Májbetegség bármelyik életszakaszban jelentkezhet – interjú Dr. Szabó Olgával

Dr. Szabó Olgát, intézetünk belgyógyász, infektológus, hepatológus szakorvosát a hosszú ideig tünetszegény májproblémákról kérdeztük. A májnak igen jó a regenerálódó képessége, de nem korlátlan, így az anyagcsere zavara és méregtelenítő funkciók csökkenése sokáig nem észlelhető – mondta el a doktornő. Tudja meg interjúnkból, hogy milyen általános tünetek utalnak májbetegségekre, ezeknek milyen típusai vannak, mit követünk el májunk egészsége ellen, és hogyan vigyázhatunk rá jobban?
 

Milyen feladatokat lát el a máj a szervezetben?

A májunk az egyik legsokrétűbb feladatot ellátó szervünk. Részt vesz az anyagcserében, hormonokat és vitaminok alakít át, alvadási faktort, más fehérjéket szintetizál és bont le, szabályozza a vérzsírszintet, a zsírok bontásán keresztül, a szénhidrát anyagcserében a vér cukortartalmát szabályozza, keményítőt tárol, segíti az emésztést, a máj termeli az epét és ennek részeként a koleszterint is. Fontos funkciója még a szervezetbe az emésztőrendszeren, bőrön vagy légutakon bejutó mérgek, vegyi anyagok (például alkohol, drogok, szerves oldószerek, gyógyszerek, tartósítószerek, egyéb kemikáliák) lebontása, kiválasztása.
 

Honnan vehetjük észre, hogy probléma adódott a májműködésben?

Krónikus folyamatoknál nagyon sokáig nem jelez a máj. Akár előrehaladott májbetegségnél is előfordulhat, hogy semmilyen tünet nincs. Akut (gyorsan kialakuló és/vagy rövid lefolyású) betegségeknél jelentkezhetnek súlyos tünetek is. Legszembetűnőbb ismertetőjel a páciensek számára a sárgaság – de még heveny májgyulladáskor sem jelentkezik minden esetben a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződése.

Krónikus májbetegségeknél főként a fáradékonyság a fő tünet, ami más általános panaszokkal társulhat: hányinger, rossz közérzet, fogyás. A nagyon előrehaladott májzsugorodásnál a vizenyők kialakulása, lábdagadás, haskörfogat-növekedés jelentkezhet.
 

Milyen indikációk alapján kerülnek a páciensek hepatológushoz és mi történik a kivizsgálás során?

Általában más orvosoknál elkezdődő kivizsgálások alkalmával magasabb májenzimeket találnak, és emiatt küldik hepatológiára a pácienseket. Az akut májgyulladás azonban kiválthat jobb bordaív alatt jelentkező, tompa vagy éles, intenzív fájdalmat is, amit a máj tokjának feszülése okoz – ez talán a legspecifikusabb májtünet a sárgaság mellett, de a krónikus betegségeknek ez nem szükségszerű velejárója.

A hepatológiai szakrendelés keretén belül speciális laborvizsgálatok elvégzésére kerül sor, illetve nagyon sokszor van szükség hepatitis szerológiai tesztre az akut vagy krónikus vírusfertőzés felderítésére. A másik alapvetően fontos diagnosztikai eszköz a hasi ultrahang. Ez a máj szerkezetéről, nagyságáról, körvonalairól, az állományában kialakult körülírt eltérésről, esetleg epeúti elzáródásról vagy tágulatról, illetve epehólyag-kövességről ad képet.
 

Tehát az epeproblémákkal is hepatológushoz kell fordulni?

Igen. A hepatológusok gyakran gasztroenterológusok – szemben velem, én infektológus vagyok. Ez a két szakvizsga jogosít fel valakit, hogy a hepatológiai szakrendelés keretében beteget fogadhasson.
 

Melyek a leggyakoribb májbetegségek?

Ma Magyarországon és más fejlett országokban is az egyik leggyakoribb májbetegség az elhízással összefüggő zsírmáj. Ekkor a máj sejtjeiben zsírcseppek rakódnak le, amik gátolják a májsejtek működését, illetve gyulladást is tudnak okozni. Zsíros májgyulladás esetén a májsejtek elpusztulnak, helyüket rost veszi át, amivel megindul a zsugorodás (májcirrózis) folyamata. Ha hosszú ideig fennáll a krónikus gyulladás, akkor a májrák esélye is megnő. A különböző anyagcserebetegségekhez (diabétesz, magas vérnyomás, hiperkoleszterinémia) kapcsolódó májbetegégek szintén gyakoriak. Sajnos, még mindig gyakori az alkoholos májbetegség és egyre gyakoribb a gyógyszer okozta toxikus májkárosodás. Emellett meg kell említenem az autoimmun eredetű májbetegségeket is. Speciálisan foglalkozom még vírusos májgyulladással, krónikus C-vírusos hepatitises betegekkel is.

Egyébként a felsorolt betegségek közül mindegyik okozhat zsíros degenerációt a májban.

Ritkábban fordulnak elő a máj örökölhető anyagcsere és tárolási zavarai, mint például a rézanyagcsere-zavar, a Wilson-kór vagy a vasanyagcsere-zavar a haemochromatosis.
 

