• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Hőség idején

    Egyesek szerint divathóbort az egész frontérzékenység, régebben nem szaladgált ennyi meteoropata, vagyis az időjárási változásokra erősen érzékeny ember. Bár a tartós kánikula mindenkit megvisel, vannak közöttünk olyanok, akik életkoruk és krónikus betegségük miatt különösen veszélyeztetettek - nemcsak nekik szolgál pár jó tanáccsal Fehér Anna, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológusa.

    Jó néhányan a melegfront közeledésekor a légköri változásokra már akkor álmatlansággal és ingerlékenységgel reagálnak, amikor a hőmérők még nem mutatják jelét, hogy ennek oka volna. Ezeket a hatásokat a kevéssé frontérzékenyek szervezete kiegyenlíti. Az érzékenység alkati különbséget mutat, nőket, egyes krónikus betegeket és az időseket jobban megvisel a változás, és a frontkór hajlama öröklődhet is.

    Aki nem tartja karban a testét, annak ingatagabb a vegetatív idegrendszere és érzékenyebben reagál az időjárás változásaira - osztja meg tapasztalatait a kardiológus. Mifelénk még mindig kevesen tartják szem előtt a mozgás fontosságát, pedig a rendszeres mozgás az idegrendszert is erősíti, s így képes felvértezni bennünket a frontok ellen. Legjobban a kánikula viseli meg a szervezetet, annál is inkább, mert a magyar lakosság igen nagy számaránya túlsúlyos és magas vérnyomással küzd. A szédelgést, a bágyadtságot, az erőtlenséget, az ájulást általában az okozza, hogy a szervezetben nincs megfelelő mennyiségű folyadék. Kánikulában az izzadással sok folyadékot, sót veszítünk, ami értágító hatású, ennek következtében csökken a vérnyomás, sőt szívritmuszavar is felléphet. (A hideg épp fordítva hat: hidegben emelkedik a vérnyomás.) A gyógyszert szedőknek azzal is számolniuk kell, hogy bizonyos pirulák vízhajtót tartalmaznak, ami plusz folyadékveszteséggel jár.

    Az első és legfontosabb teendő tehát nyáron: ügyeljünk arra, mennyit iszunk. A kisgyermekek szerencsére hangosan jelzik, ha megszomjaznak, a felnőttek azonban könnyen elmulasztják a folyadékpótlást. Kánikulában a felnőtteknek legalább 2-2,5 liter folyadékot kell naponta meginniuk ahhoz, hogy szervezetük folyadékháztartása ne boruljon fel (ebbe a mennyiségbe beletartozik a gyümölcsök-zöldségek leve és az ebédre elfogyasztott leves is). Természetesen a víz is megteszi, de még jobb az ásványvíz, mert azzal az izzadással elveszített fontos ionokat, ásványi sókat is pótolhatjuk. Az idősebbeknek, a gyerekeknek, az emésztőszervi bajokkal kínlódóknak vagy a cukorbetegeknek a szénsavmentes változat ajánlott.

    Nehezebb helyzetben vannak a hipertóniában, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők. Amellett, hogy az izzadás miatti folyadékvesztés súlyosabb esetekben szívritmuszavart okozhat, a nagyarányú folyadékbevitel is kórosan terhelheti a szervezetüket. Aranyszabály, hogy óránként egy-két deci, azaz naponta másfél liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italokat vízhajtó hatásuk miatt kerülniük kell, a legjobb a buboréktalan ásványvíz vagy a káliumban gazdag narancslé.

    A vérnyomáscsökkentőt szedő betegek kánikulában többször mérjék meg a vérnyomásukat, és figyeljék a változásokat - tanácsolja Fehér Anna. Előfordul, hogy a meleg okozta értágulattól csökken a vérnyomás, ezért ilyenkor kevesebb gyógyszert kell szedni, az adagolás csökkentését azonban tanácsos megbeszélni a kezelőorvossal.

    Rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás, a betegek lassan, fokozatosan váltsanak testhelyzetet. Unalomig ismételt szabály, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon. A felmelegedő agy fejfájással, hányingerrel jelez, súlyosabb esetekben a test hőmérséklete emelkedik, s végül teljesen felborulhat a hőháztartás: az illető összeesik, eszméletét veszti. Ahogyan tilos felhevült testtel a hideg vízbe ugrani, ugyancsak életveszélyes az ilyen beteget lehűteni, ugyanis a gyors hőveszteségtől görcsös állapot alakulhat ki, s reflexként megállhat a szív.

    Bármennyire is vágyunk kánikula idején a hidegre, a hirtelen jött lehűlés ugyanilyen veszélyes lehet. Az elmúlt napokban órák alatt húsz fokot is esett a hőmérséklet (37 fokról 17-re), ami sokaknak szívtáji panaszokat, ritmuszavart és vérnyomás-ingadozást okozott.

    Hatások és lehetséges következmények

    Nedves, meleg légtömegek: migrén, fejfájás, csökkent véralvadási képesség, trombózis, embólia, szívinfarktus kockázata, erősödő gyulladási hajlam, depresszió, vérnyomássüllyedés, fantomfájdalmak fellépése, alvászavarok.
    Tartós meleg: csökkenő vérnyomás, embólia, szívinfarktus kockázata, erősödő gyulladási hajlam, depresszió, alvászavarok jelentkezése.
    Nedves, hideg levegő: fejfájás, növekedő vérnyomás, fokozott görcshajlam, koszorúér-elégtelenség, szívinfarktus kockázata, fantomfájdalmak fellépése, ízületi gyulladás, reumás panaszok fokozódása, kólika, hascsikarás jelentkezése.
    Tartós rossz időjárás: koszorúér-elégtelenség, ízületi gyulladás, reuma, kólika, hascsikarás.
    Erős szél: fejfájás, csökkent véralvadási képesség, görcshajlam, vérnyomássüllyedés, alvászavarok.

    Forrás: Szabad Föld
    Szöveg: Szijjártó Gabriella