„A sugárterápia ma már high-tech precíziós ellátás” – Interjú Prof. Dr. Polgár Csabával, a sugárterápia, onkológia hazai szaktekintélyével

A sugárterápia óriási utat járt be a 20. század eleji kezdetek óta: az izotópos tűzdelésektől, a kobaltágyúkon át a modern, valós idejű daganatkövető eljárásig. A hazai helyzetről, a sugárterápia jelenlegi felhasználási köréről, a rákszűrési hajlandóságról kérdeztük Prof. Dr. Polgár Csaba sugárterápiás és klinikai onkológus professzort, tanszékvezető egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az Országos Onkológiai Intézet volt főigazgatóját, aki már konzultáció keretében egészségközpontunkban is segíti a daganatos betegek gyógyulását, terápia utáni egészségmegőrzését.

A sugárterápia milyen múltra tekint vissza?

– A sugárterápia az 1900-as évek elejétől létezik, a röntgensugárzás (1895), a radioaktivitás (1896) és rádium (1898) felfedezésének köszönhetően. Kezdetben a mélyen fekvő daganatokat csak brachyterápiával (az izotópok tűkkel, egyéb eszközökkel való daganatba helyezése által) lehetett elérni, mert a 300-400 kilovolt energiájú röntgensugárzás nem hatolt elég mélyre. Az 1950-es években a kobalt 60 izotópot alkalmazó kobaltágyúk megjelenése elhozta a megavoltos tartományú fotonsugárzást, amely lehetővé tette a mélyebben (5-10 cm mélyen) fekvő daganatok hatékony kezelését. Itthon az Onkológiai Intézet munkatársainak tervei alapján a Medicor magyar cég gyártott kobaltágyúkat (exportra is). Az első Gravicert típusú kobaltágyút 1958-ban helyezték üzembe (az Országos Onkológiai Intézetben). A szocializmus évei alatt Magyarország lemaradt az egészségügyi gépgyártásban. Később megjelentek az orosz és lengyel gyártmányú gyorsítók, amelyek már 18-20 megavolt energiájú foton és elektron sugárzást is tudtak produkálni. Majd a 90-es évektől ezeket nyugati, modern, lineáris (főleg Siemens) gyorsítókra cserélték.

Tudta? A daganatos betegek gyógyításában a sugárterápiát kronológiailag megelőzte a sebészet, ami ekkor még gyerekcipőben járt: az antibiotikumok hiánya miatt a radikális műtétek nagyarányú halálozással jártak. Ezt követte a sugárterápia, ami egy 125 éves szakma. A kemoterápia csak ezután jött: 1949-ben engedélyezték az első kemoterápiás szert.

Mit kell tudni a jelenlegi, hazai sugárterápiás helyzetről?

– A szoftverek fejlődése és a képalkotó módszerek besugárzó gépekbe történő integrálása egyre precízebb besugárzást tesz lehetővé. A modern lineáris gyorsítókon kúpsugaras CT (Cone-Beam CT) is található, amellyel azonnali 3D CT képek készíthetők, így módosítható – a daganat céltérfogatához igazítva – a sugárnyaláb alakja, intenzitása. A sugárterápia „high-tech precíziós ellátás” lett. Ennek a jelenlegi technológiai csúcspontja a sztereotaxiás, szubmilliméteres, elképesztő pontosságú besugárzás. 2017 decembere óta az Országos Onkológiai Intézetben is található egy ilyen eszköz. A CyberKnife elnevezésű gép egy robotkarra szerelt besugárzó fejjel, valós idejű képalkotással és daganatkövetéssel képes sugárterápiás kezelést végezni, minimalizálva az ép szövetek besugárzását. A CyberKnife a beszerzésekor régiós szinten is ritkaságnak számított. 2010 és 2022 között jelentős fejlesztések történtek itthon, az összes kobaltágyút és a 10 évnél idősebb gépet is lecserélték. Jónak nevezhető tehát a jelenlegi helyzet: a 14 magyarországi sugárterápiás központ 95%-ban modern készülékekkel dolgozik. 

Miért van jelentősége a valós idejű daganatkövetésnek?

– A hagyományos eljárásoknál csak a kezelés előtt és után végeznek képalkotást. Az említett CyberKnife esetében azonban a daganat mozgásáról kapott, 3D-s képalkotással kinyert információt gyorsan vissza tudjuk csatolni a robotkarhoz. A valós idejű tumorkövetés lehetővé teszi a sugárnyalábok alakjának, dózisának, lokalizációjának hozzáigazítását (adaptálását) az anatómiai viszonyokhoz (a besugárzás alatti helyzetváltozáshoz, mozgáshoz is). A technikának köszönhetően 1-2 mm-re csökkenthető az úgynevezett biztonsági margó, amit a besugárzás közben tapasztalható mozgás miatt hagynak rá pluszban a tumor méretére, az ép szövetek kárára. Értelemszerűen a biztonsági margó csökkentésével kevesebb ép szövet szenved sugárkárosodást.

