Magyar szabadalom segít a színtévesztőkön – Interjú Prof. dr. habil Ábrahám Györggyel

A színtévesztés genetikai eredetű, és bár véglegesen nem gyógyítható, ma már egy magyar fejlesztésű szemüveggel jelentősen korrigálható. Prof. dr. habil Ábrahám György PhD, MTA doktora arról is mesélt, hogyan született meg a felfedezés egy paradicsomkonzerv-gyártó megbízásából, milyen szakmákban jelenthet akadályt a színtévesztés, és hogyan zajlik a pontos diagnózis felállítása.

Mennyire gyakori probléma a színtévesztés, és kiket érint leginkább?

– A férfi lakosság mintegy 8 százaléka, a nőknek viszont csupán 0,4 százaléka színtévesztő. Ez azért van így, mert a jelenség az X-kromoszómához kötődik: mivel a nőknek két X-kromoszómájuk van, ha az egyik hibás is, a másik képes kompenzálni, míg a férfiaknál az anyától örökölt egyetlen hibás X-kromoszóma színtévesztéshez vezet. Az is jellemző, hogy leggyakrabban a vörös vagy a zöld csapok hibásodnak meg, a kék receptor eltérése – mivel az más vonalon öröklődik – jóval ritkább.

Milyen hátrányokkal szembesülhet a mindennapokban egy színtévesztő?

– Nagyjából 100 olyan szakma létezik, amely színtévesztők számára tiltott vagy nem ajánlott – gondoljunk csak a pilótákra, hajósokra, kamionsofőrökre, villanyszerelőkre, szobafestőkre. De a hétköznapokban is okozhat problémát a színtévesztés a bonyolult színkódok azonosítása miatt, gondolok itt például a térképen való eligazodásra. Komoly balesetek is származhatnak a színtévesztésből: találkoztam már olyan motoros beteggel, aki éjjel rosszul ítélte meg a távoli közlekedési lámpa színét, zöldnek hitte, pedig piros volt, és emiatt egy kamionnal ütközött. Talán nem gondolunk rá, de a művészeti alkotások befogadására, hatására is rányomja a bélyegét a színérzékelés zavara. A színtévesztők a világot kevésbé színesnek, gyakran egyhangúan sárgásnak látják. 

Hogyan zajlik a színtévesztés-vizsgálat, mire számíthat a páciens?

– A teljes körű vizsgálat körülbelül egy órát vesz igénybe. Először az Ishihara-táblákkal szűrjük ki a probléma meglétét, a pontos diagnózishoz, a színtévesztés típusának és mértékének megállapításához azonban az úgynevezett anomaloszkópot használjuk, amely a probléma kapcsán a mai napig „gold standardnak” számít. Ez a műszer igen kevés helyen elérhető az országban. Az anomaloszkópot nem lehet becsapni vagy betanulni, mivel a páciensnek magának kell kikevernie a tesztszíneket egy tekerőgombbal. Emellett elvégezzük a Farnsworth D-15 tesztet és a számítógépes színazonosítási vizsgálatokat is.

Hány éves kortól végezhető el a vizsgálat?

– Már óvodáskortól, nagyjából 6 éves kortól érdemes elvégezni. Gyakran előfordul, hogy egy színtévesztő gyereket tévesen lassabban fejlődőnek bélyegeznek, csupán azért, mert nem tudja megfelelően kiválasztani a színes ceruzákat. Ha időben megkapják a korrekciót, nem maradnak le a társaiktól a fejlődésben. 

A színtévesztésre született egy megoldás, amely az Ön nevéhez kötődik. Hogyan indult el az a kutatás, amely végül a saját fejlesztésű színkorrekciós lencse kidolgozásához vezetett?

