A vizelet negatív, a panasz mégsem múlik? Lehet, hólyagfájdalom szindróma! – Interjú Dr. Nagy Mariann urológussal

Az életminőséget jelentősen rontó hólyagfájdalom szindróma viszonylag gyakori, mégis sok esetben diagnosztizálatlan marad, mivel tünetei a húgyúti fertőzéshez hasonlítanak. Dr. Nagy Mariann urológussal beszélgettünk a betegség hátteréről, diagnosztikájáról, terápiás lehetőségeiről, és érintettük az interjú során a másik speciális szakterületét, az urodinámiás vizsgálatot is.

Mennyire gyakori a hólyagfájdalom szindróma Magyarországon?

– Fontos elmondani, hogy ez egy nagyobb kórképcsoport, a kismedencei fájdalom szindróma alá tartozik: nőknél hólyagfájdalom szindrómaként, férfiaknál krónikus prosztatafájdalomként jelenik meg. Sokkal több eset van, mint amennyiről tudomásunk van. (Pontos számadat nincs.) Nehezen azonosítható kórképről van szó, hisz ugyanolyan tüneteket produkál a páciens, mintha akut hólyaghurutja lenne. Amikor valaki sokadjára jön vissza kismedencei fájdalom miatt a szakorvoshoz, de negatív vizeletleletet produkál, akkor erre a kórképre is gondolni kell! Ez a nehezen diagnosztizálhatóság az oka annak, hogy nagyon sok beteg kezeletlenül marad, vagy már csak előrehaladott állapotban kerül hozzánk.

Mi utalhat hólyagfájdalom szindrómára?

– A páciens gyakori vizelési ingert érez, kellemetlen és fájdalmas számára a vizelet tartása. Amint azonban kiüríti a hólyagot, ez a fájdalom megszűnik. Emellett a beteg panaszkodhat húgycsőfájdalomra, fájdalmas szexuális együttlétre is. Jellemző a periodicitás, azaz vannak jobb és rosszabb (panaszos) időszakok. Ha fél éven keresztül vissza-visszatérnek a tünetek, ám a vizelettenyésztés nem igazol problémát, akkor felmerül a hólyagfájdalom szindróma gyanúja.

Mi okozza a panaszokat?

– Károsodik a hólyagfal védőrétege, és a vizelet PH-ja, összetétele irritálja. A folyamat ráadásul egy önrontó körré zárulhat: az irritált hólyag idővel megpróbál védekezni, elveszíti a rugalmasságát, megvastagszik, így azonban nem tud megfelelően tágulni, tehát kisebb mennyiségű vizeletet tud csak tartani, ami pedig fokozza a kismedence izomtónusát.

Mi a betegség diagnosztikai folyamata?

– Sok múlik a jó anamnézisen. Alaposan ki kell kérdezni a pácienst: többek között, hogy mit tapasztalt, mi váltja ki, mi szüntetni meg a panaszokat. A diagnosztikai folyamatban úgynevezett GAG analitikát is alkalmazok, ami alapvetően egy vizelési naplót jelent. Ennek során produkálni kell egy koncentrált és egy híg vizeletet, és megnézni, hogy reagál rá a hólyag. (A koncentráltból kevesebbet tud tartani a hólyag, ha a védőréteg sérült.) Ki kell zárni a nőgyógyászati és a gasztroenterológiai okokat is a betegség azonosítása érdekében. (Ugyanis a kismedencei fájdalom ilyen eredetű is lehet.) Ha erős a hólyagfájdalom szindróma gyanúja, akkor hólyagtükrözést (urethrocystoscopiát) végzünk. A betegség fennállásakor spirális, dugóhúzószerű ereket látunk a hólyagfal azon szakaszán, amely gyulladásban van. Előrehaladott állapotban, mikor a hólyag már szövetileg is kezd átalakulni, akkor kifekélyesedés is mutatkozik a hólyagtükrözésen. Ekkor szövetmintavételre is szükség lehet annak érdekében, hogy kiderítsük, jelen van-e rosszindulatú elváltozás.

Miként kezelhető?

– Oki terápiát nem tudunk adni, csak tüneti kezelést – igyekszünk javítani a páciens életminőségét. Cél, hogy megszabaduljon az éjszakai vizelési ingertől, illetve a napközbeni gyakori vizelés okozta mozgásszabadság korlátozottságától. Ennek több módja is van. Hólyagtükrözés közben végezhető – teljesen fájdalommentesen – dilatáció, azaz tágítás, amivel növelhető a hólyagkapacitás. Emellett törekszünk a sérült védőréteg gyógyszeres visszapótlására. A gyógytornászok segíthetnek a szövődményként kialakult medencefenéki tónusfokozódás kapcsán, és pszichológusok, dietetikusok is támogathatják a terápiás folyamatot.

