Az alkohol is hozzájárulhat a szív teljesítőképességének csökkenéséhez

Milyen tünetek jelzik a szívpumpafunkció csökkenését, a cardiomyopathiát? Miért nem érvényesül sok esetben a jó koleszterin védő hatása? Miért fontos kezelni a pitvarfibrillációt? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a dr. Sári Gyöngyvér Inez kardiológus szakorvossal készült interjú során.

A kutatási területe a jó koleszterin szerepe. Mi áll tudományos munkája középpontjában?

– Sok esetben nem igazolódik a jó koleszterin ismert pozitív szerepe. Ennek magyarázata, hogy valószínűleg megváltozik a jó koleszterin szerkezete az oxidatív stressz hatására, és emiatt nem tudja kifejteni a védő hatását. Ez egy marker lehet a jövőben egyes betegségek kimutatására, és minden bizonnyal segíthet az egyes kardiovaszkuláris betegségek korai felismerésében, és remélhetőleg a megelőzésében is. Megemlítendő egy másik igen fontos ide kapcsolódó következmény: megtartott kamrafunkció mellett is lehetséges szívelégtelenség, illetve pitvari cardiomyopathia, és ebben – a feltételezések szerint – szerepet játszhat a jó koleszterin imént említett szerkezetváltozása is.

Ha a magas HDL (jó) koleszterinszint nem tudja kifejteni a védőhatást, milyen veszély fenyeget?

– A magas jó koleszterinszint dacára sok esetben mégis kialakul a nagyfokú érelmeszesedés, majd az akut szívinfarktus. De előfordulhat az is, hogy bár a rossz koleszterin (LDL) szintje magasabb, az erek még sincsenek annyira rossz állapotban. A koleszterin-kezelés a jelenlegi irányelvek alapján individuálisan történik, az egyén aktuális kardiovaszkuláris rizikója alapján – épp emiatt hasznos elvégezni a nyaki erek vizsgálatát (carotis doppler), mert ez pontosabb meghatározást tesz lehetővé, és az idejében megkezdett kezeléssel megelőzhető az érelmeszesedés kialakulása. Ez a vizsgálat nálam része a szív- és érrendszeri komplex állapotfelmérésnek. (Azért is kiemelten fontos a carotis doppler, mert ha nem igazolódik elváltozás, akkor még halasztható egy fiatal betegnél a koleszterincsökkentő szedése, és első lépésben inkább az életmódváltásra helyezzük a fókuszt.)

Mikor érdemes ránézni a koleszterinszintre, és általában véve a szív- és érrendszeri állapotunkra?

– Vannak olyan családok, ahol már fiatal korban (akár 30 éves kor környékén), ritkább esetben akár korábban is) átlépi az egészséges határértéket a koleszterinszint. Tehát nehezen fogalmazható meg egy általános életkorhoz kötött ajánlás. Ha mégis szeretnénk kitűzni egy életkorzászlót azoknál, akiknek határértéken mozog a koleszterinje, akkor azt a 40. életév környékén tehetjük meg. Amennyiben magas a vérzsírszint, egy kardiológiai kivizsgálás mindenképpen ajánlott.

A cardiomyopathia az egyik kutatási területe. Milyen tünetek jelzik az ide tartozó betegségek kialakulását?

– Jellemzően a szívelégtelenség tünetei jelentkeznek a cardiomyopathiánál, úgymint fulladás, lábdagadás és a terhelhetőség csökkentése. Mindemellett észlelhet a beteg szívritmuszavart is, ami sokszor az első tünet is lehet.

Megelőzhetők a cardiomyopathiás betegségek?

– A primer cardiomyopathia nem védhető ki: vannak örökletes tényezők, amelyek a szívizom megvastagodását vagy elvékonyodását, a szívüregek kitágulását és elgyengülését okozzák. A másodlagos cardiomyopathia kialakulását azonban elősegíthetik egyes toxikus anyagok, például az alkohol, különféle gyógyszerek vagy kemoterápiás szerek, valamint szerepet játszhatnak egyes vírusfertőzések is. Ezek közül értelemszerűen egyes kockázati faktorok elkerülhetők (például alkohol), mások kapcsán azonban nincs választásunk.

Mit lehet tenni, ha kemoterápiára van szükség?

