Csípő- és térdprotézisműtét: mikor indokolt, és mire számíthatunk?

Az ízületi kopás kezelése során a műtét nem elsődleges választás. Ha a konzervatív terápiás megoldások nem vezetnek eredményre, és a fájdalom, a mozgáskorlátozottság már a mindennapokat is megkeseríti, akkor merül fel a protézis-beültetés szükséges lépésként.

A nagyízületek időskori elváltozásairól, terápiájáról tartott előadást dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD, egészségközpontunk ortopéd-traumatológus főorvosa, ortopéd sebésze a Hegyvidékiek Egészségiskolájában. Az esemény keretében a specialista bemutatta az ízületi kopás műtéti kezelését is. Mint elmondta, a protézisműtét fő célja az életminőség, a stabilitás és a mobilitás javítása, valamint a fájdalommentes állapot elérése.

A csípőízületi protézis (TEP, Teljes Endoprotézis)

„Akkor jöhet szóba arthroscopos (kulcslyuk sebészeti) beavatkozás, ha csak minimális kopás és felrakódás található az ízület peremén. Ha azonban már az ízület felszínei összeérnek, csont-csont kontaktus alakult ki vagy csontos ütközők vannak, akkor teljes endoprotézis beültetésre van szükség” – ismertette a csípőprotézis-műtét indikációját a főorvos.

A beavatkozás során nagyon fontos cél, hogy a végtaghossz és a csípőszélesség egyenlő legyen. Ennek megfelelően történik a műtét előtti számítógépes tervezés, amely figyelembe veszi a lábhosszt, az offsetet és a forgáspontot.

Mi az az offset? Ha szemből a röntgenfelvételen nézzük, az offset az a távolság, ami a combcsont hossztengelye és a csípőízületi forgáspont között található. Ez határozza meg a csípő „erőkarjának” hosszát, ami a stabil járás, a csípőizmok működése és az egyensúly szempontjából kiemelten fontos. Ha műtétkor nem állítják be helyesen, és túl kicsi az offset, akkor a beteg bizonytalan járást, izomgyengeséget tapasztalhat, sántítás alakulhat ki, vagy folyamatos fájdalmakat élhet meg.  Ha túl nagy az offset, akkor az ízület túl nagy terhelést kap, ami a protézis idő előtti kopásához vezethet.

A műtét körülbelül 60-80 percig tart. Fontos tudni, hogy az izmok, inak, szalagok, ízülettok és a csontozat azonos marad, csak az ízületi felszínek cserélődnek az operáció által. 

A beültetendő implantátumnak számos típusa létezik: elérhetők ragasztott, ragasztó nélküli verziók, és különböző anyagú vápák és fejek.

Ugyanígy a műtéti feltárás típusa is többféle lehet (elülső, hátulsó, izomátvágásos, izomsértés nélküli), ezek közül az izom- és ínátvágást mellőző megoldások (elülső, anterolaterális minimál invazív) korai előnyöket ugyan mutatnak (kevesebb vérveszteség, fájdalom, gyorsabb felépülés), azonban 6 héten túl nincs szignifikáns különbség a feltárástípusok között. (Alapvetően egyénre szabottan választja ki az ortopéd sebész a megfelelő feltárástípust. Nincs “korszerűbb” feltárás.)

A csípőprotézis-beültetést követő reggel már felkelhet a beteg, de 2-3 hétig még szükséges a mankók használata, utána már elhagyhatók.

A rehabilitáció során mire kell számítani, mire kell figyelni?

• Az autóvezetés a mankók elhagyásával egyidejűleg megengedett.
• Nem szabad az első 12 hétben mély guggolást és lábkeresztezést végezni.
• A gyógytorna elengedhetetlen a műtétet követő 4. hónap végéig – hetente 1-2 alkalommal kell tornázni, otthoni feladatokkal kiegészítve.
• Orvosi ellenőrzés szükséges a műtét utáni 6. héten, 12 hetesen, illetve 1 évesen, röntgenfelvétellel.
• A gyógyulás jele a fájdalommentesség.

Mit kell tudni a térdprotézis-beültetésről?

Ha a térdnek csak az egyik oldala kopott (ez leggyakrabban a belső, úgynevezett mediális oldal), akkor rendszerint nem szükséges azonnal teljes térdprotézis-beültetés, helyette mérlegelhető a tengelykorrekciós műtét (osteotomia), vagy unicondylaris (szánkó) protézis beültetés. 

