„Az időben végzett endoszkópia életet menthet” – Interjú Dr. Horvát Gyula gasztroenterológussal

A preventív vastagbélrákszűrés alábecsült jelentőségéről, az endoszkópia diagnosztikai és terápiás lehetőségeiről, valamint az IBD (gyulladásos bélbetegségek) globális terjedéséről is beszélgettünk dr. Horvát Gyula gasztroenterológus főorvossal.

Az egyik specialitása, fő szakmai érdeklődési területe az endoszkópia. Milyen problémák fedezhetők fel és orvosolhatók általa?

–  Kulcsfontosságú diagnosztikai és terápiás eszköz a gyomor- és bélrendszeri betegségek – köztük a daganatok, fekélyek, gyulladások – korai felismerésében, differenciálásában, orvoslásában. Indokolt lehet az alkalmazása például hányinger, hasmenés, véres széklet, puffadás vagy hasi fájdalom esetén. Speciális formája, az ERCP (Endoszkópos Retrográd Kolangiográfia/Kolangiopankreatográfia vagy ERP), amely az epeutak és a hasnyálmirigy betegségeinek felismerését és sok esetben kezelését is lehetővé teszi. Ezenfelül endoszkóppal eltávolíthatók a daganatmegelőző állapotot jelentő polipok is.

Tudta? A vastagbélrák egészen meglepő tünetekkel is jelentkezhet. Dr. Horvát Gyula egy saját betege kapcsán és néhány egyéb esetbemutatás az irodalomban beszámolt olyan esetről is, amelynél a kopasz fejen a haj visszanövése volt a vastagbél daganat bevezető tünete, mivel a rosszindulatú elváltozás olyan hormonváltozást indított be a szervezetben, ami kihatott a hajhagymák működésére.

Az egyik leggyakrabban végzett terápiás endoszkópos tevékenység a polipektómia. Mikor alkalmazható, mi a jelentősége?

– A daganatmegelőző haszna igen jelentős. A vastagbélpolipok egy része ugyanis adenoma, ami idővel rosszindulatúvá alakulhat, azaz kialakul a vastagbélrák. Eltávolításukkal tehát jelentősen csökken a vastagbélrák kockázata. Fontos, hogy a diagnosztikus célú kolonoszkópiára általában úgy készülünk, hogy ha találunk polipot, akkor le is tudjuk venni. (Például azáltal, hogy megkérjük a pácienst, hogy szüneteltesse a vérhígító szedését a tükrözés előtt.) Tehát nincs szükség egy újabb előkészületi procedúrával összekötött beavatkozásra, hanem egy ülésben történik az azonosítás és az eltávolítás is. Ha leveszünk – lehetőleg ép széllel – egy polipot, akkor elküldjük szövettanra. Az eredménytől függ, hogy milyen utánkövetés és további teendő szükséges. Amennyiben daganatos elváltozást találunk a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) során, akkor rendszerint azonnali gyomortükrözést is végzek, mert időnként együtt jelentkezik a vastagbélrák a gyomorrákkal, mely alapjaiban kihat a műtét és az onkoterápia megtervezésére.

Van-e bármilyen előjele a vastabélráknak?

– Számos rákmegelőző állapotnak minősülő polip és a korai daganat nem okoz sem vérzést, sem egyéb tünetet (például görcsöt, fájdalmat, puffadást, fogyást, vérszegénységet stb.). Tehát nincs olyan jel, ami időben „orvoshoz vinné” a beteget. Ezért is fontos a prevenciós (panaszmentesen állapotban történő) szűrés. Egy vastagbél-daganat kialakulása 10-15 évig tart, és mire tüneteket (például fogyást, vérszegénységet, étvágytalanságot) okoz, már általában előrehaladott stádiumban van. Ha negatív a szűrés eredménye, elég 5 év múlva megismételni a kolonoszkópiát.

Mi most a szűrési ajánlás vastagbélrákra vonatkozóan?