– Fontos, hogy az úgynevezett kardiotoxikus, vagyis a szív estleges károsodását okozó kemoterápiás kezelés előtt készüljön szívultrahang, annak érdekében, hogy tisztázzuk, van-e szívelégtelensége a betegnek. Ha igazolódik, akkor az akár ki is zárhatja egyes kemoterápiás készítmények alkalmazását. Valamint ezen kezelések mellett javasolt a szoros követés, ami kezdetben 3 havonta, majd a kezelés befejezése után nagyobb intervallumokban szívultrahang vizsgálattal történik. 

A pitvarfibrilláció is egy igen gyakori kardiológiai probléma. Mi válthatja ki?

– Ez a leggyakoribb ritmuszavar a népesség körében, amelynek kialakulását több dolog is támogathatja. Genetikai hajlamra is visszavezethető, de egyes betegeknél különböző anyagok is provokálhatják (például az alkohol). Gyakran kapcsolódhat pitvari cardiomyopathiához, amelyben többek között a magasvérnyomás-betegség is jelentős szerepet játszhat. Több tényező hatására a pitvarok kitágulnak, valamint a szerkezetükben változások következnek be, ami végül pitvarfibrillációhoz vezethet.

Miért fontos kezelni?

– A pitvarfibrilláció önmagában egy jóindulatú ritmuszavar, amit nagyon sok beteg észre sem vesz. A ritmuszavar következtében a pitvarban, illetve a pitvari fülcsében turbulencia jön létre, ami miatt keletkezhet egy vérrög a szívben, amely stroke-ot okozhat. A cél tehát ennek megelőzése, ami véralvadásgátló kezeléssel oldható meg, valamint tünetek esetén törekszünk a szívritmuszavar kezelésére is. 

Egyik szakterülete a szerzett billentyűbetegségek. Mi okozhatja ezeket?

– az ambuláns ellátás során elsősorban krónikus billentyűproblémákkal találkozunk, amelyek kialakulhatnak többek között eleve genetikailag öröklött formában egy korai meszesedéssel, továbbá hosszú évek során késői meszesedéssel, illetve billentyű degenerációval is. Ezenfelül – ritkább esetben – valamilyen szívbelhártyában lezajló gyulladásos folyamat, billentyűgyulladás, hegesedés nyomán is létrejöhet billentyűprobléma. 

A megelőzés fontos eleme a rendszeres szűrés. Mit tartalmazhat egy szív- és érrendszeri állapotfelmérés?

– A családi és egyéni anamnézis felvételt, (a kardiovaszkuláris rizikóbecsléshez) a koleszterin- valamint vércukorszint meghatározást, az EKG vizsgálatot, a szívultrahangot, a carotis dopplert (nyaki ér UH-t) és egy esetleges terheléses EKG-t. Továbbá szükség lehet 24 órás vérnyomásmérésre, esetleg szív CT vagy MRI vizsgálatra is. Természetesen ilyenkor megelőzési tanácsokkal is ellátom a pácienst – ennek során kitérek a táplálkozásra, mozgásra is. 

Mindkét nemnél vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek. Van különbség a két nem között a kialakulás szempontjából?

– A nőknél rendszerint 10 évvel később jelentkeznek a gondok, ami részben hormonális okokra vezethető vissza. A változókorú női páciensek a leggyakrabban ingadozó vérnyomás miatt fordulnak kardiológushoz. Már a menopauza alatt, sőt, akár előbb is érdemes ellenőriztetni a szív- és érrendszeri állapotot, hogy megelőzhető legyen a szív-érrendszeri meszesedés.

Dr. Sári Gyöngyvér Inez tudományos munkát végzett a Szegedi Klinikán a cardiomyopathia laborban. Dolgozott néhány évig Németországban egy kardiológiai központban, ahol tapasztalatot szerzett belgyógyászati, valamint kardiológiai akut és intenzív ellátásban. A rezidens képzést bár belgyógyászként kezdte, végül a kardiológia szakterület mellett döntött. Azóta a kardiológiai betegellátás mellett a Brandenburgi Klinikán folytat kutatási tevékenységet.

Forduljon bizalommal szív- és érrendszeri vonatkozású panaszokkal (például mellkasi fájdalommal, légszomjjal, szívritmuszavarral, vérnyomás-beállítási igénnyel) és betegségekkel dr. Sári Gyöngyvér Inez kardiológus szakorvoshoz, aki nagy hangsúlyt fektet a betegellátásban a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére és a már meglévő elváltozások terápiája során az életmód-tanácsadásra is.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.