2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kórházfejlesztés
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Könnyebben sérül 40 felett a rotátorköpeny – Interjú Dr. Erdélyi Gáborral

    Létrehozás dátuma: 2025. Június 6. Péntek 11:31

    Vállfájdalom, nehézkesebb mozgás, térdpanaszok – bizonyos kor felett gyakrabban és hosszabb ideig jelentkeznek mozgásszervi gondok. Dr. Erdélyi Gábor ortopéd és baleseti sebész főorvos megosztotta tapasztalatait arra vonatkozóan, mikor érdemes műtétben gondolkodni, milyen konzervatív kezelések segíthetnek, és miért eredményesebb a modern rehabilitációs protokoll.

    Könnyebben sérül 40 felett a rotátorköpeny – Interjú Dr. Erdélyi Gáborral

    Az egyik speciális területe a vállpanaszok. Milyen típusú problémákkal találkozik a leggyakrabban?

    – Egyfelől számos sportsérüléses esetet, instabil vállat látok el. (Különösen a férfi kézilabda válogatott mellett betöltött sportorvosi tisztségem miatt.) Másfelől a korral is jelentkeznek vállproblémák, például begyullad vagy elszakad a rotátorköpeny, ennek későbbi stádiuma a vállízület artrózisa (porckopása). A vállízület stabilitását biztosító rotátorköpeny rugalmassága ugyanis a korral változik, romlik, így 40 éves kor felett egy trauma, nagyobb megerőltetés már a rotátorköpeny gyulladását, szakadását is maga után vonhatja.

    A rotátorköpeny-szakadás leggyakoribb tünetei:

    • éjszakai vállfájdalom
    • fájdalomérzet emeléskor, főleg oldal iránynál vagy fej fölé nyúláskor
    • fájdalom nyugalomban is (előrehaladott esetben)
    • a kar felemelése nehézkes vagy nem lehetséges 
    • nehézség a kar forgatásában 
    • beszűkülő mozgástartomány
    • mozgatás közben kattanás, sercegés

    Hogyan kezelhető a rotátorköpeny-probléma?

    – Az a meghatározó, hogy milyen intenzitású a sérülés, és ha nagyobb a baj, van szakadás, akkor az milyen mértékű. A konzervatív kezelés alapvetően hamarabb hozhat gyógyulást, ám a műtéttel jobb vállízület-funkcionalitás érhető el, jobban működik majd az ízület. (Tehát hosszabb távon előnyösebb a rotátorköpeny rekonstrukciós műtét.) Konzervatív kezelésként alkalmazhatók gyulladáscsökkentő készítmények, gyógytorna, fizikoterápia. Ezek segítségével akár már 2-3 hónap után panaszmentessé válhat a páciens. Műtéti kezelésnél rekonstruáljuk az ínállományt, majd várjuk a biológiai gyógyulás elindulását. Ehhez azonban idő kell: 5-6 hónap jelenti a minimumot, de a teljes rehabilitációs időszak akár egy év is lehet. Hozzá kell tennem, hogy a vállízületi problémák gyógyulása mindig hosszabb idő az átlagnál, mivel egy bonyolult működésű ízületről van szó.

    A térdízületi sportsérülés a másik kiemelt szakterülete.

    – Régóta foglalkozom elülső és hátsó keresztszalag pótlással, továbbá ezeknek a másodlagos, revíziós műtétével, illetve rehabilitációjával is. Az elmúlt években azonban főként a sportba való visszatérésre, a rehabilitációra fókuszáltam.

    “Visszaadni a mozgásképességet csodás dolog” – vallja dr. Erdélyi Gábor ortopéd és baleseti sebész főorvos, akinek az életében a sport mindig kitüntetett helyet foglalt el. Az egyetemen találkozott dr. Béres György ortopéd szakorvossal, sportsebésszel, aki hosszú ideig mentora volt. Az orvosi után a Semmelweis Egyetem Baleseti Sebészeti Tanszékén kezdett dolgozni a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézetben és Baleseti Központban. Elmondása szerint sokat köszönhet szakmailag a tanulmányutaknak, a külföldi ösztöndíjaknak: gyűjtött tapasztalatot többek között az Egyesült Államokban, New Orleansben, illetve Ghentben Belgiumban Verdonk professzor műhelyében is, ahova ESSKA (Európai Térdsebészeti, Sportsebészeti és Artroszkópos Társaság) ösztöndíjjal jutott ki. De fontos mérföldkő volt szakmai pályáján az Országos Sportegészségügyi Intézetben sportsebészként töltött időszak is. Immár 26 éve dolgozik a férfi kézilabda válogatott orvosaként – ez idő alatt igen sok sportsérülés gyógyításával, rehabilitációjával támogatta az élsportolók munkáját.

    Hogy zajlik a sportsérülésekhez kapcsolódó műtétek rehabilitációja?

