„Napi fél óra torna és séta a minimum a csontok megóvásához” – Interjú Dr. Bors Katalin reumatológus és mozgásszervi rehabilitációs főorvossal

Óránként körülbelül 10 törés történik a csontritkulás miatt Európában a Nemzetközi Osteoporosis Társaság 2022-ben publikált Scope ’21 jelentés adatai szerint – hívja fel a figyelmet a sokkoló adatra dr. Bors Katalin reumatológus főorvos, osteoporosis specialista, aki segített rávilágítani arra is, miért annyira fontos, hogy a betegek eljussanak az egyénre szabott kezelésig és szükség esetén a rehabilitációig.

Az utóbbi évtizedekben romlott vagy javult az osteoporosis (csontritkulás) vonatkozásában a magyar társadalom állapota?

– Európában mindenütt romlik a helyzet. Az EU adatai szerint, ha ez a tendencia marad, 10 év múlva további 25%-kal nő az osteoporotikus törések száma. Magyarországon mindemellett valami egészen szokatlan dolog történik. A Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (IOF) 2010-es évek elején közzétett jelentése 900.000 körülire becsüli hazánkban a csontritkulásos betegek számát (600.000 nő, 300.000 férfi), míg egy újabb (2019-es), 29 ország részvételével zajló SCOPE vizsgálat már csak 559.000 beteget tartott nyilván. A csökkenés részben úgy magyarázható, hogy a betegek egy része nem jut el a diagnózisig sem. Gyakorlatilag a 65%-uk nem kap kezelést, sok érintett csak csontsűrűségmérésre (denzitometriára) megy el, de kezelésben már nem részesül, maximum kalciumot és D-vitamint szed. Ez vezetett odáig, hogy minden 6. percben történik egy csontritkulásnak tulajdonítható törés. 

Lehet-e megnevezni olyan életstádiumot vagy életkort, amikor az osteoporosis jellemzően problémát okoz, kritikus szintet ér el?

– Az elsődleges csontritkulásra vonatkozóan a nőknél a menstruáció elmaradása előtti és utáni időszak a kiemelendő, amikor hormonális változások történnek. Ezért a menstruáció elmaradása tájékán, 45-50 éves kor körül érdemes beütemezni az első csontsűrűségmérést. Az előbb említett életszakaszban a nők 20%-a gyors csontvesztővé válhat, ennek első jele a csigolyák csonttömeg-csökkenésében mutatkozik meg. A férfiaknál körülbelül 10-15 évvel később, nagyjából 60-65 éves kor körül jelentkezik a probléma, épp ezért legkésőbb ebben az életszakban számukra is ajánlott a mindössze 20-25 percet igénybe vevő, fájdalmatlan vizsgálat. A kor előrehaladtával egyre gyakoribb az elsődleges osteoporosis, ezért ezt a tényezőt elsődleges rizikófaktorként tartjuk számon. Mindemellett vannak bizonyos betegségek, gyógyszerek, amelyek értelemszerűen kortól függetlenül károsítják a csontot – ezeket a kóros állapotokat másodlagos csontritkulásnak nevezzük.

Mi okozhatja az említett másodlagos csontritkulást?

– Olyan alapbetegségek vagy gyógyszerek válthatják ki, amelyek befolyásolják a csont anyagcseréjét. Ilyenek lehetnek az endokrin betegségek, például a pajzsmirigy-túlműködés vagy a Cushing-kór. Hasonló hatást fejthetnek ki olyan emésztőrendszeri kórképek is (például a cöliákia vagy a gyulladásos bélbetegségek), amelyek rontják a kalcium és a D-vitamin felszívódását. Az anyagcsere érintettsége miatt a krónikus máj- és vesebetegségek szintén hozzájárulhatnak a csonttömeg csökkenéséhez. De ide sorolhatók bizonyos autoimmun és gyulladásos betegségek (pl. rheumatoid arthritis, lupus), az ezekre adott szteroidok, egyes daganatos vagy vérképzőszervi kórképek, valamint az ezek kezelésére használt kemoterápiás szerek is. De kevesen tudják, hogy a hosszú távon alkalmazott glükokortikoidok, antiepileptikumok, protonpumpagátlók, aromatázgátlók és egyes antidepresszánsok is fokozhatják a csontvesztést. 

