2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kórházfejlesztés
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Se csodadoktor, se csodatechnika nincs, megalapozott szakmai tudás és biztos kórházi háttér kell

    Létrehozás dátuma: 2024. Május 31. Péntek 9:21

    A csípő- és térdprotéziscsere egy különösen nagy megterheléssel járó, bonyolult műtét, amelyhez fontos biztosítani a megfelelő infrastruktúrát és a speciális szakembergárdát. Dr. Udvarhelyi Iván főorvost, a Budai Egészségközpont Revíziós Protetikai Centrumának vezetőjét kérdeztük a témáról.

    Milyen hosszú időre nyúlik vissza a protetika története? Hogy fejlődött a technológia az elmúlt évtizedekben?

    Teljes ízületi protézisműtéteket már az 1960-as évek közepétől végeznek világszerte. A legelső és a jelenleg beültetett csípőprotézisek alapelvei között koncepció tekintetében nincs lényeges különbség, a felhasznált anyagokban és a rögzítési technikákban viszont igen. Léteznek cementes és cement nélküli implantátumok, utóbbiak általában titán ötvözetből készülnek. A csípőrevíziók során csontot pótolni strukturálisan nagyon nehéz, mert a konzervcsont nem szolgál elégséges támaszként, ezért ezt egyre szűkebb indikációval alkalmazzuk. Néhány évtizede Svédországban azonosítottak egy anyagot, a tantált, amelynek bevezetése forradalmi jelentőségű volt a csontpótlásban. A különlegessége abban rejlik, hogy megfelelő nyomáson, speciális technológiával kezelve a csontszerkezethez hasonló fizikai szerkezetet képez, amelybe a csont belenő, pótolva ezáltal a hiányt. Jelenleg ez a revíziók során felhasználható legmodernebb anyag, ezt egészítjük ki a hagyományos komponensekkel. 

    Se csodadoktor, se csodatechnika nincs, megalapozott szakmai tudás és biztos kórházi háttér kell
    Dr. Udvarhelyi Iván, ortopéd főorvos, a Budai Egészségközpont Revíziós Protetikai Centrumának vezetője

    Mi a helyzet a térdprotetikával?

    Ez a terület többet változott az elmúlt évtizedekben. Nagy csonthiányoknál térdnél is a tantál a beépítendő anyag, biomechanikailag bonyolultabb eseteknél viszont meg kell valósítani a comb- és sípcsont közti összekötést is. Ez lehet egy „ajtózsanér” jellegű kötöttebb, vagy egy szabadabb, forgást megengedő, de előre és oldalirányban stabil protézis. Nagyon sok mindent meg tudunk már oldani. A protetikai terület fejlesztése jelenleg is zajlik, követjük a folyamatot, sőt, részt is veszünk benne.

    Hány protézisműtétet végeznek évente Magyarországon?

    Itthon és világszerte is a csípő- és térdprotetika az egyik vezető műtéttípus az ortopédiában. A degeneratív megbetegedések, az ízületi kopás sajnos népbetegségnek számít. Évente több mint harmincezer csípő-, és térdprotézis műtét valósul meg hazánkban, ezekből mintegy kétezer revíziós beavatkozás. 

    Mi a jól sikerült csípő- és térdprotézisműtétek kulcsa?

    Az alapvetés egyszerű: ahhoz, hogy egy betegnél hosszú ideig jól funkcionáljon egy protézis, a megfelelő implantátumot kell beültetni és jól! A protézis egy mechanikai szerkezet, amely biomechanikájával utánozza az egészséges csípő- vagy térdízület működését. Egy idő után azonban a terhelés, a használat következtében revízió válhat szükségessé, azaz ki kell cserélni az eredeti szerkezetet. Pontos beültetéssel ez az idő jócskán kitolható.

    Mi a különbség a primer (elsődleges) és a revíziós (azaz csere) műtét között? 

    Az első beültetéshez képest a revíziós protetikai műtétek csak egy szűkebb szakmai és intézményi szegmensben végezhetők el, komolyabb infrastrukturális feltételek mellett. A revíziós beavatkozások ugyanis nehezebbek: bonyolultabb technikát és nagyobb szakértelmet igényelnek, mint a primer műtétek.

    Miért szükséges komolyabb háttér a revíziós protetikai műtétekhez?

    Mivel az anatómiai struktúrák idővel megváltoznak, nagyobb a szövődmények lehetősége. Továbbá ezeket a műtéteket túlnyomórészt idősebb pácienseknél végzik, akiknél jellemzően társbetegségek is jelen vannak, ezáltal nő a műtéti kockázat. Érthető módon így a protéziscsere mindig igényli a jól képzett, releváns tapasztalatú, speciális tudású szakembergárdát, illetve az intenzív osztályos hátteret, hiszen ez egy hosszabb, a beteg számára nagyobb megterheléssel járó beavatkozás.

    A mozgásszervi sebészetnek több évtizedes hagyománya van a Budai Egészségközpontban, ezen szakterület organikus fejlődési folyamatának fontos állomása a Revíziós Protetikai Centrum elindítása, amely jól felszerelt, intenzív osztályos háttérrel és tapasztalt szakembergárdával biztosítja a magas szintű, biztonságos infrastruktúrát a revíziós protézisműtétekhez. A 2024-ben elindult, nagyívű kórházfejlesztés jövőképének részét képezi egy Ortopédiai Kiválósági Centrum életre hívása is.