– Az 50 éves kortól, államilag biztosított vastagbélrákszűrés nulladik pontja a székletvér-teszt, amelynek szenzitivitása alig éri el az 50%-ot. Ennek oka, hogy a polipok vagy daganatok jelentős része nem vérzik, vagy éppen a mintavétel idejében nincs vérzés. Az ideális az lenne – a pontosabb találat érdekében –, ha 50 év felett minden felnőttnél 5 évente elvégeznének egy gyomor- és béltükrözést, legalább 70 éves korig.

Számos daganattípusnál egyre fiatalabbaknál jelentkezik az elváltozás. A polipok és a vastagbélrák kapcsán is megfigyelhető ez a trend?

– Abszolút. Emiatt is viszik le majd várhatóan a vastagbélrákszűrési alsó korhatárt 45 évre, de egyes magas rizikójú csoportoknál (pl. polipózis szindrómánál, családi halmozódás esetén) már 10-25 éves kortól is érdemes lehet elkezdeni a szűrést. A legfiatalabb végbélrákos férfi betegem 18 éves volt, a legifjabb női páciensen pedig 27 éves.

Sajnos még mindig nem túl nagy a szűrési hajlandóság itthon. Van azért elmozdulás?

– Valóban alacsony a részvételi arány, pedig egy előrehaladott, áttétes daganat esetén onkológiai kezeléssel a túlélés “csak” 50-60%, míg a korai stádiumú daganat gyakorlatilag 100%-ban gyógyítható. Ez azért egy elég meggyőző érv amellett, hogy miért érdemes időben és rendszeresen elmenni szűrésre. Meg kell jegyeznem, hogy szerencsére van pozitív irányú változás: egyre többen jönnek el a magánellátásban panaszmentesen kolonoszkópiára, tehát terjed az egészségtudatosság.

Amikor már bélrendszeri tünetekkel érkezik egy beteg, mi a diagnosztikai folyamat?

– Az első és legfontosabb lépés a szakszerű anamnézis (előzmények, családi anamnézis) és a fizikális vizsgálat. Ha már a családban volt vastagbélrák, akkor jóval nagyobb kockázattal számolhatunk. A fizikai vizsgálat pedig kiemelten fontos, mert előfordul, hogy már olyan előre haladott stádiumú egy daganat, hogy szabad kézzel is kitapintható. Mindemellett szükség lehet labor- és széklet vizsgálatra, képalkotó vizsgálatokra (például hasi ultrahangra, CT-re vagy MRI-re) is. A végleges diagnózis felállításának legfontosabb eszköze azonban a kolonoszkópia, amely során teljes hosszában vizsgálható a bél és végezhető szövettani mintavétel (biopszia) is.

Foglalkozik ERCP-vel is. Mi a jelentősége ennek a speciális endoszkópiának?

– Ez tulajdonképpen – egy egykor diagnosztikus, de – jelenleg már inkább terápiás endoszkópos eljárás, amellyel hatékonyan vizsgálhatók és kezelhetők az epeúti és hasnyálmirigyvezeték-problémák: kivehetők általa kövek, stenttel megoldhatók szűkületek és epeelfolyási zavarok, de a daganatok következményei is megoldhatók a segítségével, „minimal invazív” módon. Az ERCP során szájon át vezetünk be endoszkópot a nyombélbe, és ott egy kis katéteren keresztül kontrasztanyagot fecskendezünk az epe- és a hasnyálmirigy-vezetékbe, majd röntgen alatt megvizsgáljuk azokat. Gyakorlatilag egy 6-8 órás nyílt hasi műtét kiváltható ezzel a 5-15 percet igénylő eljárással. Reményeim szerint itt, a Budai Egészségközpontba is végezhetem majd az új, épülő kórházban.

Heves vármegyében hosszú évekig egyedül dr. Horvát Gyula végzett ERCP-vel vizsgálatot és terápiát. Mivel nehéz és nem veszélytelen beavatkozásról van szó, ezért hosszú évekig kell tanulni ezt a speciális endoszkópos technikát, amely komoly sebészeti és fekvőbeteg infrastruktúrát igényel.

