2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kedvezmények
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    „Velem szemben még nem ült úszó” - így segítik a kutatás eredményei a gerinc gyógyítását

    Létrehozás dátuma: 2023-06-27

    Utolsó módosítás dátuma: 2023-10-13

    Dr. Lazáry Áron PhD gerincsebész főorvos, egyetemi docenssel készített interjút a Telex, amit változtatás nélkül közlünk az alábbiakban.

    Nem egyszerű olyan embert találni, akinek legalább egyszer az életében ne fájt volna a dereka vagy a háta. De honnan tudjuk, hogy mikor van baj, és mikor elég egy kis mozgás, hogy megszűnjön a fájdalom? Dr. Lazáry Áron PhD, a Budai Egészségközpont gerincsebész főorvosával a népbetegségnek tekinthető gerincproblémákról beszélgettünk, arról, hogyan lehet fiatal korban megelőzni a későbbi panaszokat, és hogy hogyan segíthet egy 3D nyomtatott gerincoszlop a műtőben.

    Dr. Lazáry Áron PhD gerincsebész főorvos, egyetemi docenssel készített interjút a Telex
    Az egyedi 3D modell segíti az orvos munkáját – Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség Kft.

    A gerincproblémák mely korosztályt érintik a leginkább?

    Nagyon leegyszerűsítve mindegyik korosztályt érintik, de az egyes korosztályoknak megvannak a specifikus gerincbetegségei. A 14 év alattiakkal szinte kizárólag a deformitások, a gerincferdülések különböző formái miatt találkozunk, illetve ritkán, de néha előfordulnak daganatok. 14 évtől kezdve emelkedő tendencia jelenik meg a kopásos betegségeknél: ide tartozik a porckorongsérv, a csigolya elcsúszása, a porckorongkopás, vagy a gerinccsatorna-szűkület. 14 és 25 év között mindezek ritkán fordulnak elő, de 25-től 65 évig ezek a leggyakoribb esetek, 65 év felett pedig egyre gyakoribbak a csontritkulással kapcsolatos problémák; illetve a másodlagos daganatos betegségek, az áttétek. Hála az égnek, csecsemőt nem nagyon kell gerinccel operálni, de olykor kisgyerekeknél szintén előfordulhat, hogy egy fejlődési rendellenesség miatt négy-ötéves korban műteni kell. Mindebből látszik, hogy az egész lakosságnál, bármely életkorban előfordulhatnak gerincproblémák.

    Észrevehető tendencia abban, hogy az egyes korosztályoknál nő, csökken vagy stagnál a gerincproblémákkal önökhöz fordulók száma?

    Ez azért nehéz kérdés, mert el kell különítenünk azt, amikor valakinek gerinccel kapcsolatos panasza van– ami alapvetően mindenkinek van néha –, és azt, ha ez a gerincpanasz az életminőséget, a munkavégző képességet befolyásolja, onnantól kezdve szoktunk betegségről beszélni. Ezek egy jelentős része életmódbeli kérdés, vagyis a betegek nem feltétlen szorulnak orvosi terápiára. Azt lehet mondani, hogy az orvoslátogatások száma alapvetően nő, ahogy mennek előre az évek, aminek sok oka van. Az egyik – amit nemzetközi szinten is erősen boncolgatnak – a mobiltelefon- és képernyőhasználat, a másik meg, hogy eleve hosszabb a várható élettartam: tovább élünk, több időnk van arra, hogy felhalmozzunk kopásos jellegű problémákat, illetve arra is, hogy daganatos betegség támadja meg a szervezetet. A csontritkulás szintén sok időst érint, illetve egyre több olyan beteg van, aki 65 év feletti, és adott esetben azért kerül sor gerincműtétre, mert a betegsége ma már műtéttel akár idős korban is gyógyítható. Van, aki húsz éve nem került volna a látókörünkbe, ma meg tudunk neki segíteni, tudunk az életminőségén javítani, a fájdalmon csökkenteni.

    Mikor érdemes mindenképpen szakemberhez fordulni?

    A gerincpanaszokkal, betegségekkel kapcsolatban a legáltalánosabb tünet a fájdalom. A fájdalom, főleg a derék, illetve a nyaki tájékon annyira gyakori tünet, hogy önmagában nem nevezzük betegségnek. Az a fájdalom, ami viszont napról napra erősödik, hetek alatt sem múlik el, nem enyhíti a fájdalomcsillapító, a gyógymasszázs vagy a gyógytorna az orvosi vizsgálatot igényel. A legtöbb esetben szerencsére nincs mögötte súlyos betegség, de mégis van valamilyen eltérés, ami fenntartja ezt a fájdalmat, és amit célzottan kell kezelni.

