Gyógyítás, tanítás, fejlődés - Interjú Prof. Dr. Gerlinger Imre fül-orr-gégésszel

Prof. Dr. Gerlinger Imre intézetünk szakorvosa fontos szerepet játszott a hallásrehabilitáció hazai meghonosításában, az elmúlt évtizedek tapasztalatait és tudását egyetemi tanárként adja tovább a fiatal orvosgenerációknak. Interjúnkban megosztja gondolatait a folyamatos szakmai fejlődés fontosságáról és beszél a leggyakoribb fül-orr-gégészeti problémákról, ill. prevenciós tanácsokkal látja el az olvasót.

-    Melyek a leggyakoribb panaszok, amelyekkel a páciensek felkeresik Önt a fül-orr-gégészeti szakrendelés során?

A fülpanaszokat illetően az idősebb korosztály képviselői között gyakori a belső fülnek a korral járó gyengülése, viszont ez hallókészülékkel kitűnően rehabilitálható. A fiatalabb korosztály halláscsökkenése mögött sok esetben a savós középfülgyulladás húzódik meg, melynek oka az ősszel gyakran előforduló vírusinfekció, felső légúti hurutok, illetve a következményes fülkürt rendellenesség.  A fül dugulásérzése mögött legtöbbször csak a fülzsír felszaporodását találjuk, mert sokan nem tudják, hogy a hallójárat öntisztuló, nem kell pucolgatni, mosni, tisztogatni sem. Gyakori fül eredetű panasz még a szédülés és a fülzúgás is. Mindkét panasz kivizsgálása izgalmas feladat.

Az orrpanaszok között a dugulás hátterében az allergia, az orrsövényferdülés és az orrpolyposis a legelterjedtebb kórokok.  A koronavírus fertőzés okozhat – legtöbbször átmeneti – szaglásvesztést.

A krónikus mandulagyulladás gyakori kórkép, mely okozója lehet góctüneteknek (pl.: hajhullás, véres vizelet, ízületi panaszok stb.).

A mi szakmánkban sok, a végső diagnózis szempontjából nehézséget okozó furcsa panasz, melyek kivizsgálásához nagy tapasztalat kell. Ilyenek például a szájégés, szájszárazság, horkolás, garati váladékcsorgás, krónikus köhögés, orrpörkösödés, torokfájás, fülfájdalom, rekedtség, gombócérzés.

-    A post-COVID szindróma egyik jellemző tünete, a fülzúgás, milyen mértékben érinti pacientúráját? Van-e kezelés erre a problémára?

A fülzúgás nem feltétlenül a fül megbetegedése. Lényegében az agykérgünkbe beépülő hibás programról van szó, mely kialakulhat károsodott hallás (vadászat, rock koncert után, zajártalom miatt), vagy ép hallás mellett is (stressz, családi- vagy munkahelyi konfliktus, haláleset a családban stb.). Kétségtelen, hogy a COVID fertőzés is kialakíthat egy hibás programot, amit fülzúgásként élünk meg. Sajnos specifikus gyógyszerünk, vagy egy konkrét műtéti eljárás nincs a fülzúgás ellen. A kivizsgálás során figyelmet kell fordítani a túlzott, sokszor felesleges gyógyszerszedésre, a cukorbetegségre, magas vérnyomásra, pajzsmirigybetegségre, magas vérzsír értékekre. A mai korrekt és modern kezelési mód az agykéreg újra tréningezése, melynek lényege egy ún. zaj-zeneterápia és pszichológussal történő konzultáció. Ha ezt a beteg komolyan veszi, akkor fél év után a fülzúgást egy elfogadható, nem különösebben zavaró jelenségnek éli meg a beteg.

-     Mit gondol, a páciensek időben fordulnak problémáikkal orvoshoz? Melyek azok a tünetek, amelyek nem tűrnek halasztást, mert az időben történő felismerés és kezelés mellett nagyobb a gyógyulás esélye?

Természetesen gyakran találkozunk a panaszaikat elhanyagoló betegekkel. A rosszindulatú gége és garat- valamint szájüregi daganatok sokáig nem fájnak. Viszont a nyelési nehézség, a rekedtség, a véres köpet, a kellemetlen szájlehelet, a fogyás, a nyakon megjelenő nyirokcsomók feltétlen fül-orr-gégészeti vizsgálatot indokolnak. A több mint három hete tartó rekedtséget is érdemes komolyan venni. Minden egyoldali halláspanasz (fülzúgás, hirtelen vagy fokozatosan kialakuló idegi halláscsökkenés) főleg a fiatal korosztálynál felveti a kisagy-hídszöglet daganatát, melyet feltétlenül ki kell zárni. Az orrüreg rosszindulatú daganataira akkor kell gondolni, ha féloldali a dugulás, melyet rendszeres féloldali vérzés követ.

A mai modern diagnosztikai módszerek és terápiás eljárások, valamint a műtéttechnika fejlődése olyan reménytelennek tűnő esetekben is csodát művelhet, melyekkel két-három évtizede még nem sokat tudtunk volna kezdeni.

-    Többek között gazdag praxisa részét képezi a középfülsebészet és a modern implantológiai megoldások alkalmazása is. Mennyit fejlődött az utóbbi években az audiológia mint szakma? Egy halláskárosodással élő embernek nagyobb esélye van visszanyerni a szóban forgó érzékszervét, mint például tíz vagy húsz évvel ezelőtt?

