A bütyökhöz sokszor kalapácsujj is társul

Bármely életkorban kialakulhat bütyök a lábon. Többnyire nők küzdenek vele, de férfiaknál is megjelenhet. Genetikai, életmódbeli tényezők és egyes betegségek, állapotok is elősegítik a kialakulását – tudtuk meg dr. Kiss Dániel ortopéd-traumatológus szakorvostól, aki beszélt a megelőzési lehetőségekről, a kialakulás folyamatáról, és a kezelésről is.

Több évig Németországban is dolgozott ortopédia, traumatológia területen. Milyen tapasztalatokra tett szert ebben az időszakban?

– A rezidensi időszakom nagy részét Németországban töltöttem. Részben az elméleti tudásomat mélyítettem el ezekben az években, illetve ügyeletekben a súlyos traumás esetek, valamint gyermeksérültek ellátása is a feladataim közé tartozott. A lábsebészettel is itt találkoztam először, mely külön ráépített szakképzés kint, Magyarországon ez még kialakulófélben van. Az ott töltött időszakban fogott meg ez a részterület. 2016-ban Hangody László professzor úrtól kaptam meg a lehetőséget, hogy a szakorvosképzésemet az osztályán folytathassam – így kerültem az Uzsoki Kórház Ortopéd-Traumatológiai részlegére, ahol az akut végtagtraumatológia, illetve ortopédia vonalon főleg a csípő- és térdízületi endoprotetika, artroszkópia, és a lábsebészet területén tudtam gyakorlati tudásra szert tenni. 

Többek között térdartroszkópiát is végez. A leggyakrabban milyen esetben van szükség erre a technikára?

– Ez egy ma már igen széles körben végzett minimál invazív beavatkozás, amit főleg porcsérülések ellátása használunk, és amellyel egyúttal a terápiát is meg tudjuk valósítani. Most már csupán diagnosztikus céllal nem nagyon végzünk artroszkópiát, mivel az MRI nagyon jól ki tudja váltani ezt a funkciót. Leggyakrabban a különböző szintű meniscus-sérüléseknél használjuk, ezek közül is a belső meniscus-sérülések fordulnak elő a legnagyobb számban. (A meniscus-sérülés oka lehet kopás vagy sérülés, szakadás is.) Ezenfelül bizonyos térdkörüli tengelykorrekciós műtéteteket, a keresztszalagpótlás bizonyos lépéseit is artroszkóposan végezzük.  Ezenkívül ezzel a technikával végezhetőek a különböző porckárosodást orvosló porcképző eljárások, a microfractura, illetve a – körülírt, kisebb porchiánynál, a fiatalabb korosztály esetében megoldást jelentő – mozaikplasztika is.

Kiemelt szakterülete a lábdeformitások műtéti korrekciója. Az egyik leggyakoribb (különösen nőknél előforduló) lábprobléma a bütyök. Mitől alakul ki?

– Az esetek nagy részében genetikai okra vezethető vissza. Ha már az édesanyának, nagymamának is volt, akkor valószínűsíthető a hajlam. A fiatalkorban jelentkező bütyöknél rendszerint ez bújik meg a háttérben – ilyenkor észrevehető a betegnél egy olyan szögeltérés, deformitás a lábujjnál, ami már előrevetíti a bütyök kialakulását. A másik befolyásoló tényező a rossz lábbeli. A hegyes orrú, szűk lábfejű, magassarkú cipők nem tesznek jót a lábnak. Egy ehhez kapcsolódó érdekesség: Japánban figyelték meg, hogy amíg nem jelentek meg a nyugati cipők az országban, gyakorlatilag nem küzdöttek bütyökkel az emberek. Ezenfelül egyes anyagcserezavarok is hajlamosítanak a bütyökre: például a pajzsmirigybetegség, mivel kötőszöveti lazaságot okoz, és a szalagok, tokok megnyúlnak. De rizikótényező a túlsúly is, illetve, ha megvan a hajlam a bütyökre, a várandósság is ronthat a helyzeten. Reuma esetén is gyakori, bár ott egyéb, súlyosabb problémákkal is szoktunk találkozni.

A gyógytorna segíthet a prevencióban?

–  A bütyök alapvetően lágyrészprobléma, mely végül csontos deformitásokhoz is vezet. A rövidüléseket érdemes gyógytorna-gyakorlatokkal megelőzni, orvosolni. Ez érvényes tanács a bütyökre vonatkozóan is. Gyakran együtt látjuk más deformitásokkal a bütyköt: sokszor társul hozzá például Achilles-rövidülés (a magassarkú cipő miatt). Ez rossz irányba billentheti el a saroktengelyt, így kialakul egy X-tengely (kifelé áll a sarok), majd befelé borul és csavarodik a lábtő, ami “viszi magával” az előlábat, és ennek részeként megjelenhet a bütyök. Ez is mutatja, hogy mindig egyben kell nézni az egész lábat, hiszen sok minden összefügg egymással. Nem elég mindig egyetlen deformitást kezelni, sok estben jelen van sajnos több is. Az Achilles-nyújtása (gyógytorna által) tehát hasznos lehet ilyen esetben, mert sok lábpanasz megelőzhető általa. De például a sarkantyú nevű elváltozás (ami valójában egy kötőszövetes lemez csontos eredésének a gyulladása) kezelésében is hangsúlyos szerep jut a nyújtógyakorlatoknak. De a műtétek után, a betegek utókezelésében is kiemelkedően fontos szerepet kap a gyógytorna.

Mi a helyzet akkor, ha már kialakult egy lábdeformitás?

– Alapvetően ez a deformitás jellegétől, súlyosságától függ. Ilyenkor aktív lábtornával kiegészített betétviselést javasolhatunk. Magában a cipőbetét csak egy passzív alátámasztás, nem tartós megoldás. Az aktív izommunkát (gyógytornát) mellé kell tenni, ez különösen igaz gyermekkorban. De ahogy említettem: a konkrét kezelés alapvetően a deformitás jellegétől, a beteg panaszaitól, korától, egyszóval sok tényezőtől függ.

Fontos megelőzési tényezőként szóba került a cipő. Milyen a jó lábbeli az egészségünk szempontjából?

– Legyen minél kényelmesebb, a lábfeje széles, és ne legyen magas sarka. Minél nagyobb ugyanis a sarok, és minél inkább az előlábra terheli a súlyt, annál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve az ízületek, a struktúrák. Ha van hajlam vagy kezdődő bütyökdeformitás, akkor a magas saroktól a romlás rohamosan felgyorsul. A magas sarok ugyanígy ront a merev öregujj (Hallux Rigidus) állapotán is, ami a nagylábujj alapízületének kopását jelenti.

Mit lehet kezdeni a bütyökkel? Milyen konzervatív kezelés létezik?

– Az egyedileg készíttetett talpbetét és a lábujjtámasztó ortézis ideig óráig segít valamennyit. De ezzel csak egy kis időt nyerünk. A bütyöknél megváltozik az ínak húzásiránya, a láb statikája, a csont pedig megpróbál kitérni. Tehát itt olyan erő hat, amit konzervatív módszerrel valójában nem lehet megszüntetni, feltartóztatni, maximum csak lassítani lehet a folyamatot. A valódi megoldás egy már kialakult, főleg panaszt is okozó bütyök esetében a műtét.

A bütyökműtét mennyire összetett beavatkozás, és mennyire hoz tartós eredményt?

– Alapvetően egy lágyrészproblémát kezelünk főleg csontos, kisebb részben lágyrész-korrekcióval. A csontokat megpróbáljuk visszaterelni a megfelelő helyre, a megfelelő húzási irányba. Többféle műtéti eljárás létezik, mindig az adott eltérésnek megfelelőt érdemes használni. Ennek meghatározásához a fizikális vizsgálaton túl készül a terhelt lábról minimum két röntgenfelvétel. Mindezek alapján eldönthető, milyen műtéti technikát érdemes választani. Ez lehet viszonylag egyszerű, de szükségessé válhat – a deformitástól függően – több szintén elvégzendő korrekció is. Egy jól megtervezett műtét tartós eredményt hoz, de ennek eléréséhez szükség van a beteg együttműködésére is, gondolok itt például a műtét utáni teendők betartására.

Mitől alakul ki a merev öregujj?

– A pontos ok ismeretlen. Ez tulajdonképpen az 1-es lábközépcsont és a nagylábujj alap perce közötti ízület (alapízület) kopása. Azt tudni kell, hogy ez az ízület nagyon nagy terhelést kap. Előfordulhat itt törés is, ami az egyik kockázati tényezője a kopás fokozódásának. (Ez minden ízületre érvényes kijelentés: ízfelszínt érintő törések esetében hamarabb alakulhat ki ízületi kopás, panasz, merevség.) A másik megfigyelés: bizonyos típusú és formájú ízfelszínek esetében korábban jelentkezik a kopás.

Hogy lehet kezelni műtétileg a merev lábujjat?

– Ezt sok minden meghatározza: milyen mértékű a kopás, mennyi idős a beteg. Ha fiatal, aktív, és még enyhébb kopással érkezik a páciens, akkor még meg lehet tartani az ízületet. Hasonló a műtéti technika, mint a bütyöknél, csak más a célja, és másfelé korrigáljuk a tengelyt. Sok időt nyerhetünk egy ilyen műtéttel, és megmarad az ízület mozgása. Ha már előrehaladott az állapot, akkor egyre kevésbé tudunk ízületmegtartó műtétet végezni, és valószínűsíthető valamilyen funkcióvesztés – a stabilitásra törekedve az ízület elmerevítése ajánlott ilyenkor. A protézis-próbálkozások hosszú távú sikerét a szakirodalom egyelőre nem igazolja ennél a problémánál.

A kalapácsujj kialakulásában is a genetika és a rossz cipőválasztás játszik szerepet?

– Ez a bütyökhöz nagyon gyakran társuló lábdeformitás. A kalapácsujjnál is a láb statikája változik meg, sokszor a deformált nagylábujj kényszeríti nem megfelelő helyzetbe a szomszédos ujjakat. Ezek egymás alá is kerülhetnek, majd erre rájön a terhelés. A rendszer egyensúlya borul fel tehát: az ínak és kicsi izmok húzásiránya változik meg, túlbillennek az optimális tengelyen, rossz pozícióba kényszerítődnek a lábujjak. Jelentkezhet a 2-es, 3-as, 4-es lábujjnál is a probléma, de általában a 2-esnél alakul ki.

Milyen terápiával kezelhető a kalapácsujj?

–  Itt is igaz, hogy alapvetően panasz-és stádiumfüggően lehet még betéttel, megfelelő cipővel, szilikon-ortézisekkel kezdeni, de fokozódó panaszok, romló funkció esetén műtéttel korrigálandó ez az állapot, mely általában jelentősebb funkcióvesztés nélkül megoldható.

Amennyiben ortopédiai panasza van, forduljon bizalommal dr. Kiss Dánielhez, akinek speciális, kiemelt érdeklődési területe az előláb-deformitások (hallux valgus - bütyök, hallux limitus/rigidus – merev öregujj, digitus malleus – kalapácsujj stb.) műtéti kezelése, a térdartroszkópia, valamint a csípőprotézis- és térdprotézis-beültetés.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.