A szívelégtelenség korai tünetei gyakran annyira általánosak, hogy könnyű a fáradtság vagy az alváshiány számlájára írni őket. Pedig időben felismerve sokat tehetünk a betegség lassítása érdekében.
Dr. Szakál-Tóth Zsófia kardiológussal a szívelégtelenség modern terápiáiról, a poszt-COVID szívpanaszokról és a koleszterincsökkentő gyógyszerek körüli tévhitekről beszélgettünk.
– Vannak egyértelmű, később jelentkező tünetek, amikor már kisebb fizikai aktivitás hatására, vagy akár nyugalomban is fulladás lép fel. Az ezt megelőző, kevésbé specifikus tünetekre azonban kevésbé figyelünk fel. Ilyen, amikor a teherbíró képesség fokozatosan romlik. A beteg például észreveszi, hogy lépcsőzésnél korábban elfárad, még nem fullad, de a megszokottnál hamarabb érzi a fáradtságot. Ezt sokszor egy rossz napnak vagy kevesebb alvásnak tulajdonítjuk, pedig ez lehet a szívelégtelenség első jele.
– Ha valaki azt tapasztalja, hogy a terhelhetősége tartósan – akár csak kicsit is – csökkent a korábbihoz képest, azt érdemes kivizsgáltatni.
– Rengeteget fejlődött, igen. A gyógyszeres terápia terén az elmúlt pár évben olyan korszerű készítmények jelentek meg, amelyek átütő sikert hozhatnak, és javíthatnak a beteg állapotán. Fontos tudni, hogy ez nagyon szoros orvosi követést és gondos beállítást igényel: a felfedezés utáni időszakban akár hetente is szükséges lehet a dózis finomhangolása, hogy a megfelelő terápia kellemetlen mellékhatások nélkül épüljön fel. Nagy előrelépés történt az eszközös terápiák terén is, melynek csúcsát a műszívkezelés jelenti azoknál a végstádiumú szívelégtelenségben szenvedőknél, akiknél a gyógyszeres kezelés ellenére is romlik az állapot. Idetartozik a szívátültetés is: bár sebészeti eljárásként nem újdonság, a műtéti technika és a kilökődésgátló gyógyszeres terápia sokat fejlődött, ezáltal a transzplantáció utáni élettartam is jelentősen meghosszabbodott, a betegek pedig teljes értékű életet élhetnek.
– A betegségek kialakulásának mindig van genetikai és életmódbeli komponense is. Mindig lehet javítani jó életmóddal egy rossz genetikán is, és egy jó genetikát is el lehet rontani rossz életmóddal. Ha azonban a családban előfordult szívelégtelenség vagy szívinfarktus, mindenképp érdemes kardiológiai szűrővizsgálaton részt venni, mert a szívelégtelenségnek és más szívbetegségeknek is számos olyan formája van, amely öröklődik vagy családi halmozódást mutat.
| Dr. Szakál-Tóth Zsófia gyermekkorában még állatorvosnak készült, az érdeklődése végül a gimnáziumi biológiatanárának köszönhetően fordult a humán orvoslás felé. Az orientáció gondolata a kardiológia felé már elsőéves orvostanhallgató korában formálódni kezdett, amikor egy meghívott kardiológus nem csupán a szív anatómiáját, hanem annak a betegellátásban betöltött jelentőségét is bemutatta. Az ezt követő nyári gyakorlat alatt véglegesen elköteleződött a szakterület mellett, és ettől kezdve minden választható gyakorlatát a kardiológián töltötte. |
– Ezt mindig egyénre kell szabni: számít, hogy a páciens férfi vagy nő, hány éves, sportol-e és milyen mértékben, milyen krónikus betegségei vannak, volt-e korábban panasza, és milyenek a családi előfordulások. Egy kezdő szakorvosi vizsgálat részeként általában egy nyugalmi EKG és egy szívultrahang készül. Sok esetben felmerül a koszorúér-betegség irányába történő vizsgálat is, ahol egyénre szabottan dől el, hogy terheléses EKG vagy koszorúér-CT az optimális módszer.
– A poszt-COVID szindrómának gyakori jele az emelkedett nyugalmi pulzusszám, illetve, hogy fizikai aktivitás hatására a pulzusszám sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben megemelkedik, így a sporthoz való alkalmazkodás is nehezebbé válik. Ezenkívül a koronavírus-fertőzés különböző szívritmuszavarokat is provokálhat, és szívizomgyulladás (szívizom-károsodás) is kialakulhat utána.