Szakmai pályafutásom legtöbb sikerét a hallásjavító műtétek, valamint az implantológiai megoldások adták. Ez a terület az elmúlt két évtizedben fantasztikusan sokat fejlődött. Amikor elvégeztem az egyetemet, akkor a veleszületett siket gyerekek családja előtt csak széttártuk a karunkat. Ma az újszülöttkori hallásszűrés rutin vizsgálattá válásával általában ezer gyermekből egy súlyos halláskárosodottat szűrünk ki. Ha intenzív osztályos kezelést is kapott a gyermek, akkor minden századik esetben diagnosztizálunk halláskárosodást. Ma már egy hatvan perces implantációs megoldással a hallást vissza tudjuk adni, a gyermek pedig teljes értékű tagjává válik a társadalomnak. A sokszor, és sikertelenül operált fülbetegek számára is több új műtéti technika és számos implantológiai megoldás áll rendelkezésünkre. Az egyoldali siketeket úgynevezett csontvezetéses implantátummal tudjuk ellátni, mely az életminőségüket jelentősen javítja. Az agyalapi sebészet hazai meghonosításával olyan, a fül- illetve az agyalap körül elhelyezkedő jó- és rosszindulatú daganatok gyógyítása is lehetséges, mely húsz éve elképzelhetetlen volt. Ezek a sokszor a hallás elvesztésével járó műtétek ugyancsak kombinálhatók implantológiai megoldásokkal. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy – külföldi tanulmányútjaim eredményeképpen - komoly szerepet vállalhattam a hazai hallásrehabilitáció elmúlt két évtizedes fejlődésében.

-    Egyetemi tanárként az orvostanhallgatók képzésében is részt vesz. A szakmai tudás átadása mellett, milyen hozzáállás- vagy módszerbeli tudást ad át diákjainak? Mi teszi a jó fül-orr-gégész szakembert?

Az elméleti és gyakorlati oktatást ma is lelkesedéssel és élvezettel végzem. Angol és magyar nyelven oktatok orvostanhallgatókat és fogorvos jelölteket. Évente több gyakorlati kurzust szervezünk, ahol kadáveren és műtéti bemutatókon oktatjuk a műtéttechnikát. Rendszeresen kreditpontos kurzusokat is tartok a hallgatóknak. Pécsett megszerveztem a „Munkácsy utcai esték”-et, mely rendezvény keretében évente mindig körbejárunk egy kurrens témát, s mindig vendégül látunk egy a témához köthető neves európai professzort. Ez a rendezvény időközben a hazai főorvosok képzésének is a fórumává vált. Ugyancsak a kezdeményezésemre rendeztük meg először a „Fiatal fül-orr-gégészek fórum”-át. Ez a rendezvény kitűnő alkalom a fiatalok összehozására, szakmai és személyes barátságok kialakítására. A jó fül-orr-gégész szerintem belátja a saját tudásának a határait, tudja mikor kell felemelni a telefont és továbbküldeni a beteget, és akiből soha nem veszik ki a szakmai kíváncsiság. A jó fül-orr-gégész igényes önmagával szemben, követi a hazai és a nemzetközi szakirodalmat, mert csak így tud okos és értelmes kérdéseket megfogalmazni. A fiatal kollégákat mindig arra bíztatom, hogy a szakvizsga után ne eresszenek le, keressenek maguknak a szakmán belül egy részterületet, amiben elmélyülnek.

-    Milyen prevenciós tanácsokkal látná el pácienseit?

A kisgyermekkori halláscsökkenést vegyük komolyan, különben komoly következményekkel kell számolnunk hosszú távon. Az anya megérzései alapvetően fontosak és iránymutatóak. Ha a gyermek idegentestet nyelt vagy dugott az orrába, feltétlen forduljunk orvoshoz, mert egy későbbi félrenyelés életveszélyt okozhat. Egyoldali orrtünetek (dugulás, vérzés) komolyan veendők, mert daganat bújhat meg mögöttük. Fa– és fémmegmunkálással foglalkozóknál gyakoribb az orrüregi daganat, évente szűrővizsgálat javasolt számukra. Zajos munkahelyen gondoskodjunk a megfelelő védőfelszerelés igényléséről. A bűzös fülfolyást, mely halláscsökkenéssel is jár vegyük komolyan, mert életveszélyes fülbetegség (hámgyöngy daganat) lehet mögötte. Szédülő betegek esetén a kisagyi infarktus korai kizárása a fül-orr-gégész legfontosabb feladata. A felső légutak és a tápcsatorna daganatos betegségei a rendelésünkön szerencsére nem gyakoriak, de a fül-orr-gégészben felmerül a gyanú, ha a beteg véreset köp, sokat fogyott, rekedt, fülbe sugárzó fájdalma van, bűzös a lehelete, nyelése fáj és nehéz, hangja gombócos, nyakán megnagyobbodott nyirokcsomók jelennek meg. Ha időben, még nyaki áttétek megjelenése előtt felismerjük a rosszindulatú daganatokat, akkor sokkal jobb eséllyel gyógyíthatjuk őket. A dohányosok és az alkoholt fogyasztók évente vegyenek részt szűrővizsgálaton!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.