A leggyakoribb szemészeti problémák

A modern életvitel mellett a külvilágból érkező információk legnagyobb része a szemünkön át érkezik hozzánk. Mégis gyakran visszaélünk szemünk tűrőképességével, túlságosan igénybe vesszük, és hajlamosak vagyunk elhanyagolni az esetlegesen kezdődő szemproblémák jeleit. Az októberi Látás Hónapja alkalmából dr. Moll Ágnest, a Budai Egészségközpont szemész szakorvosát a leggyakoribb szemészeti problémákról és kezelésükről, megelőzésük lehetőségeiről kérdeztük.

Milyen szembetegségek, elváltozások okoznak leggyakrabban látásromlást?

A leggyakoribb és legismertebb elváltozások közé tartoznak a dioptria-eltérések, vagyis a fénytörési hibák: a rövidlátás, a távollátás és az astigmia (szemtengelyferdülés). Idősebb korban a közelre való alkalmazkodási nehézség (öregszeműség), a szemlencse elöregedésével járó elváltozások (lencsehomályok, szürke hályog), valamint az ideghártya betegségei, köztük az időskori makula degeneráció okozhat gondot. Bár idősebb korban jóval gyakoribb, de fiataloknál  is előfordulhat a zöld hályog. Súlyos szembetegség az ideghártya leválása, amely minden életkorban kialakulhat, gyakrabban nagyfokú rövidlátóknál. Látászavart okozhatnak a különböző gyulladások,  szemmozgás-zavarok, bizonyos szemhéj betegségek és a könnyszervek betegségei, így a szemszárazság is.

Milyen tünetek esetén szükséges azonnal a szemészeti szakrendelést felkeresni?

Ha valaki azt tapasztalja, hogy látása romlott, elhomályosodtak a részletek a szeme előtt, ha olvasáskor hunyorognia kell vagy kénytelen messze eltartani magától a könyvet, akkor érdemes mielőbb szemészeti vizsgálatot kérni. Az esetek jelentős részében ezek a tünetek látáskorrekciós eszközökkel jól kezelhetők. Nagyon fontos, hogy csak a szakorvosi vizsgálat után, optikus által egyénre szabottan elkészített látásjavító eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét használjunk! Nemcsak a dioptriaérték számít, hanem az egyéb paraméterek is (pl.a szemek távolsága), így az olcsó, hipermarketekben kapható olvasószemüveg akár árthat is a szemünknek!

Ha  szemüveggel vagy kontaktlencsével nem korrigálható jól a látás, fontos, hogy ennek okát szakorvos mielőbb kiderítse, mert az időben megkezdett kezelés a gyógyulást meggyorsítja, illetve a további romlást megakadályozza, ill. lassítja. Ha a szem bepirosodik, vagy közvetlen környékén gyulladás mutatkozik, vagy ha a szem bármely részén szokatlan elváltozást veszünk észre, szintén tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni. Látást zavaró úszó homályok megjelenése, fényvillanások látása sürgős szemészeti vizsgálatot igényel, mert ezek a tünetek jelezhetnek ideghártya (retina) sérülést, szakadást is.

A szemek épsége szorosan összefügg a szervezet általános állapotával. Hosszabb távon kezeletlen, vagy nem jól kezelt belgyógyászati betegségek is okozhatnak látáskárosodást: ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérkoleszterin, lipoid és húgysav értékek is. Ezek karbantartása belgyógyászati feladat, de időszakos szemészeti ellenőrzésre szükség van, legalább évente egy alkalommal, súlyosabb betegség esetén gyakrabban.

Manapság szinte természetesnek vesszük, hogy a nagyszülők többnyire szemüvegesen szerepelnek a családi képeken, hogy bizonyos életkor felett már látáskorrekciós segédeszközre van szükségünk.  Elkerülhetetlen ez, vagy rajtunk is múlik, és van lehetőségünk megelőzni az időskori látásromlást?

A korral járó alkalmazkodászavar természetes folyamat, a szemlencse rugalmasságának fokozatos romlása okozza, hasonlóan a bőrünk rugalmasság csökkenéséhez. Ez a zavar szemüveggel korrigálható. Az időskori, szemüveggel nem korrigálható látásromlást okozó szembetegségek egy része megelőzhető illetve elodázató, enyhíthető, mint a makula degeneráció,  szürke- és zöldhályog, szemszárazság.

A leggyakoribb időskori látászavart okozó betegség a szürkehályog. Ennek kialakulását számos tényező elősegítheti:  többek között a szemet ért UV- és egyéb rövidhullámú sugárzás, hőhatás, mechanikus sérülések is. Kialakulását elősegíti az antioxidánsokban szegény, A-,C- és D-vitaminhiányos táplálkozás, a cukorbetegség és a dohányzás is. Az időskori makula-degeneráció kialakulását szintén elősegíti  a dohányzás, a túlzásba vitt napozás, elhízás, magas vérnyomás, egyoldalú, vitaminokban szegény táplálkozás is. Egészségünk és látásunk épségét ezen tényezők figyelembevételével, megfelelő életmóddal hosszan megőrízhetjük.

Milyen táplálékokkal biztosíthatjuk a szem egészséges működéséhez szükséges vitaminokat?

A szemnek kedvez az A-, C-, és E-vitaminban, flavonoidokban gazdag étrend. Az A -vitamint az élénksárga gyümölcsök (kajszibarack, sárgadinnye, sütőtök, paradicsom) és a mélyzöld zöldségek (brokkoli, spenót) valamint belsőségek, tojássárgája, tejtermékek, tengeri halak fogyasztásával biztosíthatjuk, C- vitamin friss zöldségekben, gyümölcsökben, nyers savanyúkáposztában van, E-vitamin pedig többek között a búzacsírában. Törekedni kell az antioxidáns hatású lutein és zeaxantintartalmú zöldségek, például káposzta, spenót, brokkoli, borsó, kelbimbó, kukorica fogyasztására.

Az aktív korúak mit tehetnek szemük egészségének védelmében, ha a szemet erősen igénybe vevő munkakörben dolgoznak?

A hosszas, monitor előtt végzett koncentrált munka miatt kialakuló, illetve poros, száraz, szennyezett levegő okozta szemszárazságot időben felismerjék és megfelelően kezeljék. A szem felszínét védő, tápláló könnyfilm nélkül a szem sérülékenyebb, könnyebben elfárad, begyullad.

Minden olyan tevékenységnél, amely a szemek sérülésével járhat, a munkavédelmi szabályokat pontosan tartsák be. Ilyen például a fém vagy fa megmunkálásával foglalkozók, vegyszerekkel, forró zsiradékkal dolgozók, hegesztők.  Nemcsak munka, hanem hobbytevékenység, sport is jelenthet veszélyt! Például a fényvédelem nélküli napozás, szolárium, vagy a napsugarakat visszaverő havon, jégen űzött téli sportok  szintén UV sugárzás okozta károsodás kockázatával járnak. Labdajátékok (tenisz, squash), jéghoki gyakran okoznak szemsérülést, amelyet tanácsos szakembernek minél előbb megmutatni.