    Protetikai műtétek kapcsán sokat hallani a kíméletesnek hangzó, izomátvágás nélküli technikáról is. Mi a véleménye erről?

    Szögezzük le: nincsenek se csodadoktorok, se csodatechnikák! Biztos kórházi háttér és szaktudás van! Szakmai szempontból értelmezhetetlen, hogy az izomátvágás nélküli technikák innovatív, modern módszerként vannak beállítva. A valóságban a csípőprotetikában az öt feltáráscsoportból háromban egyébként sem vágunk át izmot, egyik intézményben sem. A csípő- vagy a térd feltárásakor az a cél, hogy minél kevesebb szöveti károsodást okozzunk, főleg olyan részen, amelynek később az ízület működésében szerepe van. Egyik technika sem innovatívabb, mint a másik, mindegyiket használjuk, és azt alkalmazzuk, amely a funkciót a legjobban szolgálja. Az a cél, hogy egy jó implantátum jó mechanikával és a legkisebb lágyrészkárosodással legyen beültetve.

    „Személyre szabott protézisekről” is hallani – ezek mennyire számítanak újításnak?

    A személyre szabott protézis alatt a legtöbb esetben egy személyre szabott vágósablont értünk, ez a térdprotetikai műtétekkel kapcsolatban jön elő a leggyakrabban. Az egyéni sablon azt támogatja, hogy a protézis minél pontosabban illeszkedjen a deformált csontfelületre, de a legtöbb esetben a meglévő méretsorozat és műszerkészlet lefedi az igényeket, tehát nincs szükség teljesen egyedi protézisre. Ilyenkor a felnyitott deformált térdízületre egy állítható célzókészülék kerül, majd megfelelő vágósablon segítségével megtörténik a deformált felszín eltávolítása, és arra kerül rá a protézis. Az egyedi sablon akkor lehet valóban indokolt, ha valakinek például eltörik a combcsontja és jelentős deformitással gyógyul. Az egyedi protézis ilyen speciális esetekben lehetőséget biztosít a standard méretsorozaton túl a további finomhangolásra.

    Se csodadoktor, se csodatechnika nincs, megalapozott szakmai tudás és biztos kórházi háttér kell

    Mennyi ideig tart a rehabilitáció a protézisműtétek után?

    Térdműtét esetén szinte azonnal terhelhető az érintett testrész – akár primer műtétről, akár revízióról van szó. A primer csípőprotézis is szinte mindig terhelhető, a páciens a varratszedésre jellemzően egy vagy két mankóval, esetleg mankó nélkül, panaszmentesen érkezik. Mindemellett szinte újra kell tanulnia a járást, hisz egy új rendszer került az ízületébe. Ez a folyamat a csípőnél gyorsabb, a térdnél kicsit lassabb. Három-hat hét alatt gyakorlatilag egy kielégítő működés érhető el, mind a csípőnél, mind a térdnél. A csontpótló (tantál alapanyagú) fémmel felépített rendszerű csípőprotetikai revízióknál azonban nem lehet rögtön terhelni az ízületet. Ennek az az oka, hogy három-hat hét szükséges az anyag csontba történő beépüléséhez.

    Mit tehetünk az ízületi betegségek megelőzése érdekében? 

    A genetikánk adott – ha megvan a hajlam a csípőficamra vagy gyulladásos betegségre, előbb-utóbb bekövetkezik, csak a korai diagnózis segíthet. Fontos, hogy ha fájdalom, mozgásbeszűkülés, diszfunkció jelentkezik, minél hamarabb forduljunk szakemberhez! Ezen felül megemlítendő az is, hogy vannak olyan műtétek az ortopédiai palettán, melyeket időben elvégezve a protetizálás megelőzhető vagy kitolható. Például egy – még korai stádiumban kivitelezett – térdízület körüli tengelykorrekciós műtét, vagy keresztszalag-plasztika a stabilitás visszaállítása révén segít elkerülni egy későbbi protézisműtétet. (Tudni kell, hogy nemcsak egy hirtelen rossz mozdulat, hanem sok mikrotrauma is okozhat keresztszalag-szakadást, például, ha nem megfelelő izomzattal sportolunk, vagy elmulasztjuk a bemelegítést.) A megelőzés szempontjából tehát nincs csodaszer! Amit tehetünk a tünetek, problémák komolyan vételén túl: éljünk egészségtudatosan – figyeljünk a testsúlyunkra, étkezzünk egészségesen, mozogjunk, sportoljunk!

    Dr. Udvarhelyi Iván ortopéd sebész főorvos meghatározó szerepet vállalt a minimál invazív csípő- és térdprotetika Magyarországon történő bevezetésében, illetve oktatásában. Meghívott operatőrként rendszeresen végez bemutató műtéteket nemzetközi intézményekben, továbbá számos publikációja jelent meg nemzetközi és hazai szaklapokban. Fő kutatási területe a csípő- és térd-endoprotetika biomechanikája. Szakmai tevékenységében kiemelt helyet kap a nehéz primer esetek protetizálása, a protéziseknél bekövetkezett törések rekonstrukciója, valamint a csontvesztéssel járó csípő- és térdprotézisek cseréje.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont