Milyen betegségekhez vezet a kóros túlsúly?

A túlsúlyt ma is nagyon sokan pusztán esztétikai problémának tartják, amely gátlásossá teheti az érintetteket az iskolában, a munkahelyeken, hátrányt jelenthet a párválasztásban vagy egyes munkakörök elnyerésért folyó vetélkedésben. Az alattomosan felrakódó pluszkilók azonban ezeknél sokkal súlyosabb következményekkel, nehezen visszafordítható egészségkárosító hatásokkal is járhatnak, amelyek életminőségünket, hosszabb távon életünket is veszélyeztetik. Az elhízás egészségügyi kockázatairól dr. Nagy Judit háziorvost a Budai Egészségközpont szakorvosát kérdeztük.

Hogyan határozható meg ez a probléma, meddig tekinthető esztétikai, hiúsági kérdésnek a túlsúly, és honnan kezdve számít kezelendő betegségnek?

A legobjektívebben a BMI kalkulátor, a testtömegindex segít meghatározni az elhízás, az obezitás mértékét.  Ezt úgy számítjuk ki, hogy a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Például egy 100 kg súlyú és 170 cm magas felnőtt BMI-je 35, ami az elhízott kategóriához tartozik. Túlsúlyosnak tekintjük azokat, akiknek a BMI-jük 25-nél magasabb. Mivel ez azonban egyeseknél, például sportolóknál vagy testépítőknél csalóka lehet - hiszen nemcsak zsírt, hanem jelentősebb izomzatot is takarhat -, ezért a has körfogatát is érdemes megmérni. Ha ez nőknél 80, férfiaknál pedig 94 centiméternél nagyobb, az elhízást jelez (Magyar Elhízástudományi Társaság). Magyarországon a számok különösen riasztóak, nagyjából minden harmadik felnőtt túlsúlyos! Aggasztóan nő az elhízott gyermekek száma is.

Az egészségi kockázatok, lehetséges szövődmények, a veszélyek szempontjából van-e különbség elhízás és elhízás között?

Bár az obezitás mindenképpen betegség, és minden formája jelentősen növeli más egészségügyi problémák kockázatát, valóban megállapítható ilyen különbség is. Az alma típusúak (férfiakra jellemző) inkább a felsőtestre, elsősorban a hasra híznak, míg a körte típusúnál (hölgyekre jellemző) az alsóbb testrészek, a fenék, a csípő, a combok érintettek inkább. A kettő közül az alma típusú, a hasra történő elhízás a veszélyesebb, mivel több súlyos szövődményre, köztük a szívbetegségek kockázatát sokszorosára növelő, metabolikus szindrómának nevezett tünetegyüttes kialakulására is hajlamosít. Ez utóbbinál a túlsúly magas vérzsírszinttel, emelkedett vércukorszinttel, magas vérnyomással jár együtt.

Milyen betegségek hozhatók kapcsolatba az elhízással?

Az elhízás az egész szervezetünket érinti, szinte nincs is olyan szervünk, amelyre ne lenne káros hatással a felesleges zsír felhalmozódása. Minden huszadik haláleset hátterében ez áll! 

• A legfontosabb az érrendszerre tett hatása (a vérzsírok felszaporodása, az érfalakon a plakkok képződése, az érelmeszesedés) amely testünk bármely részében okozhat problémákat, sokszorosára növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke, a trombózis kockázatát.
• Az elhízás gyakori szövődménye a vércukorszint megemelkedése, az inzulinháztartás zavara, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása is.
• A tapasztalatok szerint egyes daganatok kockázata is nő az elhízottaknál.
• Több emésztőszervi megbetegedés, például epebetegség, epekő kiindulópontja is lehet az elhízás.
• A túlsúlyosak gyakran szenvednek fájdalmas mozgásszervi megbetegedésektől is, hiszen a tartósan nagyobb terhelés gyorsítja a porckopások, ízületi károsodások folyamatát is.
• Az alvászavarok, például az alvási apnoé előfordulása is gyakoribb a túlsúlyosaknál, és az elhízás a légzőszerveket is károsíthatja. Még a női ciklusra, a termékenységre is hatással van: a kórosan elhízott nők menstruációja rendszertelenné válhat, és nehezebben esnek teherbe is.
• A visszeresség és a reflux betegség is jóval gyakoribb túlsúlyos páciensek esetében.

Mindemellett számít az is, hogy a divat, a társadalmi elvárások manapság inkább a vékony embereknek kedveznek, így a túlsúlyosaknak az ebből adódó frusztrációval, lelki terhekkel is meg kell küzdeniük.

Látjuk, hogy az elhízás számos betegséget okozhat. Fordítottjára is van példa, amikor betegség szövődménye az elhízás?

Az elhízás hátterében a legtöbb esetben életmódi tényezők állnak: a rendszertelen étkezés, a mozgásszegénység,  az ülő munka, a szükségesnél nagyobb energiabevitel, hiszen az el nem égetett tápanyagot a szervezet zsír formájában raktározza el. Előfordul azonban az is, hogy a zsírlerakódás valamilyen betegség következménye. A Cushing-szindróma, a pajzsmirigy alulműködése, a hormonháztartás egyensúlyának felborulása, egyes központi idegrendszeri zavarok például okozhatnak elhízást.

Hogyan kezelhető? Megbirkózhatunk-e ezzel a problémával magunk is, vagy érdemesebb orvosi segítséget kérni?

Természetesen a legtöbbet az érintett maga teheti a testsúlya normalizálásáért, az elszántsága, együttműködése nélkül a legjobb szakorvos sem tud érdemben segíteni. Ugyanakkor mindenképpen ajánlatos egy alapos kivizsgálás, ami tisztázhatja az elhízás okait, esetleges már kialakult szövődményeit, és segít összeállítani az adott esetben leginkább megfelelő, hatékony súlycsökkentő módszert. Az elhízás kezelése nem megy egyik napról a másikra, többnyire teljes életmódreformot is igényel. Csak az egyénre szabott étrend és az aktivitás együtt hozhat megfelelő eredményt. A sikeres súlycsökkentést és az optimális testsúly megőrzését segítheti, ha a diétát és a mozgást is orvosi kontroll mellett kezdik el és folytatják az érintettek.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.