Mitől függ, hogy egy nő beleesik-e a “gyors csontvesztők” 20%-ába? A genetika a legfontosabb tényező?

– Körülbelül 60-70%-ban határoznak meg minket ennél a kórnál az örökölt gének. A 10 éves törési kockázatbecslésben, a FRAX-ban az egyik döntő súlyozott kérdés az életkor és a szülők csontritkulása. De kiemelten számít az életmód, a mozgás is, nem is gondolnánk mennyire! A rendszeres torna önmagában 20%-kal képes csökkenteni a csontritkulás esélyét! Természetesen az sem mindegy, mit eszünk, mennyit mozgunk és hányszor. Napi fél óra torna és napi fél óra séta a minimum, ami szükséges a csontok megőrzéséhez.  

Miért annyira veszélyes a combnyak-, csípőtáji törés egy bizonyos életkor felett?

– Ha valakinek a saját testmagasságából elesve eltörik a csontja, akkor időskori törésről, "csontritkulásos törésről" beszélünk. (A baleset miatt bekövetkező törések nem sorolandók ide.) A szakmai ajánlások szerint a csípőtáji törésnél – ha nem beékelt törésről van szó, és a beteg „belgyógyászati” állapota lehetővé teszi – ideális esetben minél előbb, akár órákon belül meg kell történnie a műtétnek, amely komoly vérveszteséggel járhat, és az immunrendszerre is nagy terhet ró. A sebészeti, traumatológiai műtétekhez hasonlóan ennél a műtétnél is, ha halasztják az operációt, rosszabbak a kilátások. A csípőtáji törést elszenvedők jelentős százalékát (akár felét) a szövődmények (tüdőgyulladás, mélyvénás trombózis, fertőzések) miatt is elveszíthetjük. Ráadásul, maga a műtét, a mentővel való szállítások, a rehabilitációs osztályokra kerülés újabb és újabb lelki és fizikai próbatétel elé állítja a pácienseket. Statisztikai adat az is, hogy a felgyógyulást követően az érintettek jelentős része járás- vagy mobilitássegítő rehabilitációs segédeszközre szorul.

Mit lehet tenni a megelőzésért?

 – Segít az akadálymentesített otthon (kis szőnyegek, földön húzódó vezetékek, küszöbök eltávolítása), az éjszakai jelzőfények, az esetleges rossz látás korrekciója, a kopott ízületek kezelése, az előbb említett gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása, továbbá a rendszeres torna, a megfelelő táplálkozás, az időben elkezdett kivizsgálás és szükség esetén a terápia is. De ne felejtsük el megemlíteni a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő (természetes vagy gyógyszeres formában történő) ásványianyag- és vitaminpótlást sem.

Milyen terápiás lehetőségek állnak most a betegek rendelkezésére, ha igazolódik az osteoporosis?

– Egyénre szabott terápiát kap minden beteg. Elérhető itthon valamennyi korszerű készítmény. Az első alkalommal hosszabb a konzultáció, hogy a pácienst informálhassuk arról, mire miért van szükség. A kezelést a kísérőbetegségek és a compliance (együttműködési készség) szerint választjuk ki. Vannak tablettás, valamint fél évenként aktuális injekciós, továbbá infúzióban (kétévente, évente) adható terápiák, illetve hormonális háztartást befolyásoló készítmények is. (Utóbbiak – a hölgyeknél – akkor javasoltak, ha jelentősek a változókori panaszok is, mint például az izzadás, hőhullámok, ingerlékenység, stb.)

Ezek lényegében a csontritkulás folyamatát hivatottak lassítani?

– Az antireszorptív szerek a további csontlebontást gátolják, az anabolikus készítmények a csontépítő sejtek működését fokozzák, így elősegítik a csontszövetképződést is.

