása segítségével állítható fel. Az alvásvizsgálatot úgynevezett poliszomnográffal végzik, többnyire alváslaborokban, képzett szakember felügyelete mellett, ritkább esetekben otthon, hazavihető készülék segítségével.
