• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    A gyermekkori asztma tünetei és kezelése

    A fejlett iparú országokban - így Európa-szerte és Magyarországon is – sok gyermek életét keseríti meg az asztma. A gyermekkori asztma tüneteiről és kezelési lehetőségeiről dr. Varga Mártát, a Budai Egészségközpont pulmonológus-belgyógyász szakorvosát kérdeztük.

    asztma

    Hogyan foglalná össze laikusok számára, hogy milyen jellegű betegség az asztma?

    A légutak krónikus gyulladása, amely a hörgők túlérzékenységével, a nyálkahártyáinak duzzanatával, a simaizomzatának megvastagodásával, a kislégutak keresztmetszetének beszűkülésével, nehezen felköhöghető váladék termelődésével jár együtt. Jellegzetes tünetei a köhögés, a sípoló légzés, a mellkasi feszülés, a légszomj és a fulladásérzés.

     

     

    Jól érzékeljük, hogy egyre nagyobb az asztmás gyermekek száma?

    Nemcsak a gyermekeké, hanem a felnőtteké is, de valóban, gyermekeknél különösen gyakori, világszerte a gyermekkorúak öt-tíz százalékukat érinti. Jellemzően a kisfiúk között több az asztmás, de felnőttkorra kiegyenlítődik a nemek aránya, mert szerencsére egy részüknél felnőttkorukra enyhülnek vagy megszűnnek a tünetek, bár a későbbiekben alkalmanként újra jelentkezhetnek.

     

     

    Ha egy fiatal pár családjában előfordult már asztmás megbetegedés, lehet számítani arra, hogy a születendő gyerek is érintett lesz?

    Úgy tapasztaljuk, hogy ha nem is maga a megbetegedés, de a hajlam rá öröklődik, a betegség valóban mutat családi halmozódást.

     

     

    Mi lobbanthatja fel, és mit tehetünk ellene?

    Azasztma a légúti nyálkahártyák érzékennyé válásával kezdődik, ezt kiválthatja allergia, meghűlés, légúti fertőzés, dohányfüst és más légszennyezés, de még egy szokottnál erősebb fizikai vagy pszichés megterhelés is. Igen gyakori az allergiás eredetű asztma is, amikor valamilyen légúti allergén (pollenek, penész vagy poratka, állati toll- vagy szőr) irritálja a légutakat, érzékennyé teszi a hörgők nyálkahártyáit, gyengíti a szervezet immunvédelmét, és utat enged az öröklött asztmára való hajlamnak.

     

     

    Hogyan jelentkezik, milyen tünetekre kell felfigyelni?

    A gyerek szaporábban, mégis nehezen veszi a levegőt, a kilégzés ideje is megnő, zihál, sípol a tüdeje, köhög, mellkasi szorításra panaszkodik. Olykor roham nélkül is kialakulhat asztma. Ezekben az esetekben arra kell felfigyelni, hogy a kicsi fáradékonyabb, rosszabbul alszik a szokásosnál, iskolai teljesítménye romlik, a mozgást nehezebben viseli, kapkodva veszi a levegőt, gyakran köhög, esetleg a sírás vagy a nevetés is köhögésbe fullad.

     

     

    A legijesztőbb, ha a kicsinek asztmás rohama van. Mit tanácsol a szülőknek erre az esetre?

    Ha ismert a betegség, akkor a szülők tudják, mi a teendő: ezekre az esetekre készülve tartani kell otthon a porlasztós, „puffer” gyógyszerből, és ezt minél előbb meg kell kapnia. Sokat számít a szülők higgadt, megnyugtató viselkedése is, mert az idegesség, a stressz tovább súlyosbíthatja a rohamot. Ha viszont váratlanul jön a roham, nem volt diagnosztizálva az asztma még, nincs otthon gyógyszer, nincsenek felkészülve a szülők a rohamra, akkor legjobb azonnal mentőt hívni, és a megérkezéséig megpróbálni megnyugtatni a kicsit.

    Hogyan történik a kezelés?

    A betegség súlyosságának megfelelően állítja be a szakorvos a gyógyszeres kezelést. A roham esetén az első teendő a gyors hatású hörgőtágító alkalmazása. A gyermekkori asztma a rendszeres orvosi kontrollal jól kézben tartható, az érintett gyerek, ha a család betartja a javasolt életmódi tanácsokat is, gyakorlatilag tünetmentesen élhet. Sokat segít, ha a szülők feljegyzik a tapasztalt tüneteket, hogy az orvossal megbeszélhessék.

     

     

    Mire számíthatunk az orvosi vizsgálat során, hogyan történik a diagnózis felállítása?

    Az általános, fizikális vizsgálat és a laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, immunglobulin szintek, specifikus allergiás ellenanyagszintek meghatározása stb.) után sor kerülhet képalkotó vizsgálatokra (röntgen, ultrahang, mellkasi CT, MRI), ötéves kor felett a légzésfunkciós mérésre valamint allergiás bőrpróbára is. Ha szükségessé válnak, a további vizsgálatok kórházban végezhetők, például az altatásos hörgőtükrözés, az izotópos tüdővizsgálat, a terheléses légzésfunkciós teszt stb. Az inhalációs gyógyszer beállítása, illetve az inhalációs eszközök használatának megtanítása is kórházban történik.