A szívinfarktus a leggyakoribb halálozási ok – mit tehetünk ellene?

A szívinfarktus az egyik leggyakoribb halálozási ok világszerte. Magyarországon is aligha van olyan család, amelyet ne fenyegetne, hiszen hazánkban is minden második halálesetért, évi 60-70 ezer ember haláláért a szív és érrendszeri betegségek felelősek. Dr. Bencze Ágnes kardiológussal, a Budai Egészségközpont szakorvosával a szívinfarktus kockázati tényezőiről beszélgettünk.

Mi történik a beteg szervezetében, érrendszerében szívinfarktus esetén?

A szívinfarktus lényege az oxigénhiány következtében létrejött szívizomelhalás. Akkor következhet be, ha a szívbe vezető artériák valamelyike elmeszesedés, zsíros plakkok képződése vagy vérrög következtében elzáródik, és megakadályozza, hogy az oxigénben dús vér bejusson a szívbe. Ha a szív érintett területe hosszabb ideig nem jut elegendő vérhez, az a szívizomsejtek pusztulásához vezet. A szívizomelhalás kiterjedtségétől függően okozhat szívelégtelenséget, a pumpafunkció csökkenését, szívritmuszavart, de akár szívleállást, azonnali halált is.

Melyek a legjellemzőbb tünetek, miről ismerhetjük fel az életveszélyes állapotot?

Jellegzetes tünet a mellkas középső részén, a szegycsont mögött jelentkező heves fájdalom, amely kisugározhat a baloldalon a vállba, karba, lapockába, állkapocsba. A fájdalmat hideg verejtékezés, hányinger, hányás is kísérheti, pánikrohamszerű tünetek, erős szorongás, megsemmisülés-érzés is kialakulhat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy kevésbé intenzív tünetek, esetleg csupán egy bizonytalan mellkasi diszkomfortérzés jelzi az artériák szűkületét, a szív vérellátási zavarát. A koszorúerek megbetegedésére, az infarktus fokozott kockázatára utalhat a fáradékonyság, a rendetlen, túl szapora szívdobogás, szédülés, fizikai terhelésre jelentkező mellkasi vagy hátfájdalom és nehézlégzés is. Jó tudni ugyanakkor, hogy a legtipikusabb tünetet, a mellkasi fájdalmat nemcsak érrendszeri gondok, hanem több más szerv (gerinc, tüdő, hasnyálmirigy, epe, gyomor-reflux stb.) megbetegedései is kiválthatják. Mindenképpen szükséges tehát ilyen tünetek jelentkezésekor kardiológus szakorvoshoz fordulni.

Mit kell tenni, ha környezetünkben valakinél infarktusra utaló tünetek jelentkeznek?

Azonnal mentőt kell hívni, hiszen életfontosságú, hogy a beteg minél előbb megfelelően felszerelt intézménybe kerüljön, hogy az elzáródott koszorúeret újra átjárhatóvá tehessék. A kezelés gyógyszeres, katéteres, ballonos tágító kezeléssel, esetleg műtéttel történik. Minél hamarabb kap szakszerű ellátást, annál nagyobb esélye a túlélésnek, mivel a szívizomnak annál kisebb területe károsodik az oxigénhiány miatt. A kezelt szív-és érrendszeri betegeknél van otthon aszpirin, vagy azonnali hatású nitrát, ezek alkalmazása 300 mg aszpirin elrágatása vagy egy befúvás a nitrat sprayből laikus alkalmazásra megfelelő.

Melyek a legfontosabb rizikófaktorok, kik tartoznak a leginkább veszélyeztetett csoportba?

Az infarktus kockázati tényezői megegyeznek a koszorúér-betegség rizikóival: magas vérnyomás, az összkoleszterin  LDL-koleszterin és a triglicerid vérzsírok szintjének megemelkedése, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény, ülő, passzív életmód, a tartós stressz, az érszűkítő hatású dohányzás, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás. Egyes hormontartalmú gyógyszerek, a drogok, a testépítőszerek alkalmazása is növelheti a kockázatát. Egy-kettő ezekből a kockázati tényezőkből már veszélyeztetetté tehet bárkit, de sajnos, az a jellemző, hogy sokaknál egyszerre több is jelen van. Az ún. halálos négyes, a metabolikus szindróma, vagyis az elhízás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, és az emelkedett vércukorérték bizony Magyarországon sokakat érint, és többszörösére növeli az infarktus kockázatát.

Örökölhető az érrendszeri betegségekre való hajlam, számít-e, hogy a családban előfordult-e már szívinfarktus?

Igen, van szerepe a családi hajlamnak, így azok, akiknek a családjában, felmenői vagy testvérei között már volt szív- érrendszeri beteg, okosan teszik, ha még jobban odafigyelnek magukra, egészségük megőrzésére. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a genetikai örökségnél is többet számít az az életforma, amelybe az illető a családba beleszületett. Ezért is nagy a szülők felelőssége, hogy saját példájukkal is neveljék a gyerekeiket egészséges, életmódra, tudatos táplálkozásra, rendszeres mozgásra, a káros szenvedélyek kerülésére.

Mit tehetünk a szívinfarktus megelőzése érdekében?

Panaszmentesen is ajánlatos évente egyszer háziorvosnál megjelenni, egy belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálatot kérni. A vérnyomás, a vércukor- és a koleszterinszint, a testsúly kontroll alatt tartása nagyon fontos. A dohányzás és az alkohol, a mesterséges serkentők kerülése, a kiegyensúlyozott, szívbarát (zsírszegény, rostgazdag, halat és friss zöldségeket is tartalmazó) táplálkozás, a rendszeres mozgás alapvető az érrendszer, a szív egészségének megőrzésében. Jó hatású, ha megkeressük és alkalmazzuk a számunkra legmegfelelőbb stresszoldási technikákat: ami lehet relaxáció, jóga, agykontroll, meditáció, de akár egy kertészkedés vagy más, kedvvel végzett hobbitevékenység.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.