Öt érdekes tény a képalkotó eljárásokról

Hatalmas áttörést hoztak a gyógyításban a radiológiai megoldások. A különféle képalkotó eljárások most már nélkülözhetetlen részét képezik a diagnosztikai folyamatoknak, és segítenek nyomon követni a kezelések sikerét is. A nemzetközi radiológiai világnap alkalmából összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert, érdekes információt a szakterülethez kapcsolódóan. 

A radiológiai szakma igazán sokágú, hisz különböző képalkotó eljárások (nem csak a röntgensugárral készült vizsgálatok) összefoglaló neve. Hatalmas fejlődésen ment keresztül a képalkotás a röntgensugár felfedezésétől napjainkig.

Röntgenfilmet manapság már egyáltalán nem használunk, minden teljesen digitális: a képek archiválása is ilyen rendszerben történik, ahogy az informatika fejlődésének köszönhetően az eredmény digitális küldése is lehetővé vált.

November 8. a radiológia világnapja, ezen alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekes tényt a szakterülethez kapcsolódóan.

• Egy német fizikus nevéhez köthető a röntgensugarak felfedezése

Wilhelm Roentgen német fizikus fedezte fel a röntgensugarakat 1895-ben november 8-án. A fizikai jelenség ismeretlen volt, ezért X sugárzásnak nevezték el. 

Magyar vonatkozása is van a találmánynak, mivel Lénárd Fülöp és Heinrich Hertz kísérleteit használta fel a tudós a felfedezése során. Az első hónapokban orvosok és sebészek használták a sugarakat a testben található idegen tárgyak kimutatására, majd a csonttörések lokalizálásra is alkalmazni kezdték. A fizikus nem szabadalmaztatta felfedezését, mert szerette volna, ha világszerte minél többen profitálnának találmányából. Roentgen 1901-ben megkapta az első fizikai Nobel-díjat.

• Csak néhány éve készülnek 3D-s mammográfia felvételek

Emlő tomoszintézis (azaz a 3D-s mammográfia) 2011-ben készült először, előtte csak 2D-s mammográfia létezett. A 3D-s verzió alacsonyabb dózisú röntgensugarakkal körülbelül 40%-kal nagyobb eséllyel képes kimutatni az emlőrákot a hagyományos mammográfiához képest. Mivel a nők körében jelenleg ez a vezető ráktípus (évente 8 ezer új esetet regisztrálnak hazánkban), ezért nem lehet eleget hangsúlyozni a rendszeres (lehetőleg évente történő) szűrés és a havi önvizsgálat jelentőségét.

• CT segítségével korán diagnosztizálható a koszorúér-betegség is

Egy speciális CT, az úgynevezett coronaria CT alkalmas arra, hogy már korai fázisban kimutassa a szívben található koszorúerekben a kalciumban és zsírban gazdag lerakódásokat, azaz az érelmeszesedést. A vizsgálat során képsorozat készül (natív és kontrasztanyagos) EKG-val szinkronizáltan, ezáltal igen pontos képet kapunk a szívizom és az azt behálózó erek állapotáról. A coronaria CT-vel így még idejében diagnosztizálható az egyik legtöbb embert érintő szív- és érrendszeri megbetegedés, a koszorúér-betegség, amely kezeletlenül hirtelen szívhalálhoz és szívrohamhoz vezethet. 

• A “színes” doppler még könnyebbé tette az érszűkületek, elzáródások kiszűrését

Többek között visszérbetegségnél, trombózis-gyanúnál, szédülésnél, memóriazavarnál ajánlják a szakorvosok az erek vizsgálatát, amelyet doppler ultrahanggal végeznek a szakorvosok. Létezik egy úgynevezett színes (color) doppler változat – vagy másnéven duplex doppler –, amelynél különféle színek ábrázolják a vér áramlásának sebességi fokozatait. Ezáltal sokkal könnyebben értelmezhetővé, látványosabbá válik az ultrahangkép, így hatékonyabban diagnosztizálhatók az erekben keletkező elzáródások vagy szűkületek. 

• Nem minden fém veszélyes, ha MRI-vizsgálatról van szó

Azt már sokan tudják, hogy nem szabad ékszerben, hallókészülékkel befeküdni MRI-re, és tájékoztatni kell a vizsgálatot végző szakembereket, ha fémimplantátum, csavar, pacemaker található a testünkben. Az azonban kevésbé ismert tény, hogy 2000 óta az orvosok már olyan fémeket alkalmaznak a gyógyítás során, amelyek nem jelentenek veszélyt az MRI-vizsgálaton. Betegbiztonsági szempontból minden esetre nagyon fontos, hogy mindig tisztázzuk a vizsgálat előtt a radiológussal, hogy a mi esetünkben teljes mértékben biztonságos-e a mágneses rezonanciás vizsgálat.

A következő képalkotó eljárások tartoznak a radiológiai szakterülethez: Röntgen: a csontok, a tüdő és egyéb lágyrészek állapotáról képet adó diagnosztikai eljárás. CT: részletes keresztmetszeti képet ad vissza a test (csontok, lágyrészek és erek) aktuális állapotáról. Ultrahang: magas frekvenciájú hanghullámok révén vizsgálják általa a test belső szerveit; a legismertebb altípusa a hasi ultrahang, a terhességi ultrahang, és a szívultrahang. MRI: a röntgennel nem vizsgálható problémák diagnosztikájában nyújt nagy segítséget ez a mágneses mezőn és a rádiófrekvenciás hullámokon alapuló eljárás; minden szerv vizsgálható általa; és a gyulladásos folyamatok, daganatok korai felismerésében is jelentős segítséget jelentenek. PET CT és PET MR: a szervezet anyagcsere-folyamatainak vizsgálatára használható, rádioaktív anyagok segítségével működő diagnosztikai eszközök; fontos eljárás a rákos megbetegedések felismerésében és a terápia hatékonyságának nyomon követésében. Izotópos vizsgálatok: radioaktív izotópokkal végzett, a szervek működését monitorozó eljárás.

A cikk dr. Puhl Mária radiológus, osztályvezető főorvos közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.