Ha egy dolgot emelhetne ki mint lehetséges fejlesztési irányt, mi lenne az?

– Lehetséges fejlesztési opció a jövőrére nézve itthon egy protonterápiás készülék beszerzése, amely még precízebb kezelést képes biztosítani, és jelenleg a daganatos betegek 3-5 százalékánál (különösen a gyermekeknél) lenne indokolt  a használata. A szakmai kollégium támogatása esetén ezen páciensek kezelése most is megvalósul, de nem hazai eszközparkkal, nem itthon.

Mennyire alkalmazható széles körben a sugárterápia az onkológiában?

– Fontos, hogy a sugárterápiát gyakran egyidejűleg adják kemoterápiával, ezt nevezzük egyidejű vagy szimultán radiokemoterápiának.  A sugárterápia szinte minden daganattípusnál fontos szerepet játszik a kezelésben (műtét előtt, után, helyett, vagy palliatív kezelésként áttétekre), kivéve a leukémiákat. Bár még ezen esetekben is végzünk teljes testbesugárzást a csontvelő-transzplantáció előtt. Épp ezért a sugárterápiás szakembereknek általános kezelési szinten minden daganathoz érteniük kell, és tisztában kell lenniük a multidiszciplináris kezelésekkel. A legtöbb sugárterápiás szakorvosnak klinikai onkológiai szakvizsgája is van, ami jelentős mértékben segíti a kombinált kezelések megtervezését, kivitelezését. 

Prof. Dr. Polgár Csaba orvos családba született (édesapja a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban volt nőgyógyász főorvos), így már egészen a korai gyermekéveitől orvos szeretett volna lenni. Az onkológia felé való nyitás első főnökének, Németh György professzornak köszönhető, aki a figyelmébe ajánlotta a szakterületet. A találkozás az onkológiával meghatározónak bizonyult, és azon belül (a manuális szakma iránti belső elkötelezettség miatt) a brachyterápia vált a későbbiekben a fő kutatási területévé, mivel ez a módszer manuális, félműtéti vagy műtéti beavatkozással jár. Az Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjában országos szinten is kiemelkedő, pezsgő szakmai élet folyt. A jó nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően külföldi utak, kongresszusok is segítették a tudásmegosztást, és Prof. Dr. Fodor János tanár úr, majd Prof. Dr. Polgár Csaba vezetésével nemzetközi szinten is elismertté vált az Onkológiai Intézet sugárterápiás orvos és orvos fizikus csapata.

A brachyterápia milyen szerepet játszik jelenleg az onkológiában?

– A brachyterápia a sugárterápia egy speciális ága, amely során radioaktív izotópokat juttatnak be közvetlenül a daganatba. Bár az indikációs köre kissé szűkült, a mai napig alkalmazott módszer. A modern brachyterápiában már nem rádiumtűket raknak be kézileg, hanem utántöltéssel juttatják be a modern izotópokat a tűkbe és egyéb applikátorokba. Ez a technika precízebbé teszi az implantációt és az izotópok elhelyezését, emellett az utántöltéses módszer révén nem kap sugárterhelést az ápoló személyzet és az orvos. A modern képalkotó módszerek és a precízebb technikák bevezetése tehát tovább növelte a brachyterápia hatékonyságát és biztonságát. De ma már csak daganatok kezelésére használják ezt az ágat: nőgyógyászati tumorok (például méhnyakrák), emlődaganatok, fej- és nyakdaganat, emlőrák vagy prosztatarák esetén.

A sugárterápia csak daganatos betegségek kezelésére használható?

– Az indikációinak 95%-a daganatos betegségekre vonatkozik, de gyulladáscsökkentő hatása miatt alacsony (egytizednyi) dózisban alkalmazzák reumatológiai betegségekre (pl. sarokcsonti sarkantyúra, artrózisoknál, reumatoid artritis esetén), továbbá plasztikai műtétek után a keloidképződés megelőzésére vagy csökkentésére is. Érdekességképpen megemlíteném, hogy kezdetben kozmetikai célra is használták (tartós epilálásra), de ennek súlyos mellékhatásai voltak.

Van, akinél hajlam mutatkozik a fokozott fibroblaszt-aktivitásra, azaz a kóros, „normálisnál” nagyobb mértékű hegképződésre. Amennyiben ezek a személyek egy sebészeti beavatkozást követően 8 órán belül alacsony dózisú besugárzást kapnak a hegre, akkor a keloidképződés megelőzhető vagy jelentősen csökkenthető.

