Ízületi kopás időskorban: miként és meddig kezelhető műtét nélkül?
Létrehozás dátuma: 2025. Július 14. Hétfő 11:43
Utolsó módosítás dátuma: 2025-07-15
Az arthrosis itthon mintegy 1,5 millió embert érint, azaz a társadalom 15-23%-át. Nagyrészt az 55 év feletti lakosság körében okoz problémát, ebben a korosztályban ez a leggyakoribb mozgásszervi betegség.
Dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD, egészségközpontunk ortopéd-traumatológus főorvosa, ortopéd sebésze a Hegyvidékiek Egészségiskolájában tartott előadást a nagyízületek időskori elváltozásairól és terápiás lehetőségeiről, ezen belül az ízületi kopásról és annak nem műtéti kezelési lehetőségeiről.
Az ízületi kopás nem tisztán mechanikus betegség, hanem biomechanikai, biokémiai és anyagcsere-változások összessége. Kezelése során az életminőség javítása az elsődleges cél. Mint azt a specialista elmondta, a terápia során a műtét az utolsó nyitva hagyott ajtó, a lépcsőzetesen felépített terápia legfelső fokát képviseli.
Az ízületi kopás (arthrosis) idővel egyre több fájdalmat okoz
„Az elváltozás kialakulásának első fázisában szigetszerű porcdefektusok alakulnak ki az ízületben, amelyek később összeérnek, így az ízület egyre inkább csont-csont kontaktusba kerül és akár folyamatos panaszt okoz” – magyarázta a hosszadalmas folyamat lényegét dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD, a szakterület specialistája.
Mint kifejtette, a degeneratív elváltozás természetes lefolyása az, hogy az ízület merevebbé és fájdalmassá válik, a mozgáskorlátozottság miatt pedig egyre kevésbé aktív az érintett. (A csípőízület esetében ez a combcsontfej és a vápa összecsontosodásához vezethet.)
Az ízületi kopás tüneteinek négy stádiuma
Az 1. stádium a tünetmentesség időszaka, ami akár egy-másfél évtizedig is elhúzódhat.
A 2. stádiumban már a kopásos ízületnél nagyobb megterhelésre (például nagytakarítás, túra után) fájdalom jelentkezik. (Ez a csípő vonatkozásában lágyéki, combi, térdbe sugárzó fájdalmat takar.)
A 3. stádium úgy ismerhető fel, hogy a hétköznapi feladatok elvégzése során is jelentkeznek a panaszok – például vásárlás, lépcsőzés alkalmával –, emellett szűkül a sétatávolság és szükségessé válhat a mozgás során támasz, segédeszköz használata.
A 4. stádium jellemzője, hogy már nyugalomban is észlelhető a panasz: éjszaka fájdalommal küzd a beteg, nehézkessé válik az elindulás (be kell "járatni" az ízületet), és az öltözködés is körülményesebb.
Miért következik be az ízületi kopás?
Az elsődleges (primér/esszenciális) arthrosis egy életkorral összefüggő degeneráció, míg a másodlagos (szekunder) ízületi kopás kialakulásának “extra” kiváltó oka azonosítható, amely többek között lehet:
- csípőficam (sekély vápa),
- fejelhalás (combfej- vagy térdcsont-elhalás),
- gyulladás (vírusos, bakteriális vagy autoimmun),
- korábbi törés,
- valamint veleszületett csontos ütköző az ízületben.
„A diagnosztikai folyamat első lépése a szakorvosi vizsgálat során az anamnézis felvétel, amellyel felmérik a fájdalom jellegét, a mozgáskorlátozottságot, illetve a deformitás mértékét. Természetesen történik fizikai vizsgálat is, és az ortopéd vagy reumatológus szakorvos végeztet képalkotó vizsgálatot is” – ismertette dr. Paukovits Tamás Mirkó főorvos a protokollt, majd elmondta azt is, hogy a legfontosabb és elsődleges képalkotó a röntgen, ahol az ízületi rés távolságából a szakorvos meg tudja állapítani a porc vastagságát. A kopás mértékének besorolására a Kellgren-Lawrence skála használható, ahol 0-tól 4-ig kap besorolást a degeneráció. (A 4-es számít a legsúlyosabb stádiumnak.)
Hozzátette azt is: az első lépésben az ízületi kopás diagnózisához MRI vizsgálat elvégzése nem feltétlenül szükséges, mivel a röntgen sok esetben elegendő információt szolgáltat a porc vastagságáról. Az állapot felméréséhez a tünetek a döntőek, a röntgen által mutatott állapot csak másodlagos. Mint elmondta, panaszos esetben érdemes megfontolni a terápiás megoldások alkalmazását.
Mit lehet tenni az életminőség-javításáért műtét nélkül?
A kezelés során mindig a legkevésbé invazív, de még hatásos megoldást kell választani – hangsúlyozta a főorvos. Ezzel kapcsolatban a nulladik és egyben az egyik legfontosabb kérdés: mit tehet a beteg a saját állapotának javításáért?
- Testsúlycsökkentés: nagy esetszámú nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy a BMI 25-30 közötti értékre csökkentésével megspórolhatunk egy nagy ízületi protézist életünk során. Nem véletlen, hogy 13 nemzet ortopédiai ajánlásában szerepel a testsúlycsökkentés javaslatként.