– Vannak specifikus tünetek, mint például az említett szapora szívdobogásérzés vagy a mellkasi fájdalom, amelyek egyértelműen valamilyen szíveredetű szövődményre utalnak. Ilyenkor mindenképp érdemes orvoshoz fordulni. Ugyanakkor egy szívizomgyulladás sok esetben nem jár specifikus tünetekkel: néha csak elhúzódó láz vagy rossz közérzet formájában mutatkozik meg, amiről nem feltétlenül gondolnánk, hogy szívprobléma áll a háttérben. Tehát elhúzódó, nem specifikus tünetek esetén is érdemes kivizsgálni a hátteret.
– Nagyon széles a skála. Egy enyhe, kis területet érintő szívizomgyulladást (myocarditist) nagyobb károsodás nélkül is meg lehet úszni. A másik véglet azonban az, ha nagyon súlyos szívelégtelenség alakul ki: egy kezeletlen szívizomgyulladás miatt akár napok alatt végstádiumú állapotba kerülhet a beteg. Amíg a gyulladás zajlik, gyógyszeres terápiával csökkenthető a hosszú távú károsodás. Ha viszont szívizomelhalás történik, az már egy visszafordíthatatlan folyamat. Ekkor a szívizomzatban heg képződik, amit nem lehet már meggyógyítani, visszafordítani a károsodást.
– Pontosan. Ez egyáltalán nem tévhit! Bármilyen fertőző betegségnél – kifejezetten a felső légúti fertőzéseknél – nagy lehet a kockázat. Ritkán használom a „tilos” szót, de egy lázzal járó felső légúti fertőzésnél tényleg tilos a sporttevékenység, még egy nagyon fiatal, egészséges embernél is. Ez nem csak a lázra vonatkozik. Hiszen az egyénileg változik, kinél milyen tüneteket okoz egy betegség. Ha valaki fertőző beteg, de épp nem lázas, akkor is mellőznie kell a sportot, amíg meg nem gyógyul. A szívizomgyulladás legtöbbször vírusfertőzések után alakul ki, bár autoimmun kórfolyamatok is okozhatják, de ezek közül is számost vírusfertőzés indít be. De fontos azt is megemlíteni, hogy vírusfertőzés nyomán kialakulhat szívburokgyulladás is.
– A legtöbbet a gyógyszeres terápiákkal kapcsolatban hallom. Különösen a koleszterincsökkentő hatóanyagcsoportokra, a sztatinokra vonatkozóan kering rengeteg téves információ. Bár előfordulhatnak mellékhatásaik – ezért csak indokolt esetben szabad felírni őket –, alkalmazásuk sokszor életfontosságú. Ilyenkor a mellékhatások kockázata eltörpül az életmentő hatás mellett. A koszorúér-betegség például sokáig tünetmentes, és sokaknál az első tünet rögtön egy végzetes szívinfarktus. Hiába igazolódik egy koronária CT-vizsgálaton az emelkedett rizikó, ha a páciens nem érez panaszt, és az interneten azt olvassa, hogy a sztatin „halálos”, abbahagyhatja a gyógyszerszedést. Egy másik gyakori tévhit, hogy ha valaki elkezd vérnyomáscsökkentőt szedni, sosem tudja majd abbahagyni. Ez nem igaz. Sikeres életmódváltással később igenis sok esetben lehetséges a gyógyszer elhagyása.
– Nagyon sok ilyet árulnak az interneten. Hamis ígéretekkel próbálják elhitetni, hogy megoldják a szívbetegséget. Mindenféle gyógynövényekről, teákról, mágneses ágyakról állítják, hogy felgyorsítják a véráramlást, vagy értágító, „értisztító” hatásúak, így segítenek a kardiovaszkuláris problémákon. A mai tudásunk szerint ilyen eszközök nem léteznek. Általában remek marketinget húznak fel köréjük, sokszor orvosokkal és színes animációkkal illusztrálva a folyamatokat, de ezek nem evidence-based, azaz nem bizonyítékokon alapuló módszerek. Az sem minősül szakmai ajánlásnak, ha egy orvos leírja a saját szubjektív véleményét. Egy igazi szakmai ajánlás, mint például az Európai Kardiológusok Társaságáé, nagy esetszámú klinikai vizsgálatokon alapszik.
| Dr. Szakál-Tóth Zsófia szívelégtelenség, poszt-COVID szindróma, magas vérnyomás, koszorúér-betegség, szívritmuszavarok, várandós-kardiológiai problémák, valamint egyéb kardiológiai panaszok, szűrővizsgálati igény esetén várja a pácienseket intézményünkben. |
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 350 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 49 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 500.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
