Emelkedést mutat a vesekővel és a hólyagdaganattal küzdők száma

Az utóbbi időben egyre fiatalabb korban okoz gondot a vesekő, ugyanez a változás figyelhető meg – sok más egészségi probléma mellett – a húgyhólyagdaganatnál is – hívta fel a figyelmet a romló tendenciára dr. Csicsenkov Péter urológus, aki beszélt arról is, mennyire fontos a rendszeres szűrés, a szakorvosi vizsgálat és az időben elindított, célzott kezelés.

Milyen út vezetett az orvosi hivatásig, és az urológia szakterületig?

– Részben a családi hátteremből fakad az elhatározás, mivel mindenki orvos, gyógyító volt nálunk, több generációra visszamenőleg, még a nagyszüleim is. Így nem csoda, hogy az én érdeklődésem is ebbe az irányba fordult, már gyerekkoromban sebész akartam lenni. Az urológia harmad-, negyedéves orvostanhallgató koromban ragadott magával egy endoszkópos műtét alkalmával. Elképesztően színes szakterület ez, ami rendkívül dinamikusan fejlődik: mindig jön egy új műszer, egy új műtéti technika. Az új technikákat pedig el kell sajátítani. A diploma megszerzése után a Szent János Kórházba kerültem, ahol fantasztikus szakmai mentoraim voltak, nagyon jó csapatban dolgozhattam. Lehetőségem nyílt Németországban, majd Londonban is tanulmányozni a vesekősebészeti és a laparoszkópos módszereket. Rengeteget fejlődött ez a terület az elmúlt évtizedekben: anno még nyílt beavatkozással történt a vesekő-eltávolítás, most már az eszközpark komoly mértékű fejlődésének köszönhetően minimál invazív úton szabadítjuk meg a pácienseket a vesekövüktől.

A vesekő milyen tüneteket okozhat?

– Nagyon gyakran tünetmentesen van jelen, és csak egy szűrővizsgálat (menedzserszűrés, hasi ultrahang) révén szerez tudomást a vesekőről a páciens. Heveny tüneteket abban az esetben vált ki, ha vizelet-elfolyási akadályt képez. A fájdalom rendkívül intenzív, általában a szájon át bevett fájdalomcsillapító gyógyszer ekkor nem segít, vagy csak nagyon rövid ideig. Deréktáji fájdalom, hányinger, hányás, láz, hidegrázás, vérvizelés is társulhat a fájdalomhoz.

Jellemzően hány éves kortól jelentkezik a vesekő?

– A kialakulásának az esélye az életkorral növekszik. Bár a férfiaknál még mindig gyakoribb, de a női pácienseknél is folyamatos nő az esetszám. Az elmúlt években már a fiatalabbaknál is megjelent a vesekövesség, ráadásul sokszor nem is kicsi kövekkel érkeznek a betegek. Gyakran olyan méretű vesekövet diagnosztizálunk esetükben, amire már kevés a gyógyszeres terápia, műtéti megoldást igényel.

Hogyan kezelhető a vesekő?

– Külön kell választani a vesében lévő köveket és a már elindult, heveny tüneteket okozó uréterköveket. Az utóbbiak általában valamilyen gyors jellegű terápiát vagy beavatkozást tesznek szükségessé, a vesében lévő köveknél azonban van idő a kezelés megtervezésére.  Elsősorban a kő méretétől, elhelyezkedésétől, a páciens korától és társbetegségeitől függ, milyen megoldást kell választani. Uréterkövek esetében, amennyiben a kő mérete megengedi, akkor gyógyszeres terápiával is tudunk segíteni. Azonban, ha a kő spontán távozása nem valószínűsíthető mérete, elhelyezkedése miatt, akkor aktuálisan a tünetek, a laborleletek alapján hozunk döntést.

A műtéti beavatkozás milyen módon történhet?

– A vesekősebészet az utóbbi években az endoszkópos (endoluminális), minimál invazív módszer irányába tolódott el a technika fejlődésének köszönhetően. Természetesen előfordulhat, hogy bőrön keresztül, úgynevezett perkután módon jutunk el az adott elhelyezkedésű kőig, bár ez is ma már egyre kisebb megterheléssel jár. Előfordulhat, hogy a két módszer kombinációját alkalmazzuk a kívánt eredmény érdekében. A lényeg, hogy minden esetben törekszünk minimál invazívan, a legkisebb metszéssel, a legkevesebb megterhelést okozva elvégezni a sebészeti beavatkozást. Egyre kisebb átmérőjű eszközökkel, egyre hatékonyabb lézer technikával dolgozunk már. 

Mit tanácsol a megelőzés érdekében?

– A bő folyadékbevitel, az egészséges táplálkozás roppant fontos, ahogy a sport is. És természetesen rendszeresen részt kell venni szűrővizsgálaton – 40 éves kor felett már javasolt évente egy komplex hasi ultrahang, vagy vérvizsgálat, ahol fény derülhet bizonyos urológiai kórképekre.

A minimál invazív eljárásoknak köszönhetően mennyi időre csökken a páciensek kórházban töltött ideje?

– Általában egynapos sebészet keretein belül is megvalósíthatók a beavatkozások, endoszkópos műtét esetén a páciens hazamehet akár aznap is. Invazívabb beavatkozás során – mint például a perkután (azaz bőrön át) történő kőeltávolításnál – némileg nőhet a kórházban töltött idő, mert szorosabb kontrollt igényel a műtét utáni időszak.

A hólyagdaganat kezelésében is jelentős tapasztalatra tett szert. Mennyire gyakori ez az elváltozás a populációban?

– Sajnos a húgyhólyagdaganatos páciensek száma az utóbbi időben emelkedést mutat. A húgyhólyagdaganat világszerte a 10. helyről a 9. helyre lépett fel a leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedések között, és mind az előfordulási, mind a halálozási aránya nő. A férfiaknál a 6., a nőknél pedig a 17. leggyakoribb daganat.

Hogy állítható fel a hólyagrák diagnózisa?

– Ultrahang, hólyagtükrözés, vagy képalkotóvizsgálat (CT vagy MRI vizsgálat) segítségével diagnosztizálható. Húgycsövön keresztül vett szövettani mintavétel támasztja alá a diagnózist.

Milyen specifikus tünete van a húgyhólyagráknak?

– A húgyhólyagdaganat korai stádiumban ritkán okoz tüneteket. Amennyiben a páciensnek gyakori, sürgető vizelési ingere, éjszakai vagy fájdalmas vizeletürítése van, gondolni kell a húgyhólyagdaganat lehetőségére. Néha ezek a tünetek recidiváló (visszatérő) húgyúti fertőzésre utalnak, azonban az antibiotikus terápia ilyen esetekben hatástalan. Vérvizelés esetén – még ha rövid ideig tartó, egyszeri alkalommal jelentkező esetről is van szó –mihamarabbi urológiai szakvizsgálat javasolt. A húgyhólyagdaganat gyanúját felveti a mikroszkopikus vérvizelés is, ami szemmel nem látható, csak vizeletvizsgálat révén fedezhető fel. (Ez is bizonyítja, milyen fontos a rendszeresen végzett szűrővizsgálat.)
 

Rendkívül gyakori probléma a visszatérő húgyúti fertőzés is.

– Jelentkezhet fiatalabb korban, de az idősebb korosztálynál is, a nőknél az esetszám lényegesen magasabb, mint a férfiaknál. Kijelenthető, hogy a posztmenopauzában lévő nőknél nagyobb arányban fordul elő a medence prolapsusa, az ösztrogénhiány, a hüvelyflóra változása, valamint a gyakoribb társbetegségek (például a diabetes mellitus) miatt. Fiatalabb pácienseknél általában az életmóddal, szexuális szokásokkal hozható összefüggésbe. Idősebb korosztályban a társbetegségek, a korábbi műtétekből adódó anatómiai eltérések, anyagcserezavarok, szteroid, esetleg sugár- vagy kemoterápia is szerepelhetnek kiváltó tényezőként.

Milyen terápia alkalmazható ilyenkor?

– A visszatérő fertőzés kezelése értelemszerűen egészen más, mint a heveny alsó húgyúti infekcióé. Visszatérő probléma esetén egyetlen kezelés már nem elegendő, összetett a gyógyítási folyamat. Vizelési naplót kérünk a pácienstől, illetve ultrahang, hólyagtükrözés is szükségessé válhat. A recidiváló húgyúti fertőzések terápiájában az alacsony dózisú, tartós antibakteriális kezelés mellett a fitoterápiának, életmódváltásnak, diétának is szerepe van, ugyanakkor a háttérben meghúzódó betegségek megfelelő gyógyítása is rendkívül fontos.