Térjünk ki kicsit az osteoporosis rehabilitációjára. Ez mit fed le pontosan?

– Sajnos a csontritkulásos betegek rehabilitációjában sokáig komoly hiányosságok mutatkoztak, épp ez jelentette a fő motivációt számomra, hogy erre a területre is szakosodjak. A rehabilitáció csak csapatmunkában hatékony igazán. A team (reumatológus, ortopéd-traumatológus, gyógytornász, dietetikus, pszichológus, szociális munkás, ápoló, foglalkozás-terapeuta, lelki gondozó, logopédus, és maga a páciens) legfontosabb tagja mindig az, akire épp a mindennapos élettevékenység helyreállításához a betegnek (a csapat szerint) a legnagyobb szüksége van. Fontos hangsúlyozni, hogy mi csak serpák vagyunk, a hegyre a páciensnek kell felmennie – azaz a rehabilitáció csak akkor sikeres, ha a beteg megfelelően akarja és véghez is viszi a tervet! A munka folyamán az életminőségromlásra fókuszálunk, amely kezdődik a funkcióvesztéssel, folytatódik az aktivitás-csökkenéssel, majd az emberi kapcsolatok beszűkülésébe torkollik. A célunk a teljes rehabilitáció, ami visszafelé vezeti a beteget ezeken a stációkon, eljuttatva őt a kiindulási ponthoz, vagy legalábbis megállítja valahol ezt a folyamatot. 

Rengeteg embert érint a derékfájás. Mi okozhatja?

– Számos kiváltója lehet. Reumatológusként találkozom veseköves, gyomorfekélyes betegekkel is, akiknél a derék felé sugárzik a fájdalom. Ha a reumatológiai eseteket nézzük, akkor elmondható, hogy leggyakrabban degeneratív folyamatra, a csigolyák meszesedésére, az izmok húzódására, a porckorongok kopására vezethető vissza egy-egy panasz. A „négy lábról” kettőre állás miatt a nyak és a derék eredendően veszélyeztetett, terhelt pont anatómiailag, de próbára teszi a deréktájat a nagy súlyok cipelése és a csavarómozgások gyakori végzése is. Ha a porckorong külső kemény része megreped, a belső puha rész kicsúszhat – ez az úgynevezett gerincsérv. A súlyossága és a teendő attól függ, milyen panaszt okoz, hogy visszacsúszik-e vagy nyom-e ideget, ideggyököt. Amennyiben az ideg mechanikus gyulladással is jár, akkor a fájdalom a láb felé sugárzik. Ha csak az izmok görcsölnek be, az a lumbágó – ezt nevezzük "boszorkánylövésnek". 

Hogyan kezelhető a porckopás?

– A protézisműtét csak az "ultima ratio", azaz az utolsó segítség. (Ennek a legkorszerűbb verziója, a robotasszisztált térdprotézis beültetés a Budai Egészségközpontban is elérhető.) Konzervatív (nem műtéti) megoldásként panaszcsökkentési céllal többek között alkalmazhatók gyulladáscsökkentő gyógyszerek, gyógytorna, életmódváltás és hialuronsav tartalmú (hyalgan) injekciók is.

Dr. Bors Katalin a gyógyításhoz vezérfonalként édesanyjától azt az útravalót kapta, hogy mindig úgy fogadja a beteget, mintha az a saját szerette, rokona lenne. A reumatológus főorvos nemzetközi (Európai Uniós) szakvizsgát szerzett osteoporosis rehabilitációból, és EU projektet is nyert ugyanezen témában, továbbá munkásságáért Európai Polgár Díjat kapott. Ezenfelül vezetői tag volt a Magyarországi Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaságban (MODE).  Forduljanak a specialistához bizalommal lágyrész reumatizmusokkal (pl. íngyulladásokkal, teniszkönyökkel, vállízületi problémákkal), gerincproblémákkal (nyaknál és deréknál lévő porckorong kórképekkel, konzervatív kezelést igénylő állapotokkal), továbbá nagyízületi kopásokkal (csípő és térdartrózissal)!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.