A férfibetegségek közül az egyik legalattomosabb a prosztatarák. Ha időben felismerik a tünetszegény betegséget, gyógyítható.
A férfi ivarszervek közül a legkevésbé ismert a prosztata, ez a húgyvezetéket körülfogó, gesztenye méretű és alakú, mirigyes szerv. A dülmirigy kivezető csatornája a húgycsőbe nyílik, mirigyei tejszerű váladékot termelnek, ami az ondó részeként segíti a hímivarsejtek mozgását, a glükóztartalmával pedig táplálja azokat.
A prosztata alsóhúgyúti tüneteket okozó leggyakoribb elváltozásai közé tartozik a prosztatagyulladás - amely bármely életkorban előfordulhat - és a benignus prosztata hiperplázia (BPH), vagyis a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, amely jellemzően az idősebb korban alakul ki. A heveny prosztatagyulladást deréktáji fájdalom, láz, gyakori, fájdalmas vizeletürítés, véres vagy gennyes vizelet jelzi. Az idült gyulladás tünetei enyhébbek, azonban akár hónapokig is fennállhatnak, jelentősen rontva a beteg életminőségét.
A prosztata a megnagyobbodása során elszorítja a húgycsövet, akadályozza a vizelet áramlását, így a leggyakoribb tünetei a gyengébb sugárban ürülő vizelet és a gyakori, sürgető vizelés. A kezeletlen esetekben bakteriális fertőzés, húgyúti gyulladás, vizeletcsepegés és vizeletelakadás alakulhat ki, melyekkel járhat merevedési zavar, széklet habitus változás és visszatérő fájdalom is.
A prosztatabetegségek általában hasonló tünetekkel járnak, azonban a prosztatadaganat megjelenhet mindezek nélkül is, ezért kiemelten fontos, hogy a férfiak 40 év felett rendszeresen járjanak urológiai vizsgálatra. Míg a 15 és 35 év közötti férfiaknál a hererák, addig a 45 év felett a prosztatarák a leggyakoribb rosszindulatú urológiai megbetegedés, amelyet ha időben felismerünk és kezelünk, akkor teljes gyógyulás érhető el.