Az egyik szakterülete a gyulladásos bélbetegségek. Hány fő típusa ismert ennek a betegségcsoportnak?

– Nevezik IBD-nek (inflammatory bowel disease) is. Alapvetően három típusa ismert: a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) és a Crohn-betegség, valamint a – véleményem szerint a jövőben várhatóan egyre szaporodó – úgynevezett „mikroszkópos colitis”, amelynél nincs endoszkóposan látható nyálkahártya-elváltozás, csak a szövettani vizsgálat mikroszkópos vizsgálatával lehet felismerni. A colitis ulcerosa a vastagbelet és a végbelet érinti (ritkán a vékonybél colonhoz közeli szakaszát), és a gyulladás a bélnyálkahártyára korlátozódik. A Crohn-betegség ezzel szemben a tápcsatorna bármely szakaszán kialakulhat (a szájtól a végbélig), és a bélfal mélyebb rétegeit, valamint a bél körüli szöveteket is érintheti. Sokszor nehéz differenciálni az IBD-t, ezért a fő típusok mellett létezik egy olyan forma is, amit gyakran indeterminált colitis néven emlegetnek, amikor a tünetek és a szövettani kép alapján nem lehet egyértelműen egyik fenti típusba sem sorolni az esetet. Kezelése ugyanaz, mint az említett típusoknak.

Milyen globális tendencia figyelhető meg a betegségcsoport kapcsán? Mekkora az érintettek aránya a populációban?

– Egy 2023-as adat szerint mintegy 60 ezer ember küzd itthon IBD-vel, a 10-20 évvel ezelőtti esetszám gyakorlatilag megduplázódott. Ez a növekvő tendencia világszerte megfigyelhető.

Minek köszönhető ez az esetszám-növekedés?

– Az egészségtelen életmód terjedésének tudható be: a mozgáshiánynak, a gyorsételeknek, és általában véve a feldolgozott élelmiszerek térnyerésének, az egészségtelen táplálkozásnak. 

Tudta? Egy 2023-as KSH-s adatsor szerint Japánban, Svájcban, Spanyolországban a legmagasabb a várható átlagéletkor: 84 év. Ennek oka az egészséges táplálkozásban és az életmódban keresendő. A WHO adatai szerint Japánban és Spanyolországban az „egészségben eltöltött évek” száma is kiemelkedő – több mint 73 év –, ami világviszonylatban is az egyik legmagasabb szám.

Milyen panaszok esetén kell IBD-re gyanakodni?

– A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa is többféle tartós és visszatérő panasszal járhat. Az egyik legjellemzőbb tünet a 3 hétnél is hosszabb ideig fennálló hasmenés, amely gyakran napi több alkalommal jelentkezik. Colitis ulcerosa esetén ez a hasmenés gyakran véres, míg Crohn-betegségben inkább vizes vagy nyákos. (De jelentkezhet székrekedés is Crohn-betegségben!) A hasi fájdalom szintén gyakori gond. Crohn-betegségben általában görcsös jellegű, és leginkább a jobb alhasi régióban jelentkezik. Colitis ulcerosánál a fájdalom rendszerint a bal oldalon vagy a has különböző területein érezhető. További figyelmeztető jel lehet a fogyás, az étvágytalanság, a vérszegénység, a vashiány, amely főként Crohn-betegségnél jellemző, hisz a bél gyulladása rontja a tápanyagok emésztését és felszívódását. Sok betegnél észlelhetők általános panaszok is, mint például a tartós fáradtság, a hőemelkedés vagy a láz. Ezek a tünetek nem mindig jelentkeznek egyszerre, de ha több is fennáll közülük, érdemes gasztroenterológushoz fordulni.

A székletnél tapasztalt vérzésre sok esetben legyintünk, mert azt gondoljuk, aranyér.

