„A modern sebészet alapja a nagyfokú precizitás” – Interjú Prof. Dr. Langer Róberttel

Nevéhez köthető a hazai szervátültetések számát jelentősen megnövelő magyar Eurotransplant-csatlakozás, és a budapesti hasnyálmirigy-transzplantációs program elindítása is. Prof. Dr. Langer Róbert sebész professzorral interjúnkban gazdag szakmai életútjáról, a bél- és sérvsebészetről, és a minimál invazív megoldások előnyeiről, hasznáról beszélgettünk.

Több évtizedes szakmai életútjának melyek voltak a legfontosabb mérföldkövei?

– Az első meghatározó szakmai mérföldkő az életemben egy 10 hónapos heidelbergi diákösztöndíj volt, amelynek köszönhetően egy májátültetéssel foglalkozó kísérleti sebészeti csapatba kerültem. Miután végeztem itthon az orvosin, újabb ösztöndíjjal visszamentem Heidelbergbe, ahol összesen mintegy 3 évet töltöttem. Szemlélet- és egyben sorsformáló volt a vezető, évszázados sebészeti hagyományú német klinikán dolgozni. A hazajövetel után az akkor Semmelweis Egyetemen megalakuló Transzplantációs és Sebészeti Klinikára kerültem Perner Ferenc professzor mellé, akitől rengeteget tanultam. Majd 1999-ben három évig Houstonban, egy világszínvonalú szervátültetési műhelyben dolgozhattam. PhD-val tértem haza, és elindítottam Budapesten az akkor még nem létező hasnyálmirigy-átültetési programot, melynek része volt a kuriózumnak számító szigetsejt-átültetés is. 2009-től 5 éven át vezettem a Transzplantációs és Sebészeti Klinikát. Ezután Ausztriába kerültem, ahol 8 évig dolgoztam: előbb Linzben, a transzplantációs központban, majd Bécsújhelyen a robotsebészeti centrumban, ahol a robotika adta precizitás kapcsán meggyőző tapasztatokra tettem szert. Végül 2022-ben jöttem haza, és a Péterfy Kórház újraindítandó sebészeti osztályának vezetését kaptam feladatul.

Nagyívű karrierútja során mi jelentette a legnagyobb sikerélményt?

– Egy sebész életében természetesen vannak emlékezetes, ritka műtétek, de ezeknél sokkal fontosabb, hogy segítettem megteremteni az Eurotransplant-csatlakozás feltételeit, ami rengeteg beteg életét változtatta meg. Ezt tartom életem legfontosabb szakmai eredményének. Az Eurotransplant-csatlakozás lehetővé tette, hogy a magyar betegek ugyanolyan eséllyel jussanak sürgősséggel szervhez országhatárokon átívelően, mint nyugat-európai társaik. Ennek köszönhetően robbanásszerűen megnőtt a szervátültetések száma itthon.

A Budai Egészségközpontban Ön által végzendő műtéti típusok közül melyiket emelné ki fókuszterületként?

– A bélsebészetet. Ez korábban nem volt része a portfóliónak. Célom a szintugrás: a modern, laparoszkópos bélsebészet meghonosítása, ami komoly felkészültséget igényel. Hamarosan megkezdődhetnek az első ilyen műtétek az intézményben. 

Milyen kórképek terápiája tartozik a bélsebészet ernyője alá?

– Két nagy terület: a jóindulatú és a rosszindulatú betegségek sebészeti kezelése. A vastagbélrák Magyarországon az egyik vezető halálok, ezért 50 év felett 5 évente ajánlott a vastagbéltükrözés. Ha rákot vagy azt megelőző állapotot diagnosztizálnak a beleknél, a sebész szerepe kiemelkedően fontossá válik a komplex, személyre szabott terápiában.

Milyen előnyöket hordoz a laparoszkópos technika a bélműtétek esetében?

– Kisebb metszésekkel jár, így gyorsabb felépülést és jóval kisebb fertőzéses szövődmény-kockázatot eredményez. Ha szükséges, természetesen át lehet térni nyitott műtétre a beavatkozás során. (Például akkor, ha az aneszteziológus jelzi, hogy a beteg nem bírja a has felfújását, vagy korábbi műtétek miatt kiterjedt összenövéseket tapasztal az operatőr.)

Az elváltozás mérete is befolyásolja, hogy laparoszkóposan operálható-e?

