Helicobacter pylori: mit kell tudni a világ legelterjedtebb fertőzésének okozójáról?

Magyarországon 50-60% között mozog a Helicobacter-fertőzöttek aránya a teljes lakosságra vetítve, ami rendkívül magas szám. Specialistával jártuk körbe a komoly problémák potenciális felelősét, a Helicobacter pylorit.

Ez a világon a legszélesebb körben elterjedt fertőzés, ám az utóbbi évtizedekben csökkent az érintettek aránya a fejlett országokban: 40 év alatt a lakosságnak már csak 20%-a fertőzött. Ennek az oka a jobb higiéniás körülményekben, a megfelelő élelmiszerbiztonságban és ivóvízminőségben, az orvosi ellátásban és az antibiotikumok használatában keresendő. Milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a Helicobacter pylori fertőzés kapcsán? Dr. Németh Barna gasztroenterológussal gyűjtöttük össze és válaszoltuk meg ezeket.

„Hogyan lehet megtudni, hogy van-e Helicobacter-fertőzésem?”

Nagyon fontos, hogy csak abban az esetben szükséges vizsgálat, ha panaszt is okoz a fertőzés. (Ez ugyanis nem alapértelmezett.)

A leggyakrabban alkalmazott eljárás az ureáz kilégzési teszt: ennek alapja, hogy a baktérium az ureázt ammóniára és széndioxidra bontja. A páciens kap egy gyógyszert, lenyeli, majd egy idő múlva bele kell fújnia egy eszközbe, amely Helicobacter pylori fertőzés esetén érzékeli a kiáramló, megnövekedett szén-dioxidszintet.

Egy másik, nem invazív teszt egy székletvizsgálat, amely a baktérium DNS-ét képes kimutatni. Szóba jöhet még vérteszt is, amellyel az ellenanyag érhető tetten. 

Az endoszkópia már invazív diagnosztikai eljárás. Egyik nagy előnye, hogy szükség esetén a tükrözés során szövetmintát is tud venni a gasztroenterológus.

„Mit okozhat a Helicobacter-fertőzés?”

Többek között kialakulhat egy krónikus gyulladás vagy egy elhúzódó gyomorhurut (gastritis) a fertőzés nyomán. A nyombélben jelentkező peptikus fekélyért is rendszerint a Helicobacter a felelős. (A gyomorfekélynél azonban nem mindig ez a baktérium a kiváltó ok.) Ezenfelül okozhat dyspepsiát, kis malignitású limfómát, sőt, gyomorrákot is.

„Mi fokozza a Helicobacter-fertőzés kockázatát?”

A baktérium szájon keresztül jut be a szervezetbe. Szennyezett víz vagy élelmiszer, rossz higiéniai körülmények, zsúfolt lakókörnyezet növeli a fertőzés esélyét. Ha bekerül egy családba, akkor számolni kell azzal, hogy mindenkit utolér a fertőzés. 

„Hogyan kezelhető?”

Az esetek 90-95%-ban sikerül kiirtani a baktériumot a szervezetből. 

A kezelés, az eradikáció egy kombinált terápia, ami általában 10-14 napig tart. Ebben szerepel savcsökkentő gyógyszer emelt dózisban, kétféle antibiotikum, illetve gyakran alkalmazzák a bizmut szubszalicilátot is a gyógyulás érdekében. (Utóbbi az antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és gyomorvédő hatása miatt hasznos része a terápiának.) A Helicobacter baktériumtörzsek igen nagy változatosságot mutatnak, esetükben gyakran alakul ki antibiotikum-rezisztencia.

A kezelés után általában 6-8 héttel ellenőrzik, hogy valóban kipusztult-e a baktérium. Ha még mindig fennáll a fertőzés, akkor más kezelési sémát alkalmaz a gasztroenterológus szakorvos: más antibiotikumkúrára vált és hosszabb kezelést rendel el. 

A probiotikumok segíthetnek a regenerációban, csökkenthetik a kezelés mellékhatásait. Érdemes olyat választani, ami több baktériumtörzset is tartalmaz.