- Aktív életmód, sok mozgás: már napi 20-45 perc séta, vízi gyógytorna, úszás is sokat segíthet. Nincs olyan vizsgálat, ami azt igazolná, hogy az ízület mozgatása negatív hatást gyakorol a kopásra. Egy norvég tanulmány (13 000 beteg adata alapján) kimutatta, hogy napi 30 perces sétaprogram 6 héten át jelentősen csökkentette a fájdalmat enyhe és közepes fokú (1-2-es stádiumú) kopás esetén. (Hasznos lehet többek között a szobabiciklizés, az elliptikus tréner, a séta és a túrázás is.)
- Izomerő növelése: stabilizálja az ízületeket, megkeményíti a porc alatti csontot, csökkenti a fájdalmat. A legcélravezetőbbek a kis ellenállású, nagy ismétlésszámú gyakorlatok.
- Meditáció, Tai Chi, jóga: hosszú távon ezek fájdalomcsillapító és mozgásterjedelem-javító hatásúak. Érdemes egyet ezek közül rendszeresen beiktatni a heti rutinba.
- Egyensúly tréning: a hatására könnyebb lesz a székből való felállás és a lépcsőjárás.
Mindezek mellett érdemes egyéb megoldásokat is alkalmazni a panaszok enyhítésére:
- TENS készülék (izomstimuláló eszköz): habár hosszú távú szignifikáns hatást eddig nem mutattak ki, a tapasztalatok szerint rövid ideig képes mérsékelni a tüneteket.
- Triggerpont-kezelés, száraz tűkezelések (pl. akupunktúra): rövid távon fájdalomcsillapító hatásúak.
- Jegelés, hűtés: javíthatja a combfeszítő izom erejét, de a fájdalomra és a mozgásterjedelemre nincs hosszú távú pozitív hatása.
- Lökéshullám terápia (csupán lágyrészekre, nem csontra): 12 hétig funkciójavító és fájdalomcsillapító hatást képes kifejteni.
- PAPImi (pulzáló elektromágneses tér) és lágy lézerterápia (infralézer): 3 hónapon keresztül igazoltan fájdalomcsillapító és funkciójavító hatású, minden kopásfokozatban. Az infralézer 10 cm mélységig javítja a vérátáramlást, ezenfelül gyulladás- és ödémacsökkentő is.
Létezik olyan eszköz is, amely bár elterjedt, de alkalmazásának hasznossága artrosisnál nem igazolt. Ilyen például a talpbetét, amelynek nem bizonyított a hosszú távú fájdalomcsillapító hatása ízületi kopással küzdőknél. (Ez a megállapítás a talpbetérre a lúdtalp kezelése kapcsán nem vonatkozik.)
Nem javasolt a tudományos adatok alapján az ortézisek (ízületrögzítő eszközök) használata sem, mert a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki. (A rögzítés betegségtudatot okoz és felmelegíti az ízületet.)
Jelen tudásunk szerint nincs bizonyíték arra, hogy hosszú távon porcot tudnának építeni a porcépítőnek hirdetett készítmények (porcerősítő kapszulák, kollagének). Ettől függetlenül szedhetők táplálékkiegészítők, de nem szabad olyan hatást remélni és elvárni tőlük, amelynek nincs tudományos megalapozottsága – figyelmeztetett dr. Paukovits Tamás.
Az ízületi kopás gyógyszeres kezelése
A főorvos elmondta: a paracetamol tartalmú gyógyszerek nagy dózisban sem használnak jobban hosszú távon, mint a placebo. A nem szteroid gyulladáscsökkentők (a diclofenac, ibuprofén hatóanyagú készítmények) krém és gél formájában biztonságosabbak és ugyanolyan hatásosak, mint szájon át szedve – hangsúlyozta.
Fontos tudni azt is, hogy az opiátok (pl. morfin, tramadol) hosszú távú alkalmazása hozzászokáshoz és mellékhatásokhoz vezethet. Egy 2018-as publikáció szerint hosszú idejű szedést követően nem hatékonyabbak, mint a nem szteroid gyulladáscsökkentők.
Szót kell ejteni a szteroid injekciókról (kortikoszteroidokról) is, amelyek 4-26 hétig fájdalomcsillapító hatást képesek biztosítani, azonban a megismételt injekciók hatásideje fokozatosan csökken.
Sokszor használt terápiás megoldás a hialuronsav (kenőanyag injekció), amely hosszabb hatást képes kifejteni, mint a szteroid, és biztonságosan adható. Meg kell azonban említeni, hogy az effektivitása (hosszú távú előnye) kérdéses. Kombinálva valamilyen gyulladáscsökkentővel (pl. alacsony dózisú szteroiddal) azonban 6-12 hónapig is eredményes lehet a használata.
Ismert jótékony hatásáról lokálisan bőrfelületen a kapszaicin is, amelynek mozgásterjedelem-javító és fájdalomcsillapító hatását enyhe és közepes fokú kopásnál is igazolták.
A PRP terápia (vérlemezke-koncentrátum/sajátvér-kezelés) enyhe kopásoknál kedvező hatást válthat ki mintegy 6-12 hónapig. A kezelés során a beteg saját vérét centrifugálják, és a vérlemezkékben dús (növekedési faktorokat nagy számban tartalmazó) koncentrátumot injektálják az ízületbe, hogy ösztönözzék a kötőszövet regenerációját a porchiányos területen. (Fontos tudni azonban, hogy ez a szövet sosem lesz olyan, mint az eredeti porc.)
Ha az imént említett konzervatív (nem műtéti) megoldások nem enyhítenek már kívánt mértékben a panaszokon, és a beteg életminőségét már minden nap drasztikusan rontja, korlátozza a fájdalom, a funkcióvesztés, akkor meg kell fontolni a műtétet.
Dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD főorvos előadásához kapcsolódó további anyagok:
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
