„A legfontosabb, hogy az orr- és melléküregeinek szellőzését fenntartsuk”

A légúti fertőzéseknek kedvező, téli időszakban nem ritkák a fül-orr-gégészeti segítséget igénylő szövődmények. Többek között ezek megelőzéséről beszélgettünk dr. Udvaros István fül-orr-gégész szakorvossal.

Jellemzően milyen egészségügyi problémával fordulnak a hideg hónapokban fül-orr-gégészhez a páciensek?

Az őszi-téli szezonban a legtöbbször felső légúti fertőzések és ezek szövődményei miatt szorulnak a betegek szakorvosi ellátásra. Ezen belül a fülészeti panaszok vezetnek esetszám tekintetében. 

Hogy lesz egy felső légúti fertőzésből szövődmény?

Úgy, hogy az orrnyálkahártya megduzzad a vírusfertőzés következtében, és ha nem sikerül fenntartani ilyen viszonyok mellett a szellőzését az orrnak, akkor az arcüreg, homloküreg, egyéb melléküregek, illetve a fülkürtön keresztül a középfül felé generálódik szövődmény.

Miért pont a fülprobléma vezet a szövődmények között?

A fülkürt egy vékony járat, ami a középfület és orrjáratot köti össze. Mivel a külvilágtól elzárja a dobhártya, így a fülcsepp, fülgyertya teljesen hatástalan, baj esetén nem érdemes ezzel kísérletezni. Ha a középfül szellőzése nem biztosított, akkor nem tud kiegyenlíteni a fül, tehát a dobhártya külső és belső oldalán lévő légnyomás eltér egymástól. A dobhártya, amely egy rugalmas, de érzékeny réteg, így feszülni fog, és diszkomfort érzést vagy fájdalmat vált ki a betegnél, sőt, kis hallásváltozás is bekövetkezhet. Ennél a pontnál fordulnak a legtöbben fül-orr-gégészhez. Ilyenkor a legfőbb célunk szakorvosként a ventilláció, a szellőzés biztosítása.

Mi a megfelelő kezelési módszer ilyenkor?

Ha csak fülkürt-elégtelenségről vagy fülkürthurutról van szó, akkor nyálkahártyalohasztó orrcseppeket, orrspray-ket adunk, inhalátorokat javaslunk. Ezeknek azonban elég rossz az imázsa: sokan attól félnek, hogy 2-3 hét folyamatos alkalmazás után hozzászokást válthatnak ki. Ez egyébként valóban így van, de ezeknél az akut fertőzéseknél általában csak 3 és 6 nap közötti kezelésre van szükség, tehát valójában – megfelelő használat mellett – nem áll fenn a hozzászokás veszélye. 

Mi lehet ennek az aggodalomnak az alapja?

A hozzászokás általában az allergiásoknál tapasztalható, vagy olyan páciensnél, akinek valamilyen irritáció, vagy más krónikus okból kifolyólag krónikus orrnyálkahártya-gyulladása alakult ki. A problémájukra eredetileg használatos, szteroidos orrspray-k hosszú távon (évekig) alkalmazhatók, ezek azonban receptkötelesek. Ha nem érik el az orvost ezen betegek, akkor előfordul, hogy gyors megoldásként a hagyományos (nem az allergiára való) orrspraykhez, orrcseppekhez nyúlnak. Ha pár héten keresztül folyamatosan alkalmazzák, akkor valóban kialakulhat függőség. 

Mikor jön szóba antibiotikum?

A tévhittel ellentétben nem szükséges automatikusan antibiotikum, ha a gyereknek már nem vízszerű a náthája, hanem sárga vagy bezöldült a váladék. Ha tudjuk biztosítani az orr- és a melléküregek szellőzését, akkor valószínűleg pár nap után megtörténik a spontán gyógyulás. Amennyiben súlyosabb problémával szembesülünk, például gennyes középfülgyulladással, akkor antibiotikumot is felírunk az orrspray mellé. 

A fülfelszúrás már a múlté?

A mai napig ezért rettegnek a fül-orr-gégészektől! Pedig a fülfelszúrás és az arcüreg átmosása kikopott már a rutinellátásból. Már csak akkor alkalmazunk invazív eljárást, ha súlyos, vagy immundeficiens (gyenge immunrendszerű) esettel, vagy olyan kórokozóval állunk szemben, amely nem reagál az első és második vonalbeli antibiotikumra. Esetleg ha olyan fulmináns (erősen támadó) a folyamat, amely indokolja a középfülben vagy más melléküregben található gyulladásos gyülem mielőbbi felszámolását. 