Hogy történik a hólyagfájdalom-szindrómás betegeknél a gyógyszeres védőréteg-visszapótlás?

– Rendszerint szájon át, illetve, ha ez nem elegendő, akkor hólyagfeltöltéssel. Ez utóbbi nem katéteresen, hanem illesztékkel történik, mivel ez jobban tolerálható megoldás, hisz általában a húgycső is érzékeny a betegség miatt. A gyógyszeres terápia eleinte intenzívebb, majd igyekszünk fokozatosan elhagyni.

Milyen gyakori utánkövetést igényel a betegség?

– Négy havonta egyszer ajánlott ellátogatni az urológus szakorvoshoz, aki ilyenkor ránéz a beteg aktuális státuszára, továbbá szintén négy havonta érdemes egy emlékeztető feltöltést végezni a szinten tartás érdekében. Mindemellett évente ajánlott veseultrahangot is végeztetni.

Milyen életmódváltás szükséges a terápia részeként?

– A legnehezebb része a folyamatnak a diéta. Fokozott tudatosságot, önkontrollt igényel. Egy tapasztalati úton összeállított listát kap a páciens, ami azokat az ételeket (pl. paradicsom, csokoládé), italokat (pl. vörösbor, kávé) tartalmazza, amelyek potenciális tünetkiváltók. Ám ezek közül nyilván nem mindegyik okoz gondot mindenkinél. Első fázisban mindent ki kell hagyni az étrendből, majd ha javult a beteg állapota, akkor egyesével visszavezethetők a listán szereplő ételek, italok, nagyobb időbeli kihagyásokkal. Közben természetesen figyelni kell, hogy jelentkeznek-e a tünetek. Így tetten érhető, hogy az adott páciensnél melyik étel, ital a ludas.

Az urodinámiás vizsgálat a másik specialitása. Mikor indokolt az elvégzése?

– Akkor szükséges, ha valaki szeretné kiengedni a vizeletét, de nem tudja, vagy nem akarja, de mégis távozik a vizelet (lásd inkontinencia). A vizsgálattal keressük azon okokat, amelyek a normális vizeletürítés folyamatát rossz irányba befolyásolják. 

Mi történik az urodinámiás vizsgálat során?

– A vizsgálat során feltöltjük a hólyagot steril folyadékkal, majd megfigyeljük, hogy ezt követően mi történik a húgyhólyagban. Mindeközben a páciensnek vissza kell jelezni néhány dolgot, például, hogy mikor érez vizelési ingert. Ha tele van a hólyag, és megérkezett az inger, akkor megkérjük a beteget, hogy engedje ki a vizeletet. Ezt a folyamatot is vizsgáljuk: kérdés, hogy normális módon enged-e a záróizom, van-e hasprés, előredőlés, mennyire intenzív a folyamat, illetve van-e visszamaradó vizelet. A művelet legalább 40 percet vesz igénybe. A vizsgálat komplexitása és szenzitív jellege miatt fokozottan figyelek a csendre, a háborítatlanságra, hogy a páciensnek minél kevésbé legyen kellemetlen a szituáció.

Mi az urodinámiához vezető klasszikus betegút?

– A vizsgálatra a páciens rendszerint irányítottan jön: azaz például nőgyógyász, urológus szakorvos küldi hozzánk vizsgálatra. Ekkor vagy a panasz miatt utalja tovább a szakorvos, vagy mert tervezési fázisban van a kezelés, és a pontosabb műtéti kivitelezés, vagy a műtét szükségességének eldöntése, a műtéti típusok közötti választást miatt szükséges az urodinámia. Volt például olyan dialízises beteg, aki vesetranszplantáció előtt állt, és azért kellett elvégezni az urodinámiát nála, hogy meggyőződjünk róla, a már régóta nem használt húgyhólyagja még működőképes-e. (Zsugorhólyag esetén a vese ugyanis tönkremehet.) De az is előfordult, hogy az urodinámia által derült ki, hogy egy stresszinkontinenciás esetnél nincs szükség műtétre, elegendő konzervatív terápia – ami történhet gyógytornával, hüvelytornával, hüvelysúlyokkal, fogyással, székletrendezéssel, a dohányzás elhagyásával, magasvérnyomás rendezésével. De az is lehetséges, hogy az urodinámia megerősíti: az adott sürgető inkontinenciás eset még gyógyszeresen kezelhető.