    Dr. Lazáry Áron PhD gerincsebész főorvos, egyetemi docenssel készített interjút a Telex
    Az egyedi 3D modell segíti az orvos munkáját – Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség Kft.

    A másik, amit fontos fejben tartani, hogyha járás- vagy mozgászavar alakul ki, ha az ember azt veszi észre, hogy bizonytalanul, nehezen jár, ha az egyik lába nem a megszokott módon mozog, ha kiesik az egyik kezéből a ceruza vagy a kanál, és még fájdalom is jelentkezik, az utalhat súlyos gerincbetegségre. Ilyenkor relatíve gyorsan kell orvoshoz menni. Ezen felül meg kell említeni a riasztó tünetek kategóriáját, amikor azonnal szakemberhez kell fordulni: amennyiben a beteg nem tud felkelni az ágyból, akkora a fájdalma, vagy abszolút nem mozog a lába, nem tudja tartani a székletét, vizeletét. Ez nagyon ritka, ugyanakkor, ha ilyen esetben sürgősen nem történik meg a diagnosztika és a kezelés, sajnos a betegnek maradandó károsodásai lehetnek.

    A telefonhasználat, mint a gerincproblémák egyik lehetséges kiváltó oka már szóba került, de van más olyan szokás, ami ugyancsak hozzájárulhat a későbbi panaszokhoz?

    A mozgásszegény életmód biztos, hogy általánosan említhető, de nemcsak azokban a társadalmakban gyakoriak a kopásos betegségek, ahol jellemző a mozgásszegény életmód. Igazából nem lehet erre fogni, ahogy az elhízásra sem. A magyar társadalom nagy mértékben el van hízva, de azt nem mondhatom, hogy a gerincbetegség a kövér emberek betegsége. Számít a genetikai hajlam, egyéb biológiai faktorok, és valószínűleg nagyon sokat számít az első tizenöt-húsz év, a gyerek- és tinédzserkor. Nem mindegy, milyen állapotban indítjuk a felnőttkort.

    A jó hír, hogy a régebbi időkkel ellentétben napjainkban a legtöbb gerincbetegség esetén, még ha műtét is kell, de száz százalékig visszállíthatóak a funkciók, teljes életet élhet utána a páciens. Nagyon kevés beteget kell megoperálni, és igazából a betegek jó része, ha életmódváltásba kezd – aminek központi része a mozgás –, panaszmentessé válik, vagy legalábbis nagymértékben csökkennek a panaszai. Tehát biztos, hogy a mozgás és a gerincprobléma összefügg, de nem olyan erős az összefüggés, hogy azt mondhatnánk, hogy mindenki, aki ülő életmódot folytat, az gerincbeteg lesz, mert ez nem igaz. Pont ezért veszélyes, mert nem tudjuk, hogy ki hajlamos rá, és ki nem.

    Akkor mit lehet tenni ellene?

    A fiataloknál a képernyőidő mindenképpen rossz hatással lehet a későbbi állapotra, éppen ezért lényeges a prevenció, ahol a törzsizomzat azon részeire koncentrálnak a gyakorlatok, amire az általános sporttevékenységek nem. Nagyon gyakran látunk versenysportolókat, akik remek robbanékony izomcsoportokkal rendelkeznek, de a gerincközeli izmaik gyengék, vagy nem megfelelően működnek, és ők is szenvednek gerincpanaszoktól. Nem tudom azt mondani, hogy minden gyerek menjen versenysportolni, sőt! Azonban az iskolai testnevelés, a mindennapos mozgás, és azon belül az olyan specializált gyakorlatok, amik nem is csak a gerincre, de az ízületekre, a mozgató szervrendszer részeire célzottan fókuszálnak, bizonyítottan hatékonyak.

    Tud említeni olyan sportágakat, amiket kifejezetten ajánlana, mint gerincsebész?