A gyógyszer okozta toxikus májkárosodást kiválthatják az étrendkiegészítő tabletták?

Ezt a betegséget általában nem az étrendkiegészítők okozzák, de egyéni érzékenység esetén ez is előfordulhat. Az elhízással is összefüggően nagyon sokan szednek koleszterincsökkentőt, ami gyakran lehet májkárosító – ez nem azt jelenti, hogy nem kell szedni, hanem azt, hogy ellenőrizni kell a gyógyszerek szedése alatt a májfunkciókat, és le kell cserélni másik szerre, ha nem jók az eredmények. Még a májvédő teák között is lehet olyan, ami májkárosító hatású. A gyógynövénykészítményekben is van hatóanyag, ami annyival rosszabb, mint a gyógyszer, hogy nem tudjuk, pontosan milyen mennyiségben – hiszen nincs úgy ellenőrizve.
 

Említette, hogy speciális szakterülete a krónikus C-vírusos hepatitis-es betegek kezelése. Mit érdemes tudnunk a hepatitis-ről?

Vírusos megbetegedésről van szó; és az A-, B-, C-, D-, E-hepatitis-típusokat különböztetjük meg. Az A- és B-vírus ellen van védőoltás, utóbbi hetedik osztályban kötelező Magyarországon. Az A- és az E-vírus egy akut, magától általában jól gyógyuló betegség, ami nem megy át krónikusba – szájon át, étkezéssel kerülnek be a kórokozók a szervezetbe, ún. fekális-orális úton, a B-vírus szexuális úton vagy vérrel terjed.

A hepatitis D vagy delta ágens nem önálló vírus, hanem egy génszekvencia, mindössze örökítőanyagból áll, fehérjeburka nincs, ezért defektív vírusnak nevezzük. Ez csak a hepatitis B-vel egyidejűleg vagy már korábban fertőzött betegeknél tud ko- vagy szuperinfekciót okozni.

A hepatitis C korunk sikeres vírusa volt eddig. A C-vírus vér útján fertőz. A nemi váladékokban nincs benne, de mivel a nyálkahártyák sérülékenyek ritkán szexuális úton is terjed. Évtizedekig néma lehet a fertőzés, előfordulhat például, hogy valaki gyermekkorában fertőzött vért kapott, és 50 évesen derül ki, hogy már előrehaladott májzsugorodása van. Hiszen gyakori, hogy a májenzimek normálisak, ezért nem szűrték a pácienst ez idáig C-vírusra. Jó hír, hogy a gyógyszeripar már ott tart, hogy a C-vírus – ami korábban halálos betegségnek számított – 2-3 hónap alatt, tabletták szedésével gyógyítható. Célként ki is tűzte a WHO, hogy hepatitis C-mentessé teszi a Földet 2030-ra, de a koronavírus miatt a fókusz most nem erre irányul.
 

Az eddig elmondottak alapján májat érintő betegség bármelyik életkorban kialakulhat.

Ez így van. Az A-vírus általában gyerekbetegség, de ha valaki nem esett át rajta és nincs beoltva, akkor belefut – főleg, ha Indiába vagy más fejletlenebb higiéniájú országba utazik. Ugyanez a helyzet az E-vírussal is. Nem beszéltünk még a máj gócos betegségeiről, ami lehet jó- és rosszindulatú. A jóindulatú a fiataloknál is előfordul, fiatal nőknél például a fogamzásgátló szedése kapcsán – bár most már egyre kevesebb ösztrogén van ezekben is.
 

Rendszeres alkoholfogyasztás esetén mikor jelentkeznek a májproblémák?

Ez nagyon változó. Volt olyan fiatal női páciensem, akinek három év elég volt ahhoz, hogy a főiskolán rendszeres alkoholfogyasztás mellett súlyos májzsugorodása alakuljon ki. De ismerünk olyan férfiakat is, akiknek kevésbé érzékeny a mája az alkoholra. Általában rendszeres alkoholfogyasztás hatására akár pár év alatt súlyos májbetegségek alakulhatnak ki, főleg nőknél.
 

Mit tehetünk májunk egészségének megőrzése érdekében?

Igyekezzünk megtartani a normál testsúlyt, sportoljunk, és rostban, illetve az omega-3 zsírsavakban gazdag, ún. mediterrán étrendet preferáljuk. A zsírmáj elkerülése érdekében a finomított szénhidrátokat és a transzzsírokat kell kerülnünk. Az alkoholnál megdőlt az a „francia paradoxon”, hogy naponta egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. Minden alkohol káros. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy szilveszterkor még egy pohár pezsgőt sem szabad meginni – de az egyszerűen nem igaz, hogy a kis mennyiségű alkoholnak egészségmegőrző hatása van.

Fontos a hepatitisvírusok szűrése is, ami jelenleg Magyarországon csak a terhes nőknél és bizonyos immundeprimáló kezeléseknél kötelező.

Vannak például olyan anyagcserebetegségek, amelyek komoly májkárosodást válthatnak ki – megelőzésükhöz csecsemőkorban elvégzett genetikai vizsgálatokra lenne szükség. Amit még konkrétan tehetünk, az az, hogy évente elmegyünk szűrésekre, hiszen így derül ki, ha gond van.