Az alvásproblémák rejtett népbetegségnek számítanak – interjú Dr. Kunos László szomnológussal

Az alvási apnoé a súlyosabb alvás alatti légzészavarok közé tartozik. Ilyenkor a légutak időnként (az éjszaka során óránként akár több, mint harminc esetben is) rövid időre jelentősen beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak, és hosszú, jellemzően 20-40 másodpercig tartó légzéskimaradás következik be. Ez azért veszélyes, mert az apnoék idején nem megfelelő az oxigénellátás, a pulzus és a vérnyomás pedig erős ingadozást mutat. A légzésszünetek az alvásstruktúra felborulásához vezetnek, így az alvás sokszor nem megfelelően pihentető, a visszatérő oxigénhiány pedig számos anyagcsere, illetve szív- és érrendszeri megbetegedés kiváltásában játszat szerepet. Interjúnkban Dr. Kunos László PhD, intézetünk új szomnológus szakorvosa az alvászavarok további formáiról, a komplex vizsgálati lehetőségekről és a kezelésekről nyilatkozik.

Miért az orvosi hivatást választotta? Hogyan került közel a tüdőgyógyászathoz és az alvásorvosláshoz?

- A gyerekkori asztmám miatt többször kerültem kórházba. Annyiszor, hogy még általános iskolában eldöntöttem, nekem az orvosi pályát kellene választanom. Szinte egyenes út vezetett az orvosi egyetemre. Negyedéves hallgató voltam, ekkor került sor a tüdőgyógyászat-gyakorlatra az egyetemi tüdőklinikán. Ott működött egy alváslabor – talán összesen kettő volt akkor az országban. Nekem nagyon megtetszett, hogy mennyi mindent lehet rögzíteni egy összetett alvásvizsgálattal, és mennyi mindenre rá lehet jönni, ha az ember eléggé alaposan nézi át leleteket. Dr. Várdi Katalin volt a laborvezető, alapvetően ő segített elindulni ezen az úton. Az egyetem elvégzése után ezért is kezdtem el a Pulmonológiai Klinikán dolgozni és maradtam a klinika kötelékében közel 20 évig.

Mi mindent monitoroznak a szomnológusok egy alvásvizsgálat során?

- Éber állapotban nagyon jól működő rendszerek szabályozzák a légzést, mozgást, feszesen tartják a légutak izmait, mindent, ami a napi funkciók ellátásához szükséges. Alvás alatt ezek érzékenysége, a szabályozás finomsága sok területen csökken. Alvás közben megjelenhetnek olyan meglévő problémák, amik éber állapotban még nem diagnosztizálhatók, nem olyan egyértelműek a jeleik, vagy a meglévők súlyosbodnak. De olyan zavarok is megfigyelhetők, amik kizárólag alvás alatt fordulnak elő.

Mindezeket figyelembe véve egy alvásvizsgálat során nem csak a beteg légzését, oxigénszintjét, hanem a pulzusát, vérnyomását, EEG-t (tehát az agyhullámait), a szemmozgásokat, izomtónus-változásokat is figyeljük. Külön-külön mindegyik értékből és azok összességéből is következtetéseket lehet levonni vagy diagnosztizálni egy-egy betegséget.

Milyen arányban lehet érintett a lakosság az alvásproblémák terén?

- A felnőtt lakosság kb. 20-30 százaléka valamilyen fokú alvási apnoéban szenved. A férfi nem eleve hajlamosít, a korral előre haladva növekszik az alvás alatti garat-ellazulás mértéke, és a túlsúly is jelentős rizikófaktort jelent. Egy 50-es, túlsúlyos férfinél már 30-40 százalék az esély arra, hogy kezelést igénylő alvási apnoéban szenved.

Melyek azok a panaszok, amik az ébrenlét során arra utalhatnak, hogy az éjszaka folyamán nem megfelelő az alvás?

- Az alvás alatti légzés- vagy mozgászavarokra (pl. periodikus lábmozgás) az jellemző, hogy a normál alvásszerkezetet szétdarabolják. Ez általában nappali aluszékonysághoz vezet, de legalább ahhoz, hogy nem érzi pihentetőnek az alvást az, aki ilyen problémával küzd. Emellett jellemzőek még az ún. kognitív funkciózavarok (pl. a koncentráló képesség, tanulási képesség vagy memóriafunkció csökkenése), abból eredően, hogy alvás során nem tudja „kipihenni” magát az agy. Sokszor előfordul, hogy egy középkorú férfi a stressznek vagy a korának tudja be ezeket a panaszokat. Olyan betegek is vannak, akik nem élik meg ezeket érzékelhető nappali tünetekben, legfeljebb a hálótársa figyelmezteti, hogy nagyon horkol, légzéskimaradásai vannak vagy alvás közben jár a lába.

Attól függetlenül, hogy a beteg érzékel-e valamit vagy sem a légzéskimaradásoknak következményei vannak. Az úgynevezett non-dipper magas vérnyomás igazolható okai közül a leggyakoribb az obstruktív alvási apnoé, terápiarezisztens hipertonia esetén pedig 83% az esély az alvási apnoe fennállására. A magasvérnyomás kivizsgálása során az alvásvizsgálat sajnos sokszor még elmarad, igaz a kollégák egyre gyakrabban gondolnak erre.
 

Mi történik pontosan egy alváslaborban?

- Először konzultációra kerül sor, aminek célja a panaszok feltárása. Ez alapján meg lehet határozni, hogy szükség van-e további eszközös vizsgálatra, és ha igen, milyen típusúra.

Ha alvás alatti légzészavar gyanúja áll fenn (elmondja, hogy erősen horkol, aluszékony, bejön esetleg a párja, és megerősíti, hogy légzéskimaradásai vannak), akkor egy úgynevezett kardiopulmonális poligráfia-vizsgálatot végezhetünk, amely során a beteg pulzusát, véroxigénszintjét, a légáramlást, a mellkasmozgást figyeljük meg. Ez otthon is elvégezhető vizsgálat, kiadunk egy eszközt a páciensnek, megmutatjuk, hogyan kell felhelyeznie magára, otthon ezzel alszik, visszahozza, és mi ki tudjuk elemezni a rögzített jeleket.

Ha az otthoni vizsgálat feltételei nem adottak, úgy azt természetesen intézményi keretek között is el lehet végezni. Az intézményi poligráfiára használatos gép már további jellemzőket is képes rögzíteni, így például a testpozíciót, emellett a mozgászavarok kimutatásához fontos izomtónusmérőt is lehet csatlakoztatni hozzá.
Amikor nincsenek típusos tünetei a betegnek (például nem kipihent, de nem tud légzészavarról), akkor ún. poliszomnográfiát javasolt végezni intézményi keretek között. Ez a vizsgálat alapvetően mindent tartalmaz, amit a poligráfia, de tartozik hozzá még EEG- (agyhullám), EOG- (szemmozgás) és EMG- (izomtónus) detektálás. Ez a három elvezetés főként arra szolgál, hogy az alvás szerkezetét pontosan rögzíteni tudjuk.

Amikor a betegnek inszomniás panaszai vannak, akkor egy Motion Watch nevű készüléket adunk ki hosszabb időre és arra kérjük, hogy alvásnaplót vezessen. Nem ritka probléma az alváspercepció-zavar, amikor a beteg valójában többet alszik, mint amennyit megél. Az alvás-ébrenlét rendszer objektív rögzítéséhez fontos segítséget nyújt az eszköz, de emellett az alvásfüggő mozgászavarok diagnosztikájában is használható.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.