Amennyiben nem csak az egyik oldal, hanem a belső, külső és elülső oldal is kopott, akkor csak a térd endoprotézis beültetés (térdprotézisműtét) segíthet. A beavatkozás során eltávolítják a combcsont alsó végét és a sípcsont felső végét, majd implantátumot ültetnek rá, és közéjük egy polietilén betét kerül.

A protézisműtéthez használt implantátum típusa lehet egyszerű, keresztszalagokat pótló vagy megtartó, száras, illetve zsanéros (utóbbi súlyosabb esetekre – csont- vagy szalaghiányra használandó).

A térdprotézis-beültetéseknél világszinten 20%-os azon betegek aránya, akik nem elégedettek a műtéti utáni állapottal. Ezt a rátát tudja hatékonyan csökkenteni a robotsebészet alkalmazása a protetikai sebészetben. A robotasszisztált térdprotézis-beültetés során nem az az ortopéd sebész célja, hogy tökéletesen egyenes térdet hozzon létre, hanem hogy helyreállítsa az egyedi anatómiát, figyelembe véve a kilencféle alaptérdtípust (ó-, egyenes, x-láb, ízületi sík állása). Ez a törekvés a kulcs ahhoz, hogy az eredeti állapotot sikerüljön rekonstruálni a műtéttel.

A robot sztereo kamera rendszerrel virtuális 3D térdmodellt készít a sebész, így optimálisan megtervezhető többek között a szalagfeszesség is. A sebész tehát még a térdprotézisműtét előtt pontosan beállíthatja az implantátum helyzetét és a térd megfelelő mozgásterjedelmét, amelynek eredménye egy lazán és harmonikusan működő térd. „A robotsebészet a jövő, és hasonlóan nagy változásokat hozhat, mint az arthroscopia bevezetése” – vetítette előre dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD.

Hasonlóan a csípőprotézis utáni rehabilitációhoz a térdprotézisműtét után is elengedhetetlen a gyógytorna a 4. hónap végéig.

Milyen élettartammal számolhatunk a protézisnél?

Az adatok szerint a beültetett implantátumok 97%-a 15 év után is jól működik, 25 év után pedig ez a szám mindössze 70%-ra csökken. Tehát kijelenthető, hogy a protézisek kétharmada problémamentesen működik 25 év után is.

Az előadásból az is kiderült, hogy a szövődmények aránya nagyon alacsony – mintegy 2% (0% szövődmény sosem garantálható) –, ami előfordulhat: fertőzés, csonttörés, ficamodás, kilazulás.

A gerincérzéstelenítés kíméletesebb, mint az altatás

Az előadás során dr. Gulyás Tamás főorvos, aneszteziológiai vezető is közreműködött a fájdalomcsillapítást, érzéstelenítést, altatást érintő kérdéskör tárgyalásánál. Mint elmondta, a műtét során az altatással szemben az úgynevezett regionális technikákat preferálják (gerincérzéstelenítés, idegblokkok), mivel csökkentik a posztoperatív kognitív diszfunkció, azaz a zavartság kockázatát. Fontos tudni, hogy a regionális technika nem zárja ki azonban a “szedálást” (nyugtatást) – ez lehetőséget biztosít arra, hogy a beavatkozás során a beteg zavartalanul álmodjon anélkül, hogy bármit hallana a sebészeti tevékenységből.

További előnye gerincérzéstelenítésnek, hogy az érzéstelenítő mellett speciális morfinszármazékot is bejuttat az aneszteziológus, amely 24 órás fájdalomcsillapítást biztosít, csökkentve ezáltal más gyógyszerek szükségességét és mellékhatásait (ezáltal a máj és vese terhelését). Mindemellett az altatás ellen szól az is, hogy műtét után a betegek gyakran nagyobb fájdalommal és zavartsággal ébrednek.

Tudta? A fájdalom-ambulancián lehetőség nyílik az érzőidegek hosszú távú blokkolására, ami körülbelül fél évre csillapítani képes a fájdalmat. Ez olyan betegeknek ajánlott, akik jelenleg műtéti várólistán vannak, vagy akiknél a műtét túl nagy kockázatot jelent (pl. azért, mert súlyos szívbetegséggel küzdenek). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az eljárások nem gyógyítanak, csupán fájdalomcsillapító hatásúak.

Dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD főorvos előadásához kapcsolódó további anyagok:

• Mit kell tudni az ízületi kopás konzervatív kezeléséről?
• Amit az osteoporosisról tudni érdemes

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.