A rákszűrési hajlandóság és tudatosság sajnos még most is igen alacsony itthon. Hogy látja a helyzetet?

– Szervezett szűrőprogram vastagbélrák, méhnyakrák és emlőrák esetében van Magyarországon. Prosztataráknál egyelőre csak alkalomszerű szűrések történnek, nincs szervezett népegészségügyi szűrés. (Az ajánlás szerint egyébként 50 év felett javasolt PSA és urológiai vizsgálat, és emelkedett PSA esetén MRI és célzott fúziós biopszia szükséges.) Az emlőrák kapcsán 2001 óta létezik a jelenlegi népegészségügyi szűrés, eszerint kétévente ajánlott mammográfia a 45-65 év közötti nőknél. Régebben a mammográfián való részvételi arány 45% volt, jelenleg hivatalosan 35% alatti. Hozzá kell tenni, ebben nincsenek benne a magánegészségügyi intézményekben végzett szűrések, amelyekről nem érkezik adat a központi nyilvántartásba. Azonban szakmailag indokolt az említett kor előtt (tehát 45 alatt, legalább 40 évtől) és után (azaz 65 felett) is részt venni szűrésen, hiszen a kockázat ugyanúgy fennáll. A vastagbélrákszűrésen is igen alacsony (20% alatti) a részvétel, pedig mindez kétévente mindössze egy székletminta beküldését jelenti, 50-70 éves kor között. (Ha rejtett bélvérzést mutat a minta, akkor kolonoszkópia szükséges.) A szervezett méhnyakrák szűrésen a nők kevesebb mint 10%-a vesz részt, ha a magánúton végzett szűréseket is beleszámítjuk, akkor a becslések szerint a magyar nők kb. 60%-a jár rendszeresen citológiára. De még ez is alacsony szám! Ami ezzel kapcsolatban szakmailag napirenden van javaslat szinten, hogy a 2-3 évente végzett citológia gyakorlatáról álljunk át HPV-kimutatáson alapuló szűrésre 2 citológiát követően, 30 éves kortól. (Ez a vírus felelős a méhnyakrák kialakulásáért.) A szűrési hajlandóság nagyon összefügg a tájékozottsággal, egészségtudatossággal, ezen a területen is van még teendőnk. Sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a rendszeres szűrésen való részvételre, hisz a korai diagnózissal jelentősen növelhető a gyógyulás esélye.

Szolid rosszindulatú daganatok onkológiai és sugárkezelési konzultációját végzi egészségközpontunkban. Mit takar ez?

– A leletek alapján multidiszciplináris szemléletben felállíthatom a teljes terápiás tervet, a diagnosztikai és kezelési életutat, amellyel a beteget tovább irányíthatom a megfelelő kezelést végző intézménybe és szakorvoshoz. De gyakran fordulnak hozzám a primer konzultáció mellett másodvéleményért is. Ezen felül biztosíthatom a terápiát követő időszakban a kontrollok szakmai irányítását, felügyeletét, ha szükséges team munkában, egyéb szakterületek (pl. urológus, nőgyógyász) képviselőinek bevonásával. A Budai Egészségközpontban elvégezhető a legtöbb szükséges vizsgálat, például a mammográfia, a labor, a PSA-mérés, vagy CT, MRI vizsgálat is.

Milyen gyakran van szükség a terápia lezárulta után kontrollra?

– A daganatos betegeknél a kontrollvizsgálat általában az első időszakban háromhavonta, majd 2 év után hathavonta, 5 év után pedig évente indokolt.

Gyógyítói munkája mellett Polgár Csaba professzor kutatói és oktatói feladatokat is ellátott több intézményben. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Sugárterápiás Tanszékét vezeti (10 évig az egységes onkológiai tanszék irányításáért felelt), illetve 2025 januárjában az MTA Orvosi Osztálya a levelező tagjai közé választotta. (Prof. Dr. Polgár Csaba az első sugárterápia alapszakvizsgás akadémikus.) Az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán 1993-ban kezdett dolgozni – 1999-től adjunktusként, 2000-től főorvosként, 2002-től osztályvezető-helyettes főorvosként, 2009-től osztályvezető főorvosként, 2012-től központvezető főorvosként, 2013-tól főigazgató főorvos helyetteseként. Majd 2018 és 2025 között főigazgató főorvosként vezette az intézményt. Az Onkológiai Intézetben jelenleg is végez gyógyító, oktató és kutatótevékenységet, továbbá jelenleg is vezetője az Onkológia és Sugárterápia Szakmai Kollégiumnak, és 2025 júliusától a Budai Egészségközpontban onkológiai, sugárkezelési konzultáció keretében kérhetnek a páciensek szakmai útmutatást Prof. Dr. Polgár Csabától.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.