– Sajnos sokszor a diagnosztikai folyamat is tévesen megtorpan ennél a pontnál, és erre kezelik a beteget, holott egy gyomor-, béltükrözés és szövetmintavétel megadná a választ arra, hogy pontosan honnan ered a vérzés. Alapvető szabály, hogy akinek véres a széklete, életkortól és nemtől függetlenül tükrözés szükséges.

Hogyan enyhíthetők a panaszok Crohn-betegségnél és colitis ulcerosánál?

– Ezek krónikus, jelenleg nem gyógyítható kórképek, de jól karbantarthatók. Létezik gyógyszeres kezelés, amire a protokoll itthon az, hogy a betegségek fellángolásakor gyors gyulladáscsökkentési céllal kortikoszteroidot adunk, ezt azonban nem lehet sokáig alkalmazni. Fenntartó kezelésként beváltak az immunszpresszív szerek, valamint az 5-ASA. Illetve súlyos, említett gyógyszerekre nem reagáló esetekben a biológiai terápia jelenti a megoldást.

Hogy lehet támogatni életmódváltással a tünetek enyhítését?

– Természetesen oda kell figyelni a folyadékpótlásra az elhúzódó hasmenésnél, és a tápanyaghiány orvoslására is megfelelő táplálkozással, dietetikus segítségével. A személyre szabott, egészséges étrend mellett nagyon fontos a dohányzás elhagyása és a megfelelő stresszkezelés is.

Milyen gyakori kontroll szükséges a gyulladásos bélbetegségeknél?

– Ajánlott 3-4 havonta kontrollra jönni az állapotstátusz miatt, illetve az egészségtudatosság, az együttműködés fenntartása érdekében is. Ugyanis gyakran előfordul, hogy ha a gyógyszeres kezelés, megfelelő életmód hatására elmaradnak a panaszok, akkor a páciensek elhagyják a gyógyszert, lazítanak az életmódon. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor jön egy újabb sub (fellángolás), és kezdhetjük újra az intenzívebb terápiát.

Dr. Horvát Gyula főorvos szerény körülmények között, egy Tiszapolgár melletti tanyán nőtt fel. Szülei minden erejükkel azon voltak, hogy gyermekeiket taníttassák: végül mindkét fiuk orvos lett. Dr. Horvát Gyulára már egyetemistaként is nagy hatással volt az egri kórház belgyógyászati osztálya. Bár kezdetben a diabetológia is szóba került speciális szakterületként, végül a gasztroenterológia mellett döntött. Különösen az endoszkópos beavatkozásokkal járó kihívások vonzották. E területen autodidakta módon is sokat fejlődött, miközben számos elismert tanártól és kollégától is tanulhatott. Számtalan hazai és külföldi szakmai rendezvény aktív résztvevője és előadója volt, és 1996-ban ő szervezte meg a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának országos konferenciáját, élő endoszkópos bemutatókkal. 1997-ben nevezték ki a gasztroenterológiai szakambulancia vezetőjévé adjunktusi rangban, majd 2000-ben főorvosi kinevezést kapott. Még Egerben 2005-ben vezetésével jött létre egy 860 négyzetméteres endoszkópos labor, amely országos szinten is az egyik legjobban felszerelt komplexum volt, négy endoszkópos toronnyal és 10-12 endoszkóppal ellátva. (Napi 40-50 vizsgálatot végeztek a laborban.)  Új kihívásokat keresve 2011. január 1-jén Gyöngyösre igazolt a belgyógyászati osztályra. Ottani munkáját folyamatosan bővülő felelősségi körrel végezte: 2014-től a gasztroenterológiai, ápolási, majd 2018-tól már a belgyógyászati osztály és a Gasztroenterológiai Endoszkópos Labor is az ő vezetése alatt működött. A COVID-19 járvány alatt a Covid osztályt is vezette. Szakmai munkáját elismerések is övezték: több évvel ezelőtt megkapta a Debreceni Egyetem Petrányi-díját – amely rangos díj a belgyógyászok körében –, valamint egy miniszteri kitüntetést is.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.