Hogy lehet megakadályozni a szövődmény kialakulását?

Ha van egy felső légúti fertőzésünk, ami blokkolja a szabad légzést, érdemes minél gyorsabban megkezdeni a kezelést. A legfontosabb, hogy az orrlégzés megtartott maradjon, ezt segítik elő az orrspray-k, orrcseppek. Erre rásegíthetünk kombinált szerekkel, ivóporokkal is, amelyek tartalmaznak 2-3, nem csak a lázat és fájdalmat csillapító összetevőt is. Ha a termelődő váladék nem pang, tehát biztosítjuk az orr- és melléküregeinek szellőzését, akkor sokat tettünk a szövődmények megelőzéséért.

A fej- és nyaki daganatok is kiemelt szakterülete a doktor úrnak. Ejtsünk erről is pár szót! Melyek a rizikófaktorai a szájüregben, garatban kialakuló ráknak?

Közismertebb kockázati tényező a dohányzás, a kávé, a rossz szájhigiéné és a túlzott alkoholfogyasztás. Azt viszont kevesen tudják, hogy a HPV is elősegíti a rosszindulatú folyamat elindulását. Felhívnám a figyelmet ezen a ponton, hogy a hazai immunizációs program része a humán papillómavírus (HPV) elleni vakcina, ennek keretében 2014 óta a hetedikes lányok, 2020 óta a fiúk ingyen vehetik fel az oltást. Érdemes élni vele! 

A HPV-oltás szorosan a méhnyakrák-megelőzés kapcsán került be a köztudatba. 

Igen, és tévesen, hiszen a férfiaknál a HPV ugyanúgy komoly egészségügyi kockázatot jelent. Okozhat rosszindulatú elváltozást a nemi szervek környékén, emellett fej, nyak környéki rákot is. És akkor még nem beszéltünk arról a hozzáadott értékről, hogy a statisztikák szerint közvetetten a méhnyakrákos esetek számát is csökkenti a férfiak vakcinálása. A hiányzó információk ellenére annyira nem rosszak a mutatók: a lányok 82 százaléka, a fiúk 67 százaléka kapott oltást az elmúlt időszakban. Tehát jó úton haladunk. De a mai felnőtt generáció jellemzően nem védett.

Mióta ismerjük a HPV jelentőségét a fej-nyak régiós daganatok kapcsán?

Mintegy húsz évvel ezelőtt jöttek rá a kutatók, hogy a szájgarati rákoknak egy jelentős része HPV-fertőzéssel hozható összefüggésbe. Az is kiderült, hogy sokkal jobb a prognózisa, illetve egészen más terápiát igényel – sokkal nagyobb szerepe van a sugárkezelésnek. 

Van egy korhatár, ami felett kiemelten ajánlott a szűrés?

A 40 fölötti populációban. Amikor ebbe a korosztályba tartozó páciensnél végzünk fül-orr-gégészeti szűrést, akkor azon túlmenően, hogy megvizsgáljuk az aktuális panaszhoz kapcsolódóan, automatikusan megtörténik a szájüreg-garat-gége áttekintése is, továbbá áttapintjuk a nyaki régiót. 

Előfordul, hogy csak a fül-orr-gégészeti szűrésen derül fény a daganatra, vagy rendszerint már van ezt megelőzően valamilyen tünet?

Változó, ki milyen tünetet él meg panaszként. Elmondható, hogy általában egy daganatos megbetegedés nem fájdalmas. Ez nem olyan, mint a fogfájás, ami az intenzív fájdalomérzet miatt elviszi az embert a szakorvoshoz. A fej-nyaki régiós daganatnál nincs ilyen motorizáló tünet, kivéve, ha érzékelhető kisebesedés, dudor jelentkezik. A szájsebet csíphetik is az elfogyasztott folyadékok, ételek – ilyenkor hamarabb kerül orvoshoz a páciens. Másik ellenpélda a hangszalagrák, amely szintén gyorsan okoz tünetet – rekedtséget és fonációs problémát. Ezek a típusok rendszerint első stádiumban, vagy daganatmegelőző állapotban kerülnek hozzánk. 

Kinek van még szerepe a szűrésben?

A szájüregi daganatok kapcsán a fogorvosnak és a háziorvosnak is fontos szerep jut. Gégét nem tudnak vizsgálni, de azért a garat hátsó faláig ellátnak. Nyilván fül-orr-gégészeti szinten lehet a legalaposabban elvégezni a fej-nyak régió áttekintését. 

Mennyire gyógyíthatók ezek a daganattípusok? Milyen a kórlefolyás?

