A fül-orr-gégészetben is szép számmal terjednek tévhitek – Interjú Dr. Keresztély Zsuzsannával

A fül-orr-gégészeti panaszok – köztük a makacs köhögés, a visszatérő szédülés vagy egy fülprobléma – mögött nem ritkán összetett okok állnak. Dr. Keresztély Zsuzsanna szakorvossal többek között arról beszélgettünk, milyen tévhitek élnek a fül-orr-gégészeti betegségekkel kapcsolatban és mikor gyanakodjunk a kellemetlen panaszok kapcsán komolyabb háttérfolyamatra.

Nemzetközi felmérések szerint évente minden 20. ember tapasztal fül-orr-gégészeti eredetű szédülést. Ez hogy különíthető el más szervrendszerhez köthető típusoktól?

– A fül-orr-gégészeti szédülés általában hirtelen kezdődik, forgó jellegű, és gyakran hányingerrel, hányással jár, sokszor vissza-visszatérő, rohamokban jelentkezik. Jellemző tünete a “szemtekerezgés”, azaz a nystagmus, ami hasonló ahhoz a szemmozgáshoz, amikor például valaki a vonaton az elsuhanó fákat nézi. Bár a beteg gyakran nagyon rosszul érzi magát, és fél a stroke-tól, a fül-orr-gégészeti eredetű szédülés legtöbbször ártalmatlan, és akár egy kezeléstől is jelentős javulás, a szédülés megszűnése várható.

Mi a menete egy otoneurológiai (ideggyógyászati–fülészeti) kivizsgálásnak?

– Az első lépés mindig az alapos anamnézis-felvétel. Ezután megvizsgálja a szakorvos az egyensúlyi reflexeket, például azt, hogy a beteg meg tud-e állni csukott szemmel, majd ellenőrzi a szemmozgásokat. Ha szükséges, célzottan provokálja a szédülést.

A szédülés provokálása alatt mit kell érteni?

– A belső fület ingerli a szakorvos meghatározott fejmozdulatokkal, próbákkal. Ilyenkor azt figyeli, mennyire tudja a beteg tartani a szemkontaktust, illetve hogyan működnek a reflexei, jelentkezik-e rendellenes szemmozgás.

A leggyakoribb szédülés-típus a BPPV. Hogyan kezelhető?

– A BPPV-t a belső fülben található apró kristályok elmozdulása okozza. A tünetek rendszerint egy egyszerű fejmozdításkor, például éjszakai átforduláskor jelentkeznek, forgó jellegű szédülés formájában. Speciális provokációs tesztekkel, például a Dix–Hallpike-manőverrel diagnosztizálja a fül-orr-gégész szakorvos. Néhány nap alatt javulás érhető el a beteg állapotában repozíciós manőverek használatával.

Sokat hallani a szédülés kapcsán az úgynevezett vesztibuláris terápiáról? Kinek segíthet?

– Főként egyensúlyideg-gyulladás vagy súlyosabb belsőfül-betegségek során alkalmazzuk. Ez egy speciális rehabilitációs torna, amely során például gyors fejmozgásokkal kell egy pontra fókuszálni, így segítjük az egyensúlyszerv gyógyulását. Az agyunk kompenzációjának hála a szédülés az egyensúlyideg-gyulladást követően viszonylag hamar elmúlik, viszont az egyensúlyszerv rehabilitációja egy hosszú, akkor hónapokon át tartó folyamat is lehet.

Okozhat szédülést stressz vagy más betegség?

– Igen, a stressz gyakori kiváltó tényező. Emellett állhat a háttérben vérszegénység, szívritmuszavar vagy vérnyomásprobléma is. Időskorban pedig a mozgásszervi bizonytalanságot gyakran szédülésként élik meg a páciensek.

Mi a helyzet a hirtelen felálláskor jelentkező szédüléssel? Erre is sokan panaszkodnak.

– Ez jellemzően kardiológiai eredetű, úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amelyet a vérnyomás hirtelen változása és a keringés átmenetileg elégtelen alkalmazkodása hoz létre.

Az egyik legtöbb embert foglalkoztató fülészeti téma a fülzsír és az ehhez kapcsolódó füldugulás. Mi a tapasztalata ezzel kapcsolatban?

– A fülzsír egy természetes védőmechanizmus része, hisz a fül öntisztuló szerv. A problémát leginkább a túlzott termelődés vagy a fülzsírdugó kialakulása jelenti, ami halláscsökkenéssel jár. Ez gyakran alkati adottság. Mindemellett elősegítheti a füldugó keletkezését a fültisztító pálcika-használat is, mivel sok esetben az eszköz a fülzsírt visszatolja a fülbe. Mit lehet tenni a megelőzésért? A paraffinolajos cseppentéssel sikeresen puhítható és oldható a fülzsír. Sok esetben azonban ennek ellenére is kialakul fülzsírdugó, ekkor érdemes fül-orr-gégészhez fordulni.

Mi a szakmai álláspont a fülgyertyákkal kapcsolatban? Sokan ezt alkalmazzák a füldugulás megelőzésére vagy megszüntetésére.

– Határozottan ellenzem, és a szakma sem támogatja a használatukat. Találkoztam már olyan esettel, amikor fülgyertyázás miatt dobhártyagyulladás alakult ki. Orvosi javaslat nélkül semmit nem szabad a fülbe dugni vagy cseppenteni!

Milyen egyéb káros veszélyes népi praktikákkal, tévhittel találkozott a praxisában?

– Előfordult már, hogy megtévesztő reklámok miatt fokhagymát tettek a fülbe hallásjavítás céljából, amit nekem kellett eltávolítanom. Emellett fontos felhívni a figyelmet a napozás veszélyeire is: a fülkagylót is be kell kenni fényvédővel, sokan megfeledkeznek erről. Akár már fiatal felnőttkorban bőrdaganatok alakulhatnak ki ezen a napsugárzásnak igen nagy mértékben kitett bőrfelületen.

A téli időszakban minden bizonnyal a szokásosnál is többen küzdenek fül-orr-gégészeti gondokkal.

– Igen, a leggyakrabban orrdugulással és felső légúti hurutokkal találkozom. A COVID óta egyre több a hónapokig tartó, száraz, kínzó köhögés is.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni köhögés miatt?

– Fulladás, mellkasi fájdalom vagy véres váladék esetén azonnal. Ha csak száraz köhögésről van szó, ami nem zavaró, akár 3 hetet is lehet várni, de ha akadályozza az alvást vagy a munkát, 2 hét után már javaslom a fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálatot.