Porckopás: Az egyik leggyakoribb ízületi probléma – mit tehetünk a megelőzésért?

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása. Az október 20-i csontritkulás világnapja jó alkalom tisztázni a porckopással és csontritkulással kapcsolatos tévhiteket, és hangsúlyozni a megelőzés fontosságát.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők. 

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, egészségközpontunk ortopéd–sportsebész főorvosa.

Porc vs. csontritkulás: rokonok vagy csak szomszédok?

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását. A hyalin- vagy üvegporc sejtek táplálkozása diffúzió útján történik: az egymással szemben fekvő ízületi felszínek mozgásukkal a sejtek közé préselik az ízületi folyadékot, melyből a szükséges tápanyagok bekerülnek a sejtekbe. A mozgás tehát javítja a porcsejtek anyagcseréjét. 

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:

• „Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
• „A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
• „A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
• „A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
• „Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Kezelési lehetőségek: a gyógytornától a precíziós sebészetig

A konzervatív terápiák (gyógytorna, manuálterápia, testsúlycsökkentés, ergonómiai tanácsok, szükség esetén fájdalom- és gyulladáscsökkentők, illetve célzott ízületi injekciók) jelentik az első lépcsőt. Ha az artrózis előrehaladott, és a (jellemzően) térdfájdalom maradandóan rontja az életminőséget, műtéti megoldás jöhet szóba. Ilyenkor enyhébb esetben kezdetben sokszor elég lehet egy kisebb artroszkópos műtét, mely során a levált, mechanikus akadályt jelentő porcdarabokat eltávolítják, az egyenetlen porcfelszíneket elsimítják. A műtétet követően szóba jöhet esetleg PRP-kezelés (sajátvérterápia), vagy hialuronsavas injekciók adása, melyekkel néha éveket is nyerhetnek a betegek. Amennyiben előrehaladottabb a kopás, sokszor csak protézisbeültetés javasolható. Itt opció lehet a robotasszisztált térdprotézis-beültetés: a 3D-tervezés és a milliméteres pontosság segít a személyre szabott implantátum-pozicionálásban, a lágyrész-egyensúly finomhangolásában. „A robotasszisztált technológia nem helyettesíti a sebészt, hanem segítségével pontosabban állíthatjuk be az egyéni anatómiai paramétereket, ami a mindennapi mozgásban adhat előnyt” – fogalmaz dr. Hidas Péter.

Megelőzés, ami működik: öt szokás, amit már holnap elkezdhetünk

1. Mozgásprogram okosan: heti 3-4 alkalommal 30-45 perc ízületkímélő erősítés (combfeszítők, farizmok, core), állóképességi tréning (kerékpár, úszás, gyaloglás), rendszeres nyújtás. A cél a stabilizálás és a terhelés elosztása.
2. Testsúly-kontroll: már 5-10% fogyás mérhetően tehermentesíti a térdet; a kevesebb teher = kevesebb térdfájdalom.
3. Ergonómia mindenhol: munka közben és sportnál is érdemes óvni az ízületeket: alacsonyabb, de gyakoribb terhelés, helyes technika, megfelelő lábbeli.
4. Okos regeneráció: alvás, stresszkezelés, gyulladáscsökkentő étrend (megfelelő fehérje, zöldség- és folyadékbevitel).
5. Időben forduljunk orvoshoz: tartós duzzanat, éjszakai fájdalom, ismétlődő elakadásérzés esetén ne várjunk: ilyenkor ortopédsebész felkeresése javasolt – a korai ellátás a legolcsóbb és leghatékonyabb.

„A prevenció nem kampány, hanem szokás: mozgás, testsúlykontroll, munkahelyi és sport-ergonómia, életmód. Ha pedig eljutunk a műtéti indikációig, ma már olyan precíz eszközeink vannak, amelyekkel rövidebb a felépülés és kiszámíthatóbb az eredmény – a magabiztos, aktív mindennapok visszanyerése” – összegzi szakorvosunk.