Speciális szakterületei közé tartozik a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás is. Hogyan kezelhető ez a probléma?

– Számos megoldás létezik: alkalmazhatók fitoterápiás készítmények, vényköteles gyógyszerek, végrehajthatók műtéti beavatkozások, illetve olyan eljárások, amelyek kisebb vagy minimális invazivitást igényelnek. Rengeteget fejlődött a technika ezen a téren is. Nemcsak a kombinált gyógyszeres terápia jelent megoldást a problémára, a rendelkezésünkre áll egy rendkívül korszerű műszerpark is, így egy jelentős méretű jóindulatú prosztata-megnagyobbodást is már minimál invazív úton tudunk operálni. A lézer technikának köszönhetően minimalizálható a vérzés, ami betegbiztonság és felépülési idő szempontjából nagy előnyt jelent. Rövidebb ideig szükséges ezáltal a katéterviselés, a páciens hamarabb tud munkába állni. Lényeges az is, hogy időben induljon a kezelés, mert így érhető el jó életminőség, vagy akár kerülhető el a műtéti beavatkozás.

Miért szükséges katéter, ha nem történik meg időben a műtét?

– Akut vizeletelakadás esetén a katéter behelyezése elkerülhetetlen. A tüneteket okozó, kezeletlen prosztata-megnagyobbodás idővel a hólyagizomzat kimerülését, károsodását okozhatja, ami visszamaradó vizeletet, hólyagkövességet okozhat. A hólyagizomzat jelentős elgyengülése esetén a prosztatakisebbítő műtét nem minden esetben vezet sikerhez, ilyenkor katéterre vagy úgynevezett periodikus önkatéterezésre szorul a páciens. A célunk tehát az, hogy még időben induljon a kezelés! Sajnos sokan már későn jutnak el urológushoz a problémával. Vagy azért, mert inkább együtt élnek a panaszaikkal, vagy mert vény nélküli, reklámozott készítményt szednek szakorvosi vizsgálat nélkül.

Mikor kell elkezdeni prosztatarákszűrésre járnia egy férfinak?

– Általában 50 éves kor felett évente javasoljuk a prosztatarákszűrés elvégzését, ami vérvétellel és a prosztata tapintásos vizsgálatával jár. 45 éves kortól abban az esetben kezdjük el a rákszűrést, amennyiben a családban (édesapa, testvér) már előfordult prosztatadaganatos betegség. A szűrővizsgálat során nem kizárólag betegségspecifikusan,  prosztatarák kapcsán vizsgáljuk a pácienst, hanem más tünetek irányába is nyitunk a beszélgetés során. Így azokra a tünetcsoportokra is kitérünk, amelyek a jóindulatú-megnagyobbodással, vagy merevedési zavarokkal hozhatók összefüggésbe. 

Sok férfiban még mindig ott van egy félelem az urológiai vizsgálat kapcsán.

– A prosztata-megnagyobbodás természetes élettani folyamat. Az 51 és 60 év közötti férfiak körülbelül 50%-ának van ilyen jellegű problémája, és ez a szám 70%-ra ugrik fel a 60 és 69 év közötti férfiak körében, míg körülbelül 80% a 70 év felettieknél. A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás okozta tünetekkel azonban nem kell együtt élni, van megoldás. Sokan azt gondolják, hogy nem kell szűrővizsgálaton részt venniük, mert nincs vizelési panaszuk. Tudatosítani kell: a prosztatadaganat a 2. leggyakoribb daganatos elváltozás a férfiak körében, tehát a rendszeres prosztatarákszűrés rendkívül fontos, életet menthet. 

Forduljon bizalommal dr. Csicsenkov Péter urológus szakorvoshoz jóindulatú prosztata-megnagyobbodással, bármilyen uro-onkológiai kórképpel (prosztatadaganattal, vesedaganattal, heredaganattal, hólyagrákkal), vesekővel, és egyéb urológiai – például vizelési vagy visszatérő húgyúti fertőzéses – panasszal!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.