• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Több mint kellemetlenség, súlyos következményekkel járhat a reflux

    Egyre többeket és egyre fiatalabb korban érint a refluxbetegség. Erről a sokarcú, változatos tüneteket okozó civilizációs betegségről dr. Varga Márta gasztroenterológussal, a Budai Egészségközpont szakorvosával beszélgettünk.

    reflux-betegseg-budai-egeszsegkozpont

    A refluxbetegségben szenvedők arról számolnak be, hogy az állapotuk a legváratlanabb élethelyzetekben, éjszaka és nappal is jelentkezhet, sokféle kellemetlenséget okoz az alvászavaroktól a szívtáji és emésztőrendszeri panaszokig. Milyen tüneteknél kell gyanakodni, hogy refluxról van szó?

    Refluxnak, „visszafolyásnak” azt a jelenséget nevezzük, amikor a nyelőcső alsó szakaszán lévő, a nyelőcsövet a gyomortól elválasztó záróizom valamilyen ok miatt nem zár rendesen, vagy a megemelkedett hasűri nyomás miatt alulról is megnyílik, és a gyomorsavval kevert táplálék egy része visszaszivárog a nyelőcsőbe, irritálja, károsítja annak legalsó szakaszát. A tünetek sokfélék lehetnek: émelygés, hányinger, mellkasi irritáció, gyomorégés, maró érzés a gyomorszáj körül, savas, rossz íz a szájban, köhögés. Legjellemzőbb a gyakori gyomorégés és a mellkasban illetve a nyelőcsőben kialakuló fájdalom. A típusos tünetek mellett jelentkezhetnek "nyelőcsövön kívüli" tünetek is, amelyek megtévesztők is lehetnek. Így például a maró gyomorsav hatására kialakult, szegycsont mögötti fájdalmat nehéz megkülönböztetni a koszorúsér-szűkület okozta panaszoktól.


    A refluxot a civilizációs betegségek között tarják számon. Milyen életmódi tényezők segítik elő leginkább a kialakulását?

    Elsősorban a táplálkozási szokásoknál kell keresni az okokat. A rendszertelenség, például a napközbeni étkezések kihagyása mellett az esténkénti nagy vacsorák, alkalmi, ünnepi evészetek elősegítik a reflux kialakulását. Túltelített gyomor mellett ugyanis a nagyobb hasűri nyomás miatt megrövidül a záróizom és fokozódik a gyomorsav termelése is. Nem véletlen, hogy manapság szinte minden második ember megtapasztalta már a reflux leggyakoribb kellemetlenségét, a gyomorégést! A modern életvitelben az ülő életmód, a gyakori túlsúly, a rostszegény táplálkozás, a dohányzás és az alkohol, a stressz, de még a más krónikus betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatása is hozzájárulhat ennek feltételeihez, a hasűri nyomás emelkedéséhez, a záróizom meggyengüléséhez. Az állapot súlyosbodásához vezet az is, hogy sokan múló, az életkorral együtt járó kellemetlenségnek tekintik a reflux tüneteit, és nem fordulnak vele időben orvoshoz.


    Milyen következményekkel járhat a reflux elhanyagolása?

    Több szervünket is súlyosan károsíthatja a nyelőcsőbe felszivárgó gyomorsav, és veszélyes szövődményekkel járhat, ha kezeletlenül hagyjuk. A szájüregbe kerülő gyomorsav tönkreteszi a fogzománcot, fogszuvasodáshoz, fogvesztéshez vezethet.

    A nyelőcső nyálkahártyáján sebes felmaródást, bakteriális felülfertőződés nyomán nyelőcső-gyulladást, hegesedést, szűkületet, hosszabb távon elhanyagolva a nyálkahártya speciális elváltozását (Barret-nyelőcső), nyelőcsőrákot vagy életveszélyes vérzést is okozhat.


    Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a betegséget, illetve enyhítsük, ha már kialakult?

    Ha refluxra utaló panaszok jelentkeznek, mindenképpen forduljunk orvoshoz! A kezelés kétirányú: egyrészt törekedni kell arra, hogy a gyomorszáj záróizma újra tökéletesen zárjon, másrészt akadályozni kell a gyomorsav túltermelődését. A gyógyszeres kezelés mellett a súlyos, nyelőcső elváltozásokkal járó esetekben (felmaródás, nyelőcsőszűkület, hegesedés stb.) műtét is szükségessé válhat.

    A reflux kellemetlenségeinek és szövődményeinek elkerülését – az orvosi kezelés mellett - leginkább egy átgondolt életmódreformmal segíthetjük.  Sok múlik az egyéni érzékenységen, ezért azt minden érintettnek saját magának kell megfigyelnie, hogy melyek azok az ételek, amelyek nála kiváltják a panaszokat. Többnyire a fűszeres, zsíros, nehezebben, lassabban emészthető, vagy egyszerre nagy adagban elfogyasztott ételek okoznak bajt, mivel ezek több ideig telítik a gyomrot. A sav termelődését fokozó kávé, tea, a szeszes és szénsavas italok, zsíros ételek, ecetes savanyúságok fogyasztását és a dohányzást jobb kerülni. Inkább többször, kis adagokban együnk, és alapos rágás után, mert a lúgos kémhatású nyállal keveredve lenyelt étel gyorsabban emészthető, kevésbé terheli a gyomrot.

    A reflux veszélyére gondolniuk kell a várandós kismamáknak is, mivel a növekvő magzat növeli a hasűri nyomást, a gyomorszáj átmeneti megnyílását eredményezheti. A jelentős túlsúllyal bajlódóknak – különösen, ha hasra híztak - azért is érdemes súlycsökkentő diétába fogniuk, mert a refluxot is enyhíthetik, elkerülhetik vele.

    Jó tudni, kinek, milyen ételek jelenthetnek gyomorégés esetén gyors segítséget: például a keksz, a tej, a zabpehely, a főtt krumpli enyhítheti a gyomorsav túltengése miatti kellemetlenséget. Az éjszakai panaszok elkerüléséért ajánlatos lefekvés előtt négy órával már nem enni, és a refluxra hajlamosaknak érdemes megemelni az ágyuk fejvégi részét vagy magasabb párnát használni, hogy a visszaszivárgást ezzel is akadályozzák. A mozgás jó hatású, mivel az emésztést is serkenti, de a hasűri nyomást fokozó súlyemelést, kerékpározást, az ugrálással járó gyakorlatokat jobb kerülniük. A derékban túl szoros ruházat is hozzájárulhat a refluxos tünetekhez. A stressz, a belső feszültség is növeli a gyomorsav termelődését, tehát ront az állapoton, viszont a nyugtatók szedése sem megoldás, mivel alkalmazásuk a gyomor záróizmát is lazítja. Ezért a stressz oldásához törekedni kell a természetes stresszkezelő módszerek keresésére: egyénre szabottan a relaxálás, a meditáció, légzőgyakorlatok, a mozgás hatékony lehet.