    Érdekes módon a hobbisportszintről nagyon kevés tudományos bizonyíték van. A profi szintnél pedig úgy tűnik, hogy mindenfajta versenysport járhat azzal, hogy fokozódnak a mozgásszervi panaszok a térdkopástól kezdve a gerincpanaszokig – a versenysport ilyen szempontból nem egy ideális egészségmegőrző tevékenység. Persze megvannak az egyéb előnyei, de a kockázatokról is tudni kell. A hobbisport kapcsán azt szoktam mondani a betegeknek, hogy velem szemben úszó még nem ült. Úgyhogy elsősorban az úszást szoktuk javasolni, de mindig hozzáteszem, hogy bármilyen sportot csinál az ember, az jobb, mint a semmi, amennyiben nem okoz fájdalmat. Nem tilos futni, és az edzőterem se tilos: nem a súlyemeléssel van a baj, hanem azzal, ha közben olyan mozdulat történik, ami miatt sérülhet a gerinc.

    Dr. Lazáry Áron PhD gerincsebész főorvos, egyetemi docenssel készített interjút a Telex
    Az egyedi 3D modell segíti az orvos munkáját – Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség Kft.

    Említette, hogy kevés esetben van műtétre szükség, mik azok a helyzetek, amikor elkerülhetetlen az operáció?

    A gerincműtétek kapcsán körülbelül az esetek 5-10 százaléka az, amikor sürgősen szükség van a műtéti kezelésre, különben nagy baj lesz. A többi műtét előtt álló beteg fele esetében, ha nem operáljuk meg, akkor marad az erős fájdalom, ami miatt például nem tud dolgozni vagy önmagát ellátni – ezek a relatív sürgős indikációjú beavatkozások. Végül 40-50 százalék az úgynevezett elektív műtét csoportjához tartozik, azaz a beavatkozás elsődleges célja, hogy a leromlott életminőséget, csökkent funkciót javítsuk. Az utóbbi kategóriába esők száma Magyarországon kifejezetten csekély, aminek gazdasági és szokásbeli okai vannak, Németországban például sokkal szélesebb ez a réteg.

    A mesterséges intelligencia mennyire segíti a munkájukat, akár a diagnosztikánál, akár egyéb területen?

    A partnereinkkel éppen most fejlesztünk egy pályázatnak köszönhetően olyan online rendszert, ami a leletek értelmezésében segíti majd a betegeket. Ha jövőre valaki csináltat egy MR-vizsgálatot a gerincéről, akkor nem egy papírt fog megkapni, hanem be tud lépni egy online felületre, ahol ábrákkal, magyarázó szövegekkel, videókkal láthatja az eredményt. Ez egy mesterséges intelligencia alapú rendszer, és a lényege, hogy a vizsgálaton észlelt problémákat, illetve eltéréseket meg is magyarázza. A legfontosabb cél, hogy a beteg jól informált legyen, és elkerülhessük azokat a helyzeteket, amikor valakire fölösleges pszichés stressz rakódik, miután a leletét olvassa.

    A kutatás-fejlesztés mennyire kiemelt terület a Budai Egészségközpontban?

    A BEK abból szempontból teljesen egyedülálló privát egészségügyi szolgáltató, hogy miközben jelentős a kutatás-fejlesztési tevékenység a házban, a mozgásszervi témakörben gyakorlatilag az ország egyik vezető intézménye vagyunk, gerincgyógyászatban nemzetközi szinten is jegyzett kutatóhelyként működünk.

    Ez egy hosszú, tizenöt éves munka eredménye, ami részben a saját biomechanika laboratóriumban zajlik. Itt a kutatók – akik részben orvosok, részben mérnökök – számítógépes programokkal modellezik a gerincet, a gerinc különböző betegségeit, és a műtéteket, számítógépes szimulációkkal próbálunk választ adni különböző problémákra és kérdésekre. Lehetőség van arra, hogy egy-egy komplexebb esetet számítógépen lemodellezzünk a műtét előtt, megtervezzük az operációt, és a 3D nyomtatóval kinyomtatott anatómiai részletet a sebész műtét közben is tudja forgatni, nézni, hogy megértsen bizonyos nehézségeket. Ez egyfajta navigáció.

    Képesek vagyunk egyedileg megtervezni a beavatkozást, hogy pontosabbá váljon bármilyen mozgásszervi műtét egy bokatöréstől kezdve egy komplex gerincműtétig. Mind a házon belül elérhető mérnöki tudás, mind az infrastruktúra egyedülálló Magyarországon.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 22 év tapasztalatait és 400.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont

    Várja a tavaszt egészségesen!

    Fül-orr-gégészeti, sebészeti és neurológiai vizsgálatok 20% kedvezménnyel