• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Egészségmegőrzés járványidőszakban is

    Jelen időszakban a koronavírus-fertőzéstől tartunk leginkább – és természetesen kiemelten fontos, hogy betartsuk a járvány terjedésének gátat szabó intézkedéseket a maszkhasználattól kezdve az oltásokon történő önkéntes részvételig. Azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról a betegségekről sem, amelyek megrövidíthetik a minőségben eltöltött életéveink számát. Az április 7-i egészségügyi világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány ellenére továbbra is a komplex szűrővizsgálatokon való részvétel a leghatékonyabb módja a hosszú távú egészségmegőrzésnek.

    Szinte mindenki előtt ismert, hogy a magyar lakosság egészségügyi mutatói rosszak. A számos politikai-gazdasági beavatkozás és az egyéni erőfeszítések, jó példák ellenére sem érzékelhető egyértelmű pozitív változás. 2015-ben Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 79, a férfiaké 72 év volt. A korábban megfigyelhető javulás 2015-ben megtört, így a nőknél 4,2 évvel, a férfiaknál 5,8 évvel lett rövidebb az érték, mint az Európai Unió 28 országában. (forrás: Európai megbetegedési adatbázis – Egészségjelentés 2016, NEFI) Mely betegségek okozzák a legtöbb egészségügyi problémát a lakosság körében, és mi a prevenció leghatékonyabb módszere? 

    egészségügyi világnap - szűrővizsgálat

    Szív- és érrendszeri betegségek

    Magyarországon a legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedések szövődményei miatt halnak meg.  Szükséges kiemelni, hogy a viszonylag fiatal, 35 és 44 év közötti férfiak koszorúér betegségek miatti halálozása hatszorosa az azonos korú nőkének. A 35-64 éves korosztályban a férfiak 5,5 százaléka élt át szívinfarktust. Ám a nők körében is egyre nagyobb a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők aránya, pedig ezek sokszor megelőzhetőek. A WHO becslései szerint az ilyen típusú problémák előfordulásának gyakoriságát a vérnyomás, az elhízás, a koleszterinszint, valamint a dohányzás csökkentésével kevesebb, mint a felére lehetne redukálni.
     

    Daganatos betegségek

    A szív- és érrendszeri betegségek mellett a rákos daganatok jelentik a másik vezető halálokot Magyarországon. A férfiaknál a prosztatadaganat mellett a vastagbél- és a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot. A 35-65 éves korosztályban százezer férfiból 175 lesz tüdőrákos, míg ugyanennyi nőből 97. A tüdőrák kialakulásában a legfontosabb kockázati tényező a dohányzás. Ez esetben a nemek közötti eltérés oka egyértelműen az, hogy a nők közül kevesebben dohányoznak. 

    Szintén jelentős a vastagbélrákban szenvedők aránya: hazánkban évente közel ötezren halnak meg emiatt. Itt is a férfiak felé billen a mérleg: évente körülbelül 2600 férfi és 2300 nő hal bele a betegségbe. A genetikai háttér mellett az 50 év feletti életkor, az egészségtelen, rostokban szegény, de vörös húsokban gazdag táplálkozás, az elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás jelenti a fő kockázatot.

    Az Eurostat 2020-as évkönyvéből kiderül, hogy az egész Európai Unióban egy magyar régióban, egészen pontosan a Közép-Dunántúlon a legnagyobb a rákbetegség miatt bekövetkező halálesetek száma. 100 ezer lakosra 364 ilyen haláleset jut, aminél rosszabb statisztikát egyik tagállamban sem mértek.
     

    Stroke

    stroke az agyi ereket érintő vérrög vagy állományi vérzés okozta oxigénhiányos agyi károsodás, melynek hétköznapi neve a szélütés. Ha csak átmeneti az agyi vérellátási zavar okozta oxigénhiány, azt TIA-nak, vagy agyérgörcsnek nevezzük. Magyarországon a felnőtt lakosság 6,5 százalékánál fordul elő ezek közül valamelyik. Az agyi érbetegségek kockázati tényezői hasonlóak a szív- és érrendszeri betegségekéhez: itt is a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az érelmeszesedésre vagy vérrögképződésre való öröklött genetikai hajlam, a dohányzás és a stressz növeli a kockázatot.
     

    Alig járunk szűrésekre

    Ha a szűrővizsgálatokon korai stádiumban ismerik fel a betegségeket, a gyógyulás esélye jóval nagyobb. Csakhogy ehhez rendszeresen járni kellene szűrésekre, amit a magyar lakosság egy jelentős része még mindig elmulaszt. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés  2019-es adatai szerint a magyar nők 12 százaléka még soha nem járt méhnyakrákszűrésen. A 45 és 60 év közötti nőknek az orvosok ajánlása szerint a mellrák korai felismerése érdekében kétévente részt kellene venniük mammográfiai vizsgálaton is. Ehhez képest a felmérés szerint a 35-64 éves magyar nők fele volt ilyen vizsgálaton a megelőző két évben, 30 százalékuk pedig egy éven belül. A 65 év feletti korosztályban még rosszabbak az eredmények: a megkérdezettek 15 százaléka volt csak mammográfián egy éven belül.

    Az 50 év feletti férfiaknak évente kellene prosztatarákszűrésre menniük. Ehhez képest a 65 éves magyar férfiak 39 százaléka még soha életében nem volt ilyen vizsgálaton. Érdekes adat, hogy a férfiak esetében az életkor növekedésével nő a rákszűrésen éves gyakorisággal részt vevők aránya, a 65 évesnél idősebb korosztály valamivel több, mint negyede járt prosztatarákszűrésen egy éven belül.
     

    Tudatos betegségmegelőzés

    Az egészséges életmód általános aranyszabályainak betartása mellett a teljes körű egészségügyi szűrővizsgálatok rendkívül fontosak a betegségmegelőzés szempontjából. Panaszok nélkül is ajánlott minden évben részt venni a szűréseken, ám egy komplex szűrővizsgálati program azért praktikusabb, mert mindössze néhány óra alatt elvégeztethetjük az összes fontos vizsgálatot, és átfogó információkat kaphatunk egészségünk aktuális állapotáról. Egy menedzserszűrés kiterjed a szív- és érrendszer, a mozgásszervek, a gyomor- és emésztőszervek megbetegedései, a leggyakoribb daganatos betegségek szűrésére is, és segít időben felismerni a problémákat, illetve megelőzni a komolyabb, akár végzetes kimenetelű betegségeket.