A prosztataráknak másfélezer áldozata van évente

A férfibetegségek közül az egyik legalattomosabb a prosztatarák. Ha időben felismerik a tünetszegény betegséget, gyógyítható. 

A férfi ivarszervek közül a legkevésbé ismert a prosztata, ez a húgyvezetéket körülfogó, gesztenye méretű és alakú, mirigyes szerv. A dülmirigy kivezető csatornája a húgycsőbe nyílik, mirigyei tejszerű váladékot termelnek, ami az ondó részeként segíti a hímivarsejtek mozgását, a glükóztartalmával pedig táplálja azokat.

A prosztata alsóhúgyúti tüneteket okozó leggyakoribb elváltozásai közé tartozik a prosztatagyulladás - amely bármely életkorban előfordulhat - és a benignus prosztata hiperplázia (BPH), vagyis a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, amely jellemzően az idősebb korban alakul ki. A heveny prosztatagyulladást deréktáji fájdalom, láz, gyakori, fájdalmas vizeletürítés, véres vagy gennyes vizelet jelzi. Az idült gyulladás tünetei enyhébbek, azonban akár hónapokig is fennállhatnak, jelentősen rontva a beteg életminőségét. 

A prosztata a megnagyobbodása során elszorítja a húgycsövet, akadályozza a vizelet áramlását, így a leggyakoribb tünetei a gyengébb sugárban ürülő vizelet és a gyakori, sürgető vizelés. A kezeletlen esetekben bakteriális fertőzés, húgyúti gyulladás, vizeletcsepegés és vizeletelakadás alakulhat ki, melyekkel járhat merevedési zavar, széklet habitus változás és visszatérő fájdalom is. 

A prosztatabetegségek általában hasonló tünetekkel járnak, azonban a prosztatadaganat megjelenhet mindezek nélkül is, ezért kiemelten fontos, hogy a férfiak 40 év felett rendszeresen járjanak urológiai vizsgálatra. Míg a 15 és 35 év közötti férfiaknál a hererák, addig a 45 év felett a prosztatarák a leggyakoribb rosszindulatú urológiai megbetegedés, amelyet ha időben felismerünk és kezelünk, akkor teljes gyógyulás érhető el.

A harmadik leggyakoribb ráktípus a férfiaknál

A prosztatarák a férfiak között a tüdő- és a vastagbélrák után a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés Magyarországon, melynek mintegy 1500 áldozata van évente és a családi halmozódás esetén már 40 év felett gondolnunk kell az előfordulására. 
A veszélyességét növeli, hogy a prosztata daganatos elváltozása hosszú ideig tünetmentes lehet, és a csak később jelentkező tünetek sem különülnek el markánsan más prosztata eredetű panaszoktól, mint például az akut vagy krónikus gyulladás, vagy a hatvanéves kor felett már igen gyakori prosztata-megnagyobbodás okozta tünetektől (pl.: csípő, fájdalmas vizelés, sürgető vizelési inger, merevedési zavar, gyengült vizeletsugár). 

Az előrehaladott stádiumú prosztatarák esetében merevedési zavar, visszatérő húgyúti fertőzések, gyakori-, fájdalmas vizelés, vizeletelakadás, alhasi-, gáttáji-, keresztcsonttáji- és deréktáji fájdalmak, majd az általános daganattünetek (gyengeségérzés, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, csonttörés) is jelentkezhetnek.

A prosztatarák akkor gyógyítható a legeredményesebben, ha a legkorábbi, még tünetmentes és távoli áttétet nem adó stádiumban sikerül felfedezni, így az évenkénti másfélezer hazai áldozatból sokan megmenthetőek lennének. A vizelési-, merevedési-, gáttáji panaszokkal minél előbb érdemes urológushoz fordulni, míg az európai ajánlások szerint 45 év felett már évente ajánlott igénybe venni a rendszeres prosztataszűrést. 

Ennél a daganattípusnál kimutatható a családi halmozódás, ha valaki tudja, hogy a fiútestvérei vagy férfi felmenői között már előfordult prosztatarák, akkor már 40 éves korától kezdve évente részt kell vennie prosztataszűrésen. Azoknak is jobban kell figyelniük erre, akiknek korábban már többször volt prosztata- vagy más férfi ivarszervi problémájuk, gyulladásuk. A családi halmozódáson kívül hajlamosító tényező lehet a dohányzás, a túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód is.

Néhány perces szűrővizsgálat segíthet

A betegség korai felismerését a szűrővizsgálaton való rendszeres részvétel teszi lehetővé.
A vizsgálat két részből áll: az egyik a PSA, a prosztata specifikus antigén vizsgálat, amelynek során a vérbe kerülő ún. tumormarkerek kimutatása történik. A PSA egy, a prosztatában termelődő fehérje, amelyet az egészséges és a daganatos prosztatasejtek egyaránt termelnek, és amely kis mennyiségben a vérben is kimutatható. Értéke egy ötven év körüli férfi esetében 4 ng/ml értékig tekinthető normálisnak, azonban ez az érték az életkorral és a prosztata méretének növekedésével együtt emelkedhet. 

Fontos tudni, hogy nemcsak a prosztatarák növelheti meg a PSA értékét, hanem gyulladásos megbetegedések, 3 hónapon belül történt műtétes beavatkozás vagy tartós katéterviselés is magasabb értéket eredményezhet, így kóros eredmény esetén kiegészítő vizsgálatokkal kell tisztázni az eltérés okát (prosztata tapintásos vizsgálat, labor-, vizelet-, ultrahang- és MRI vizsgálat). 
A szűrés másik fontos része a fizikális vizsgálat, mely során a prosztatalebenyek hátsó felszíne és csúcsi része a végbél felől tapintható, így a leggyakrabban az ezen a területen képződő daganatgyanús elváltozások még azelőtt felismerhetőek, hogy panaszokat okoznának. Ezt a tapintásos vizsgálatot az urológus kellő gyakorlattal, kíméletesen, 5-10 másodperc alatt elvégzi, amely során fájdalom csak kóros esetben jelentkezik, míg tünetmentes esetben legfeljebb kellemetlen érzéssel járhat.

Mit tehetünk a prosztata védelmében?

Ahogyan a nők is rendszeresen felkeresik a nőgyógyászukat, úgy a férfiak részéről is nagyobb egészségtudatosságra van szükség. A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel mellett az egészséges életvitellel tehetünk a legtöbbet, melyhez a káros szokások elhagyása, a rendszeres testmozgás, az aktív életmód, az egészséges testsúly megtartása, szükség esetén normalizálása tartozik hozzá. 

A kiegyensúlyozott, friss, tartósítószerektől és adalékanyagoktól mentes élelmiszerekből álló, rostdús, A-, C-, D-, E- vitaminban gazdag, telítetlen zsírsavakat (növényi olajokat, olajos magvakat, halhúst), fitoösztrogéneket (például szóját) is tartalmazó étrend is hozzájárulhat a daganatmegelőzéshez. A férfiegészségnek jót tehet a tökmagolaj és a zöldségfélék fogyasztása, a változatos étrend és a túlzott kalóriabeviteltől való tartózkodás, míg a folyadékbevitel esetén a mindennapi szükségleteket figyelembe véve kb. 2 liter folyadék fogyasztását javasoljuk.