Partnerség és empátia a sebészetben - Interjú Prof. Dr. Máthé Zoltán sebész főorvossal

Prof. Dr. Máthé Zoltán sebész főorvos a közelmúltban kezdte meg újra rendelését intézetünkben. Speciális területe a máj-, az epeúti és a hasnyálmirigysebészet, az endokrin betegségek sebészi kezelése, valamint a máj, vese és hasnyálmirigy transzplantációja. Interjúnkban a leggyakoribb sebészeti beavatkozást igénylő problémákról, azok megelőzéséről, a laparoszkópos műtétek mai magyarországi helyzetéről, valamint a jövő orvosainak szóló tanácsairól kérdeztük.

A Budai Egészségközpontban már rendelt korábban is. Mondana pár szót arról, hogy miért szeret itt dolgozni?

Ez egy olyan intézmény, ahol a páciens van a központban, és ennek érdekében több szakma is kiválóan tud együttműködni. Az intézetre jellemző a holisztikus szemlélet, nem csak egy szervet, betegséget kezelünk, hanem magát a pácienst.

Melyek a szakterületeihez kapcsolódó leggyakoribb egészségügyi problémák, amelyekkel ön találkozik a munkája során?

Általános sebészként a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy és a hasi szervek pl. a hasnyálmirigy betegségeivel találkozom gyakran, valamint sérveket is operálok. Szűkebb szakterületem a máj és az epeutak sebészete, így ezeknek a szerveknek a daganatos elváltozásaival, valamint a népbetegségnek számító epekövességgel is fordulhatnak hozzám a páciensek. Fontos megjegyezni, hogy a daganatok már több szakma együttműködését igénylik, úgynevezett onkoteam-ek alakulnak ki. A sebész csak az egyik tagja az orvosi csapatnak.

Milyen megelőzési és életmódtanácsokat javasol a pácienseknek, hogy ezeket a betegségeket elkerüljék?

Magyarország a világon a negyedik helyen áll az elhízásban, ami nagyon sok betegség melegágya. Növeli az epekövesség, a sérvek, a daganatok, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ezért mindenképp felhívnám a figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a testmozgás fontosságára. Ha valakinek semmilyen módszerrel nem sikerül a testtömegcsökkentés, akkor 40-es BMI érték fölött szóba jöhet a bariátria, vagyis a kóros túlsúly sebészi megoldása. Ilyenkor a gyomor méretét csökkentjük és/vagy a táplálék útját rövidítjük meg. Ennek következtében a páciens kevesebbet tud enni, illetve a rövidebb bélszakaszon kevesebb tápanyag tud felszívódni.

Hol tart ma Magyarországon a laparoszkópos sebészet?

Az általános sebészet egyértelműen a laparoszkópia, a minimál invazív beavatkozások irányába tart. Jól megválasztott indikáció esetén számos előnye van: kisebb a műtéti metszés, gyorsabb a gyógyulás, rövidebb a kórházi kezelés. Ma már olyan szervek műtéti kezelésénél is használják ezt a technikát, amelyeknél korábban nem, például vastagbéldaganatok terápiájában rutinnak mondható.

Sokszor kell együtt dolgoznia más szakmák - pl. endokrinológia, onkológia - orvosaival, ahogy azt ön is említette. Megosztaná a gondolatait a csapatmunkáról?

Ma már az orvostudomány nem egyéni szakma, csak csapatban, együttműködéssel lehet kiváló eredményt elérni a diagnosztikában, a kezelési terv elkészítésében és az utókezelésben. Mivel a sebész egyedül nem képes ilyen eredményre, ezért a beteg érdekében alapvetőnek tartom az együttműködést.

Oktatóként, kutatóként milyen tanácsai vannak a jövő orvosgenerációi számára?

Naponta következnek be változások, nagyon gyors a fejlődés, az orvostudományban is megjelent a mesterséges intelligencia és a robottechnológia. A fiatal generációnak is nyitottnak kell lennie az újdonságokra, és rendelkezniük kell bizonyos szakmai kíváncsisággal. Viszont a gépek soha nem tudják helyettesíteni az orvost. Szükség lesz az emberségre és arra, hogy az orvos át tudja érezni a páciens helyzetét. Ebben a gépiesített világban elengedhetetlen, hogy a betegre partnerként tekintsünk és empátiával forduljunk hozzá.