Tüsszögés, orrfolyás, viszkető szem, fáradtság – tavasztól nyár végéig sokaknak ezek a tünetek kísérik a mindennapjait. Vajon miért lesz valaki allergiás, hogyan tervezhetjük tudatosan a szabadidőnket a pollennaptár segítségével, és milyen nem gyógyszeres módszerekkel könnyíthetünk magunkon? Dr. Madarasi Anna, egészségközpontunk allergológus, pulmonológus főorvosa a Hegyvidékiek Egészségiskolája programsorozat keretében tartott előadásán ezekre a kérdésekre is választ adott.
Melyik pollen miért veszélyes?
Minden virágporral szaporodó növény termel allergiát kiváltó pollent, bármelyik hímivarú növény szóba jöhet allergénforrásként. Abban, hogy egy adott pollen mennyire okoz problémát, a pollen mérete is szerepet játszik. Minél kisebb a pollenszemcse, annál mélyebbre jut a légutakban, és a szél is annál messzebbre tudja sodorni. Ez a helyzet a parlagfűvel és a fekete ürömmel is, amelyek a gyomnövények közé tartoznak, és igen erős allergének.
A pázsitfűfélék pollenje valamivel nagyobb, mégis komoly allergiás tüneteket okozhat, elsősorban nagy mennyiségük miatt. A fenyőfélék pollenje ezzel szemben méreténél fogva ritkábban jut le a mélyebb légutakba, így kevésbé veszélyes.
Külön problémát jelentenek a már kora tavasszal virágzó fák – a mogyoró, az éger és a nyír –, amelyek pollenje kifejezetten agresszív allergén.
A pollennaptár mint tervezési eszköz
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) naponta frissülő pollenjelentése sokat segíthet a mindennapok megszervezésében. Ha tudjuk, mikor a legmagasabb a minket érintő pollen koncentrációja, akkor az alapján tervezhetjük az utazásainkat és a szabadidős programjainkat is.
Azt is érdemes tudni, hogy a magasabbhegyvidéki levegő (mintegy 1500 méter felett) jellemzően pollenmentesebb, ahogy a tengerpart is. Itthon pedig a különböző városok pollenterhelése is eltérő lehet, tehát érdemes ez alapján is válogatni az úticélok között.
Hogyan alakul ki az allergia?
Az örökletes hajlam jelentős szerepet játszik a kialakulásban. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermeknél 30-40%-ban, ha mindkét szülő az, akkor 50-70%-ban alakulhat ki allergia. Ugyanakkor a környezeti tényezők akkor is kiválthatják a betegséget, ha a családban senki nem allergiás.
Az allergia nem az első találkozáskor jelentkezik: a szervezet ilyenkor még csak „megismeri” az adott anyagot, és a képződő antitestek a hízósejtekhez kötődnek. A következő találkozáskor ezek az antitestek már reagálnak az allergénre, és a hízósejtekből felszabaduló hisztamin és társai okozzák a jellegzetes allergiás tüneteket – ezek az úgynevezett I. típusú allergiás reakciók.
Fontos tudni, hogy az orrdugulás ennél összetettebb, gyulladásos folyamat eredménye, ezért nem is reagál antihisztaminra.
Miért egyre gyakoribb az allergia?
Ahogy azt az allergológus főorvos elmondta, Magyarországon a lakosság közel egyharmada küzd valamilyen allergiával, és ez a szám folyamatosan nő.
Az ijesztő, növekvő trend hátterében több tényező is állhat:
- a környezetszennyezés (különösen a közlekedésből és iparból származó levegőszennyezés),
- a zsúfolt, rosszul szellőző lakóterek (háziporatka, penészgomba, rágcsálók, csótányok jelenléte),
- a dohányzás és a passzív dohányzás,
- a megváltozott táplálkozási szokások, az ételadalékok, feldolgozott élelmiszerek elterjedése,
- a telítetlen zsírsavak és antioxidánsok hiánya,
- az úgynevezett higiénés elmélet szerint a természetes környezettől, mikrobáktól való túlzott elzárkózás, túlzásba vitt fertőtlenítés,
- a bélflóra (mikrobiom) összetétele, amelyet többek között a szülés módja (ld. császármetszés) is befolyásol.