Ez függ a lokalizációtól és a stádiumtól. A fej-, nyaki daganatok jellemzően a nyirokcsomónak adnak először áttétet – ezt az állapotot kell megelőznünk, ekkor kevésbé jó a prognózis. Sajnos előfordul, hogy a páciens már nyaki metasztázissal (áttéttel) jön. Azaz a nyakán van egy dudor, amit megszúrunk, és kiderül, hogy egy rosszindulatú folyamat áttétével van dolgunk, azaz először nem a primer tumorra leltünk. De hogy a másik oldalt is említsük: jobb esetben egy nagy, több régiót érintő tumoros növekmény sem képez áttétet. Összességében a sebészeti technikák és a komplex kezelések fejlődésével a betegek 60%-a meggyógyítható, de ez a szám korai felismerés esetén 90% felett van. Tehát nagyon fontos az időfaktor!

Rosszindulatú bőrelváltozásokkal is foglalkozik sebészeti szinten. Melyik típus a leggyakoribb?

A legtöbb esetben basaliomával (bazálsejtes karcinómával) találkozunk, ami régen még „félig rosszindulatú” tumornak számított. Ez a kategória azonban már 25 éve nem létezik, tehát szövettanilag rosszindulatúnak minősül. Klinikai viselkedését tekintve – az esetek 99 százalékában – csak lassan, helyileg terjed, millimétereket nő évek alatt. Fontos, hogy a kimetszés radikális legyen, azaz végig ép széllel legyen eltávolítva az elváltozás. 

Hogy ismerhető fel a basalioma?

Jellegzetes gyöngyházas felszínéről azonosítható be, vagy kráterszerű kisebesedésként mutatkozik, illetve lassan nő. Ha felmerül a probléma, mutassuk meg bőrgyógyásznak! Érdemes 40 éves kor fölött évente ellátogatni szűrésre! Ám az azt megelőző években is oda kell figyelünk magunkra, a bőrünkre, és a nap elleni védelemre, hisz egyre gyakoribb a bőrrák a fiatalok között is. Hatodéves medikus koromban, amikor Spanyolországban voltam sebészeti gyakorlaton, emlékszem, tele volt a bőrgyógyászati osztály huszonéves, spanyol fiatalokkal, akiket előrehaladott bőrrákkal kezeltek. Azért ez elgondolkodtató.

Mi a helyzet a laphámkarcinómával? 

Sokkal ritkább, mint a basalioma. Tulajdonképpen ez a klasszikus bőrrák. Komplexebb terápiát igényel, szigorúbb betegkövetést. Fennáll a veszélye az érbetörésnek, illetve a daganat pici ideghüvely melletti, úgynevezett perineurális terjedésének. Ha rossz a helyzet, metasztázist ad, agresszívebb utókezelést kell biztosítani, ami lehet sugárterápia, vagy előrehaladott esetben sugár és kemoterápia együtt. 

Talán a melanoma a legrettegettebb bőrelváltozás.

Valóban ettől tartanak a legtöbben. Más sejttípusból indul ki, mint a laphámkarcinóma. Ez lényegében egy festéksejtes bőrdaganat, amire rendszerint anyajegyszűrés során bukkan rá a bőrgyógyász. Az elváltozás diagnózis célú kimetszése (majd szövettanra küldése) egyben kezelés is. A tumor vastagsága és az atípusossága meghatározza a prognózist. Komplex onkoterápiát igényel, amelyet a bőrgyógyász, onkológus koordinál. Orvosi aspektusból ma már az érdemben kezelhető rákbetegségek közé tartozik. Az immunterápia bevezetésével a betegek életminősége és túlélése sokat javult. Kulcsfontosságú, - főleg ha sok anyajegyünk van – hogy  azokat rendszeresen mutassuk meg egy bőrgyógyásznak, aki akár fotókkal is dokumentálhatja az állapotot, hogy könnyen tetten érhető legyen minden változás. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az időben elkezdett kezelés sokkal jobb gyógyulási esélyekkel kecsegtet. A legfontosabb tehát, ha panaszunk van (például egy nem múló kisebesedésünk, változó formájú anyajegyünk), ne bagatellizáljuk el! 

Dr. Udvaros István speciális szakterülete az általános és gyermek fül-orr-gégészeten túl a fej- és nyaki daganatok diagnosztikája, másodvéleményezése és a kezelési terv optimalizálása. Továbbá bizalommal fordulhatnak hozzá a páciensek a fej- és nyaki régió bőrdaganatainak, bőrelváltozásainak sebészeti ellátása kapcsán is.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.