– Nem igazán. A bélműtétek lényege, hogy mindig egy meghatározott bélszakaszt kell eltávolítani, és a beavatkozás végén mindenképpen szükség van egy kisebb metszésre, amelyen keresztül a beteg bélszakaszt kiemeljük. A laparoszkópos technika az eltávolítás előkészítését teszi kíméletesebbé, de magát a szövetet ugyanúgy ki kell venni a hasüregből. A daganat mérete ezért ritkán jelent akadályt. Akkor merülhet fel korlát, ha a daganat annyira előrehaladott, hogy már nem lehet biztonságosan leválasztani a környezetéről – ilyenkor tehát technikailag nem a méret, hanem a ráterjedés és az operálhatóság kérdése dönt.

Melyik a leggyakoribb jóindulatú bélbetegség, ami sebészi ellátást indokol?

– A leggyakoribb ilyen kórkép a divertikulózis, amely idősebb korban alakul ki a bélfal gyengülése miatt. Sokszor panaszmentes, de ha begyullad, vagy fennáll a perforáció (átszakadás) veszélye, akkor már indokolt a műtét, mert ez életveszélyes állapothoz vezethet. Olyan esetekben is sebészi megoldást javaslunk, amikor jóindulatú elváltozások olyan nagy kiterjedésűek, hogy endoszkópos úton nem lehet őket biztonságosan eltávolítani.

Nagyon sokan küzdenek sérvvel is. Mikor indokolt köldök- vagy lágyéksérv esetében a műtét?

– Fontos tudni, hogy a sérv nem múlik el, csak nagyobb lesz. Ezek a műtétek rendszerint életminőség-javító beavatkozások, fontos, hogy a beteg és a sebész közös döntése legyen a műtét időzítése. Azonban időnként előfordul, hogy egy bélkacs beszorul a sérvkapuba, kizáródik a sérv, ami életveszélyes állapotot eredményez. Ezt azonnal operálni kell.

A posztoperatív, tehát a hasi műtétet követően kialakuló sérv mennyire gyakori jelenség?

– Elég gyakori. A műtéti heg a hasfal leggyengébb pontja, ami soha nem lesz olyan erős, mint az eredeti izom- és kötőszöveti réteg. Ezen a ponton alakulhat ki posztoperatív sérv, főként súlygyarapodás hatására.

Miért tekinthető a hálóbeültetés arany standardnak a sérvműtéteknél?

– Mert tartós, stabil megoldást jelent. Nem elég ugyanis bevarrni a sérvkaput, mivel az könnyen szétválhat a feszülésnek köszönhetően. A háló azonban feszülésmentes, olyan, mint egy jó folt: megerősíti a területet.

Ez élethosszig tartó megoldást jelent?

– A sikerráta magas, a szövődményarány pedig alacsony. Ha azonban a háló elfertőződik, el kell távolítani – a sebész feladata, hogy az ilyen helyzeteket is megoldja.

A szülés után minden harmadik nő rectus diastasissal, azaz szétnyílt hasizommal küzd. Mikor indokolt a sebészi beavatkozás?

– A döntést mindig a beteggel együtt kell meghozni, gondos mérlegelés után, mivel a beültetett háló szokatlanul merev lehet. Ha azonban megfelelő rétegbe kerül, nagyon jó eredmények érhetők el általa.

Mi a helyzet akkor, ha a rectus diastasis műtét után újra teherbe esik a páciens?

– A háló valószínűleg tartana, de a hasfal terhelése miatt a műtét eredménye romolhat. Épp ezért célszerű inkább az utolsó terhesség után fontolóra venni a hálóbeültetést.

Többek között diagnosztikus laparoszkópiát is végeznek a Budai Egészségközpontban. Mikor ajánlott az alkalmazása?

– A modern képalkotók miatt szerencsére ritkábban van rá szükség, mint korábban, de a haszna továbbra is elvitathatatlan. Kis nyílásból lehet általa körbe nézni a hasban, tudunk szövettani mintát is venni, és meg tudjuk ítélni, van-e értelme egy nagy műtétnek. 

Előfordul, hogy a diagnosztikus laparoszkópia egy komplex műtéti folyamat első lépése?

– Igen. Például a hasnyálmirigyrák műtétjénél először laparoszkóppal nézünk körbe, és ha operálható az eset, akkor folytatjuk a műveletet. Mindemellett olyan apró áttéteket is észrevehetünk a diagnosztikus laparoszkópiával, amelyek a CT-n nem látszanak.

Milyen további előremutató tervek körvonalazódnak a sebészet fejlesztésében a Budai Egészségközpontban?

– A legnagyobb álmunk a robotsebészet bevezetése lenne. (Ami már a térdprotetikában működik az intézményben.) Ez a jelenleg legmodernebb, legprecízebb technika, és újabb szintlépést jelenthet több szakterület vonatkozásában is.