„Kétszer gyakoribb az 50 év alattiak között a porckopás, mint 20 évvel ezelőtt” – Interjú Dr. Unger Zoltán ortopéd szakorvossal

Társadalmi szinten egyre jelentősebb problémát jelent a nagyízületek kopásos betegsége. Vajon miért nő rohamosan az érintettek száma? Erről is beszélgettünk dr. Unger Zoltán ortopéd szakorvossal, ortopéd sebésszel, aki azt is elárulta, hogy lehet lassítani a folyamatot.

A fő szakterülete a térd- és csípőízületi kopás kezelése. Lát-e változást a betegpopulációban?

– A porckopás sajnos egyre gyakoribbá vált a fiatalabb korosztályban is, különösen az elmúlt 1-2 évtizedben: a 40-50 évesek között évről évre több esetet diagnosztizálunk. Egyes tanulmányok szerint a korai kezdetű (tehát az 50 év alatti) arthrosis kétszer gyakoribb már, mint 20 évvel ezelőtt. Ennek fő oka az elhízás, a versenysport vagy a nem megfelelően végzett edzés (pl. hirtelen túl nagy, fokozatok nélküli intenzitás, továbbá a rossz cipő, esetleg a kemény talaj). Különösen térdsérülések (pl. keresztszalag-szakadás, meniscus-sérülés) után alakulhat ki gyorsabban porckopás. De a mozgáshiány (ülőéletmód) is rontja a porc anyagcseréjét. A kevés mozgásnak köszönhetően az izmok gyengülhetnek, ami teret ad az ízületre károsan ható mikromozgásoknak. Emellett természetesen az idősödő korfa is közrejátszik a betegszám növekedésében. Fontos tendencia az is, hogy a növekvő egészségtudatosságnak hála a betegek hamarabb kerülnek a látóterünkbe, így korábban kezdhető a terápia.

Térd- vagy csípőízületi kopás okozta panasznál sok esetben nehéz eldönteni, mi az a pont, amikor fel kell keresni a szakorvost. Ön mit tanácsol?

– Kezdetben sokszor a fájdalom csak terhelésre jelentkezik – például hosszabb sétánál, lépcsőzésnél –, később azonban már nyugalomban is. Jellegzetes a kisugárzó fájdalom, ami gyakran az ágyék, a comb elülső része, vagy a térdhajlat felé terjed. Jellemző panasz továbbá a mozgáskorlátozottság, nehézzé válik a cipő felvétele, a guggolás, a lépések megindítása, és a páciens azt érzi, hogy az ízületét “be kell járatni”. Ezenkívül a porcvesztés miatt az ízület mechanikus zörejeket is adhat ki mozgás közben, valamint térdízületi duzzanat, instabilitásérzés is megjelenhet. Majd a folyamatban eljön az a mérföldkő is, amikor a panaszok állandósulnak napokra, hetekre, és ez tendenciává válik, azaz rendszeresen visszatér a panasz. Ekkor már nagyon nehéz vagy lehetetlen a mindennapokat menedzselni. Nos, ez az a legutolsó pont, amikor már nem szabad halogatni az ortopéd szakorvos felkeresését. Akkor sem, ha vannak fájdalommentes periódusok. Természetesen érdemesebb korábbi stádiumban orvoshoz fordulni.

Milyen kezelések segíthetnek, ha az ízületi kopás már panaszt okoz?

– Egyénre szabottan kell kiválasztani a kezelési módokat, igazodva a panaszok és tünetek súlyosságához. Enyhébb esetben konzervatív kezelés is segíthet, ilyenkor gyógyszereket kombinálunk megfelelő fiziko- és fizioterápiás kezelésekkel. A szájon át adható porcvédő készítmények mellett fontos eszköz lehet az ízületbe juttatott injekció, melyből többféle is rendelkezésünkre áll. Műtétre többnyire akkor van szükség, ha a fájdalom és a mozgás korlátozottsága olyan fokú, hogy annak javulása a konzervatív kezeléstől biztosan nem remélhető. 

Milyen injekciók támogathatják a panaszok csökkentését?