Az állatok társaságában, valamint a sokgyerekes családban való nevelkedés ezzel szemben inkább védő hatású lehet, mivel az immunrendszer így korábban „edződik” az allergének kapcsán.
Gyógyszeres lehetőségek
Az antihisztaminok a hisztaminnal versengenek a receptorért, így hatékonyan csillapítják a tüsszögést, az orrfolyást, a viszketést és a könnyezést. Az orrdugulás gyulladásos hátterét azonban nem tudják önmagukban megszüntetni.
Erre helyi, orrba fújható szteroid készítmények azonban hatékonyan alkalmazhatók, amelyek – a köztudatban élő félelmekkel ellentétben – töredéknyi hatóanyagot tartalmaznak a szájon át vagy injekcióban alkalmazott szteroidokhoz képest, és célzottan a nyálkahártya gyulladását csökkentik.
Immunterápia: az egyetlen oki kezelés
Míg a tüneti kezelések csak a panaszokat enyhítik, az immunterápia magát a folyamatot befolyásolja: fokozatosan, tünetet még nem okozó dózisban juttatja be a szervezetbe azt az allergént, amelyre a beteg érzékeny.
Ennek hatására a szervezet immunválasza idővel átalakul, és a túlérzékenységi reakció jelentősen csökken vagy megszűnik. Az immunterápia elérhető injekciós formában, illetve a ma már kényelmesebbnek számító, nyelv alatt alkalmazott oldat formájában is. Utóbbi napi rendszerességet és fegyelmet igényel (mindig ugyanabban az időszakban kell bevenni, utána fél óráig ételt, italt mellőzni kell).
Emellett nincs társadalombiztosítási támogatás mögötte, így a havi költsége jelentős. Pollenallergia esetén a kezelést a szezon előtt 6-8 héttel kell elkezdeni, és három egymást követő évben megismételni, míg más allergének (például házipor-atka) esetén egész évben, több éven át szükséges alkalmazni.
Praktikus, gyógyszermentes tanácsok
A tünetek enyhítésében – a pollennaptár ismeretén túl – az alábbi egyszerű módszerek is sokat segíthetnek:
- Használjunk pollenszűrőt a légkondicionálóban vagy az autóban, és figyeljünk arra, hogy az valóban kiszűrje a kis méretű (akár 10 mikron alatti) szemcséket is.
- Száraz, szeles napokon kerüljük a hosszas szellőztetést.
- Erős tünetek esetén viseljünk FFP2-es maszkot és oldalt is védő napszemüveget.
- Hazaérkezéskor váltsunk ruhát, hiszen a textília nagy mennyiségű pollent képes megkötni.
- Rendszeresen mossuk, öblítsük az orrunkat fiziológiás sóoldattal vagy speciális orrmosó készülékkel – ez nemcsak a pollenallergiásoknak, hanem szennyezett levegőjű városi környezetben szinte mindenkinek hasznos lehet.
- Kerüljük az érszűkítő hatóanyagot tartalmazó, recept nélkül kapható orrspray-k tartós használatát, mert hosszú távon károsítják a nyálkahártyát.
- Háziporatka-allergia esetén rendszeresen tisztítsuk, porszívózzuk a matracot, és ha lehet, tegyük ki hidegre vagy nagy melegre.
- Ismerjük fel a keresztallergia jeleit: a parlagfűallergiásoknál gyakori a szájviszketés görögdinnye, kivi vagy egyes zöldségek fogyasztásakor, a nyírfaallergiásoknál pedig almafogyasztás után.
Dr. Madarasi Anna hangsúlyozta: a nem gyógyszeres módszerek fontos kiegészítői lehetnek a kezelésnek, de nem hagyható el a szakorvos által előírt gyógyszeres vagy egyéb terápia, mivel a nem kezelt szénanátha könnyen asztmává súlyosbodhat.
Ha szakorvosi segítségre van szüksége, keresse bizalommal allergológus szakorvosainkat!
Dr. Madarasi Anna főorvos előadása teljes terjedelmében itt nézhető meg:
