• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu
    Cikkek
    2022-es cikkek
    2021-es cikkek
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2012-es cikkek
    2011-es cikkek
    2010-es cikkek
    2009-es cikkek

    Mit kell tudni a majomhimlőről?

    Az elmúlt napokban egyre többet hallani a majomhimlőről és az általa okozott járványról, ami számos kérdést vet fel, mivel a fertőzések korábban főként afrikai utazások és fertőzött állatokkal való érintkezés után következtek be. A vírus jelenlegi, európai terjedése viszont arra enged következtetni, hogy ember is fertőzhet másik embert. Nigériában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és a környező országokban évtizedek óta jelentenek eseteket a helyi lakosság körében.

    Mi is valójában a majomhimlő?

    A majomhimlő hólyagos kiütésekkel, lázzal és fejfájással járó vírusos megbetegedés, a lappangási ideje 5-21 nap. Alapvetően afrikai kisemlősök, rágcsálók betegsége, de képes a vírus állatról emberre is terjedni, emiatt zoonózisok közé sorolják. Állati testváladékokkal való kapcsolat útján, tetemekkel történő kontaktus, harapás és karmolás révén következett be leggyakrabban majomhimlő fertőzés. Rendszertanilag a majomhimlő nagyon közel áll a fekete himlőhöz (variola), mivel mind a két kórokozó a Poxvírusok családjába és az orthopoxvírusok nemébe tartozik. Ebből kifolyólag a genetikai hasonlóság is nagy a két vírus között. A majomhimlőt további két nagy csoportra lehet osztani, az egyik a közép-, a másik pedig a nyugat-afrikai típus (klád). A jelenlegi járványt a nyugat-afrikai okozza, mely kevésbé súlyos tünetekkel és sokkal alacsonyabb halálozási aránnyal jár (kevesebb, mint 1%, míg közép-afrikai klád esetében ez 10% fölötti), valamint a fertőzőképessége is alacsonyabb.

    Miben más a jelenlegi majomhimlő járvány?

    A jelenlegi európai majomhimlő járvány azért került reflektorfénybe, mivel az esetek többsége nem hozható összefüggésbe afrikai utazással, ami arra enged következtetni, hogy az állatról emberre való terjedés mellett - az igen ritkának számító - emberről emberre terjedés is jellemzővé válhatott. A fertőzés bekövetkezhet szoros testi kapcsolat esetén a légutakból vagy a kiütésekből származó váladékkal, de bármilyen más testváladékkal, testnedvvel is.

    A majomhimlő tünetei és diagnosztizálása

    A betegség egyik legjellemzőbb tünete a - főleg az arcon, a tenyéren és a talpon megjelenő - hólyagos, majd zavaros bennékű kiütések, amik pörkösödéssel gyógyulnak. Az általánosabb panaszok közé tartozik a láz, a hidegrázás, a gyengeség és fáradékonyság, valamint az izomfájdalmak. Ritkán előfordulhat hasi fájdalom, hasmenés vagy torokfájás is.

    Majomhimlő

    A diagnózis során a klinikai tünetek mellett fontos szerepe volt a kikérdezésnek, mely során az orvosok az afrikai eredetet próbálták kizárni vagy megerősíteni. A jelenlegi járvány viszont arra enged következtetni, hogy már nem szükségszerűen kell Afrikába utazni vagy egzotikus állatokkal kapcsolatba kerülni ahhoz, hogy megfertőződjünk. Mivel a majomhimlő hasonlíthat más kiütésekkel járó betegségre is ezért a laborvizsgálat eredménye lesz döntő.

    A majomhimlő megelőzése és kezelése

    A majomhimlő ellen léteznek védőoltások, valamint a fekete himlő elleni védőoltás is hatékonynak bizonyul, tehát a megelőzési célú immunizációra megvan a lehetőség. Megbetegedés esetén a kezelés elsősorban a tünetek enyhítését célozza, azonban súlyosabb állapotban antivirális szerek is szükségesek lehetnek.

    A megelőzés szabályai:

    • Az afrikai – fertőzött országokba – utazók kerüljék a betegnek látszó, vagy elhullott emlősökkel és a majomhimlővel fertőzött emberrel való közvetlen kontaktust!
    • Csak átfőtt, átsütött húst fogyasszanak!
    • Fertőzésre utaló tünetek esetén karantén szükséges, telefonon konzultáljanak háziorvosukkal, fertőzőbetegségekben járatos szakorvossal és készítsenek fotót a bőrelváltozásokról! A gyanú kizárása vagy a betegség igazolása minél hamarabb történjen meg!
    • Nem afrikai utazás esetén, majomhimlővel fertőzött emberrel való kontaktust kerülni kell, ha utólag derül ki a fertőzöttség, az eljárás hasonló az utazókéhoz (naponta hőmérséklet ellenőrzés, az 5. naptól, ha a bőrtünetek megjelennek kórházi elkülönítés).

    A cikk Dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus közreműködésével készült el.

    Érdekesnek találta az olvasottakat? Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön első kézből kedvezményes szolgáltatásainkról, híreinkről, prevenciós tanácsainkról!

    Helló Nyár! Helló Egészség!

    20% kedvezménnyel vegye igénybe nyári egészségkampányunk számos szakorvosi vizsgálatát Nagy Jenő utcai vagy Váci úti rendelőnkben!