– Az arthrosis kezelésében többek között a szteroid injekció jöhet szóba. A gyulladási fázisban ez igen nagy segítséget jelent – gyakorlatilag azonnali állapotjavulásról számolnak be a páciensek az injekció után. Hátránya, hogy ez a hatás hamar elmúlik, és maximum 3-4 alkalommal adható egy évben a páciensnek. Létezik azonban olyan injekcióterápia is, ami gyakrabban ismételhető. Az egyik ilyen a hialuronsavas injekció, amely szintén képes csökkenteni a fájdalmat az intraarticuláris térbe (az ízület belsejébe) juttatott „kenőanyag” révén. A harmadik módszer, amit szeretnék kiemelni, az a PRP terápia. (Ez a hialuronsavas injekcióhoz hasonlóan viszonylag gyakran alkalmazható.) A sajátvér terápiának is nevezett eljárás lényege, hogy a páciens vérét egy speciális centrifugálási eljárásnak vetjük alá, amely által egy (a thrombocytákból felszabaduló) növekedési faktorokban gazdag koncentrátumot kapunk. Ezt visszajuttatva az ízületbe elősegíthetjük a sérült szövet, porc regenerációját. Fontos azonban, hogy egyetlen eljárás sem képes a porcot visszanöveszteni. Hogy kinek milyen gyorsan kopik a porc az ízületeiben, az részben adottság. Amit tehetünk, az az, hogy személyre szabott, korszerű terápiával lassítjuk a folyamatot, és a panaszokat enyhítjük.

Mi tartozik a fizioterápiás eszköztárba, ha porckopásról van szó?

– A legfontosabb fizioterápia a gyógytorna, amellyel megtartható az ízület mozgástartománya. Másik előnye, hogy megerősíthető általa az ízületet körülölelő izomzat. Ennek hatására sokkal kevesebb mikromozgás jön létre az ízületben, és mérséklődik a fájdalom. A harmadik előny, hogy képes felgyorsítani a műtét utáni rehabilitációt. Tehát a protézis-beültetés előtti tudatos felkészülés, a rehabilitációs gyógytorna (körülbelül 2 hónapos időtartamban) az erősebb izomzat által előnyösebb kiindulási helyzetet teremt a műtét utáni felépüléshez.

Ha halogatjuk a szakorvos felkeresését, a terápiát, milyen szövődményekkel szembesülhetünk?

– Tapasztalataim alapján a késlekedés komoly következményekkel járhat: az előrehaladott kopás nemcsak a fájdalmat fokozza, hanem a műtétet is megnehezíti. A környező izomzat leépül, a páciens nehezebben rehabilitálódik.

Ha már diagnosztizálta az ortopéd szakorvos a porckopást, milyen gyakori kontrollra kell számítani?

– Ez attól függ, hogy milyen stádiumban van a kopás. Egy enyhébb kopásnál elég évente, középsúlyosnál körülbelül 6 havonta, súlyosnál pedig 3 havonta javasolt ránézni a páciens aktuális állapotára. 

Hogy lehet mérsékelni az ízület kopását?

– A legfontosabb, hogy megértsük az ízületi porc működését, mely nem tud újratermelődni, nincsenek benne erek, ezért a tápanyagokat az ízületi folyadékból kapja. A megfelelő minőségű és mennyiségű mozgás elősegíti az ízületi folyadék áramlását, a porcsejtek aktivitását. De vigyázni kell: a túlzott vagy helytelen terhelés is a porc kopásához vezet. Ezért javaslom inkább az ízületkímélő mozgásformákat (az úszást, a kerékpározást, a sétát). Nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, a testsúly optimalizálása, a rizikócsoportoknál porcvédő készítmények szedése, illetve a korai orvosi beavatkozás.

A táplálkozás terén mire érdemes figyelni?

– A C- és D-vitamin közvetetten porcvédő hatású. Emellett érdemes fogyasztani természetes gyulladáscsökkentő ételeket, antioxidánsokat, fűszereket, például kurkumát is. 

Milyen porcvédő készítményt érdemes szedni? Mit tartalmazzon? Kúraszerű vagy folyamatos bevitelre kell itt gondolni?

– A kondroprotektív szerek csak korai fázisban képesek támogatni az ízület védelmét. Közép- vagy kifejezetten súlyos állapotban nem segítenek. Amire figyelni kell, hogy tartalmazzon glükózamino-glikánt, ami vízmegkötő képessége folytán pozitívan befolyásolja a porcok teherbírását és rugalmasságát. Másfelől mindenképp legyen az összetevő listán kondroitin-szulfát is, amely a glükózamino-glikánnal szinergiában képes támogatni az egészséges porcanyagcserét. Kúraszerűen, 3 hónapig érdemes szedni, majd fél éves pihenőidőszakot javasolt beiktatni.