– A Budapesti Műszaki Egyetem mérnökképző intézményként rendszeresen vállal ipari kutatás-fejlesztési feladatokat is, hogy oktatóink gyakorlati tudása naprakész maradjon. Egy ilyen megbízással keresett meg minket annak idején a Kecskeméti Konzervgyár. Az exportált paradicsomkonzervek minőségellenőrzése ugyanis komoly fejtörést okozott, mivel az átvevők szubjektív módon, pusztán szemre ítélték meg a sűrítmény piros színét, és hangulatuktól függően nemritkán egész vagonrakományokat utasítottak vissza. A feladatunk egy objektív paradicsomszín-mérő műszer kifejlesztése volt, amelyet néhai kolléganőmmel, Dr. Wenzel Klárával közösen vittünk sikerre. Az elkészült eszközzel a színt már mérni lehetett, így a szerződésekbe konkrét mérési tűréshatárokat is bele tudtak foglalni – ezt a tudást később egy villanykapcsolókat gyártó cég krémszínű termékeinek ellenőrzésénél is hasznosítottuk. A sikerek után merült fel bennünk a kérdés, ha ilyen jól ismerjük a színszűrők működését és az emberi színlátást, vajon tudnánk-e szűrőkkel segíteni a színtévesztőkön is?

Hogyan vezetett ez az elméleti tudás a világszabadalomhoz?

– A korabeli szakirodalom szerint a színtévesztést az okozza, hogy a szemben lévő három csapreceptor – a piros, a kék és a zöld – valamelyikének csökken az érzékenysége. Két évig próbálkoztunk azzal a logikusnak tűnő mérnöki megközelítéssel, hogy a jól működő receptorokat szűrőkkel tompítjuk a gyengébb szintjére, de ez nem hozott eredményt. Végül rájöttünk, hogy maga az orvosi elmélet volt hibás: a receptorok nem gyengébbek, hanem az érzékenységi görbéjük tolódik el egy másik szín irányába – a piros receptor például inkább a narancssárgára érzékeny. Mérnökként tudtuk, hogy színszűrőkkel a bejövő fény hullámhossza módosítható, ezért olyan szűrőket fejlesztettünk, amelyek „visszatolják” a fényt a receptor tényleges érzékenységi helyére. Az első kísérletek az Ishihara-tesztekkel azonnal látványos javulást hoztak a betegeknél, ebből született meg a színkorrekciós szemüveg, amelyet 1988-ban itthon szabadalmaztattunk, 1993-ban pedig világszabadalom lett.

Ezek a lencsék dioptriás szemüveggel is használhatók?

– Igen, egy mágnesesen felpattintható előtétlencseként (clip-on) is elkészíthető. Ez azért praktikus, mert ha a viselője például sötét szobába lép, ahol a színszűrő túl sok fényt venne el, egy mozdulattal leveheti azt.

A korrekció után – gondolom – újra kell tanulni a színek helyes megnevezését.

– Pontosan így van. A páciens agya gyerekkorában a régi, eltolódott jelekhez kötötte a színek neveit. Amikor a lencsével megjavítjuk a bejövő vizuális jeleket, a régi beidegződések miatt sokszor még mindig a hibás nevet mondják a színekre. Ilyenkor családtagok – például nem színtévesztő szülők vagy házastársak – segítségével kell tréningezni, hogy az agyban végre megfelelően összekapcsolódjon az új, helyes vizuális jel a megfelelő elnevezéssel.

Hol juthatnak hozzá a rászorulók ezekhez a szemüvegekhez?

– A vizsgálat végén a páciens kap egy adatlapot az eredményeivel, amellyel országszerte mintegy 75 kijelölt optikában készíttetheti el a szemüvegét. A 100 százalékban magyar tulajdonú gyártó cég honlapján található térkép segítségével a lakóhelyhez legközelebbi partnerüzlet könnyen kikereshető. 

A szemüveg használata után az előzetesen tiltott szakmák elérhetővé válnak?

– Igen. A jó hír, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ állásfoglalása alapján, ha bizonyítható, hogy a korrekciós szemüveg helyrehozza a páciens színlátását, megkaphatja az engedélyt az adott foglalkozás űzésére.

Milyen változást hoz a szemüveg viselése? 

– A szemüveg nem gyógyítja meg véglegesen a szemet: ahogy egy dioptriás szemüveg is csak addig ad éles képet, amíg hordjuk, ez a találmány is csak viselés közben tolja helyre a bejövő fény hullámhosszát a receptorok számára. Biztonságosabbá válik a közlekedés, komfortosabbá az élet. Elkerülhetővé válnak az öltözködési vagy ház körüli bakik is. A szemüveg első felvételekor hatalmas vizuális sokk éri a színtévesztőket. Van, aki mosolyogni kezd, és van, aki el is sírja magát, mert hirtelen sokkal szebb lesz számára a világ. Végre teljes értékűen élvezheti a festményeket, a videókat, filmeket és az őszi erdő színeit.