    – Régen teljes mértékben időalapú volt a protokoll – ízülettől, sérüléstől függetlenül. Például egy elülsőkeresztszalag-sérülés vonatkozásában úgy nézett ki a rehabilitáció, hogy 3 hónappal a műtét után a beteg már futhatott. Hat hónappal a beavatkozás után bátorítottuk, hogy ismét sportoljon (síeljen, focizzon, kézilabdázzon). Ez azonban gyakran megágyazott a probléma kiújulásának. Nevezetesen az időalapú rehabilitáció után a statisztikák szerint az elülsőkeresztszalag-sérüléses felnőttek 30-35%-a, a 18 év alattiak körülbelül 50%-a 5 éven belül megsérül ugyanazon vagy a másik térdén. A profi sportban ez különösen nagy jelentőséggel bíró probléma. Elkezdte foglalkoztatni a szakembereket, mi lehet ennek az oka. A figyelem a rehabilitációra irányult. A keresztszalagnál a sérülések 70-75%-a nem kontakt, hanem saját mozgáskoordinációs hibákból fakad. Felderítették a sérülések kockázati tényezőit, majd ezekre építették rá a rehabilitációt, ami így végül rendezni tudta a kiváltó okot. Ez alapján fölállítottak különböző tesztsorokat, amelyek révén az új sérülés kockázata a 30% feletti értékről 5% alá vihető.

    Könnyebben sérül 40 felett a rotátorköpeny – Interjú Dr. Erdélyi Gáborral

    Miként végzik el a funkcionális mozgásteszteket?

    – A műtét után különböző időpontokban lehet ezeket kivitelezni. Az a csoport, amiben én dolgozom, 3 alkalommal vizsgálja a pácienseket: 3-4, majd 6-7 és végül 9-10 hónappal a műtét után. A tesztek és más kutatások alapján kiderült, hogy a régi protokoll szerinti, sportba való visszaengedési időpont – azaz a 6 hónap –, sajnos teljesen helytelen. Az ütközéssel, térdcsavaró mozdulattal együtt élő sportolónál a maximális aktivitáshoz való optimális visszatérési időpont a 9. és 10. hónap környékére esik, de lehet akár 1 év is. (Ritkán, kivételesen jó mozgáskoordinációnál, nagyfokú együttműködésnél elképzelhető korábban is.)

    A tesztelési pontok hogyan segítik a rehabilitáció sikerét?

    – Az említett 3 ellenőrzési időpontnál tudjuk értékelni, hol tart épp a rehabilitációs folyamat, és ekkor azonosítani lehet az esetleges javítandó hiányosságokat, az elsődleges sérülést okozó sérülési kockázatokat, amelyek aztán korrigálhatók a rehabilitáció során. Így személyre szabottan határozható meg, hogy elkezdheti-e már a futóedzést, a térdcsavarással járó edzésmunkát, és teljes erőbedobással visszatérhet-e a sportba. A rehabilitációs munka folyamatos mérlegelést és csapatmunkát igényel, de az orvos hozza meg a végső döntést.

    PRP terápiát is alkalmaz gyógyító tevékenysége során. Mit lehet tudni erről a megoldásról?

    – Ez egy olyan eljárás, amelynél a páciens saját véréből készítünk koncentrált vérplazmát, ami meglehetősen gazdag növekedési faktorokban és sejtregenerációt, megújulást serkentő anyagokban. Több szakterületen is használható, az ortopédiában jó eredményeket érünk el gyulladásos képletnél, bizonyos traumás sérüléseknél, sportsérüléseknél. Az újabb, nagyobb plazmakoncentrációjú terápiák bármilyen ízületnél alkalmazhatók, a Budai Egészségközpontban térd és váll ízületnél használom konzervatív terápiaként, elsősorban hosszú távú gyulladáscsökkentési céllal.

    A térdízületi porckopás IV. stádiumának tünetei:

    • intenzív, állandósult fájdalom (éjszaka is)
    • mozgáskorlátozottság,
    • térddeformitás
    • duzzanat
    • instabilitás

    A térdben jelentkező porckopás, artrózis esetén mikor van szükség műtétre?

    –  A kulcstényező az életminőségromlás. Amikor a beteg olyan panaszokat jelez, ami már jelentősen befolyásolja az életminőségét, de a konzervatív kezelések már nem hozzák el a kívánt eredményt, akkor egy konszenzus alapján születik meg a műtétre vonatkozó döntés. Nagy örömömre szolgál, hogy intézetünkben már elérhető a robotasszisztált térdprotézis műtét, amellyel a térdprotézisek beültetésének precizitása, így a várható mozgástartomány, az ízületi stabilitás, a betegek komfortérzete, elégedettsége jelentősen javulhat. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan más ortopédiai területeken is megjelenik a robotasszisztált műtéti lehetőség.

    Könnyebben sérül 40 felett a rotátorköpeny – Interjú Dr. Erdélyi Gáborral

    Forduljon bizalommal dr. Erdélyi Gábor ortopéd és baleseti sebész főorvoshoz, akinek kiemelt érdeklődési területe a térd- és a vállsebészet, a vállinstabilitási problémák és a rotátorköpeny-sérülések terápiája, továbbá a sportsérülések ellátása, az ízületi porcfelszín-károsodások kezelése és a térdízületi protézis beültetése.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Exkluzív e-book - Budai Egészségközpont

    Tegyen most egészségéért, hogy gondtalan legyen a nyár!

    Júniusi promócióinkkal most jelentősen kedvezőbb áron foglalhat időpontot tapasztalt specialistáink vizsgálataira, szűréseire és egyes beavatkozásokra. Érdekel >>