Parlagfű, a nehéz ellenfél

Azt a tünetegyüttest, amelyet allergiának ismerünk, tulajdonképpen az immunrendszerünk hiperaktivitása váltja ki. Ilyenkor a szervezet védelmi rendszere betolakodóként ismer fel egy valójában ártalmatlan anyagot, és heves reakcióba kezd a kiirtására, miközben hisztamin és más olyan anyagok termelődnek, amelyek irritálják a légzőrendszer és a szem nyálkahártyáit.

Az allergia tüneteinek megjelenése és intenzitása az azt kiváltó allergén anyagtól és az érintett szervezetének reakciójától, öröklött hajlamtól is függ. Allergén anyag sokféle van, a házipor atkáitól a penészgombán keresztül egyes élelmiszerekig, de a legtöbb esetben a növények virágpora, pollenjei okoznak allergiát. Ez a szénanátha, orvosi nevén az ún. szezonális allergiás rhinitisz az adott növény virágzási idejéhez kapcsolódik. Ilyenkor elsősorban a felső légutak és a szem nyálkahártyája irritált, így az orrnyálkahártya-duzzanat, -gyulladás, az orrfolyás, orrdugulás és a könnyezés a fő tünet, de nem ritka az alsóbb légutak, a hörgők is érintettsége sem.

A szénanátha név arra utal, hogy ennek a kellemetlenségnek a fő szezonja a szénabetakarítás idején, a nyári hónapokban van. Annyi igazság van ebben, hogy tényleg rengetegen szenvednek tőle a pázsitfűfélék (például az angolperje, a lándzsás útifű), a gabonafélék, és a gyomnövények (például a csalán, a fekete üröm, parlagfű) virágzása idején, és ezek pollenjeit a lekaszált, megszárított széna is őrzi.

Összefogás nélkül nem megy!

A szél a virágport akár száz kilométer távolságra is elviszi, így azok is szenvedhetnek az allergiától, akik saját környezetükben az utolsó szálig kiirtják a parlagfűtöveket. A probléma nagyságát jelzi, hogy Magyarországon közel kétmillióra, Németországban nyolcmillióra becsülik a parlagfű- allergiások számát.
A parlagfű nehéz ellenfél, ellene széleskörű közösségi összefogásra van szükség.

Több országban - nálunk is - rendelettel kötelezik a kert- és szántóföld-tulajdonosokat a parlagfű irtására, az autópályák, vasutak mentén kaszáltatják a rézsűt, és szigorúan ellenőrzik a vetőmagok és a madáreledelek minőségét, gyommagmentességét is. Legjobb lenne virágzás előtt megsemmisíteni a növényt, gyökerestől kiirtani, mivel a kaszálás után az alsó hajtások néhány hét alatt újra eljutnak a virágzásig is.

A parlagfű elleni irtóhadjáratot nehezíti, hogy ez az egyéves gyomnövény rendkívül szívós és szapora. Nincs az a törmelékes, sivár talaj, amelyen meg ne élne, a hidegebb éghajlathoz is alkalmazkodott, azonnal megtelepszik az építkezési törmelékek között, az útépítések menti frissen bolygatott talajon, a vasúti töltések nyers agyagában is. Egyetlen tő akár több tízezer magot is nevelhet, amelyek akár hatvan évig is csíraképesek maradnak a földben, ráadásul ezen a kontinensen kártevője sincs, semmi sem állítja meg a terjedését.

Egy-másfél méter magasra nő, fészkes virágzata a felső hajtásainak végén július közepén kezd virágozni, és gyakorlatilag szeptember végéig mindig vannak virágos hajtásai, amelyek elképesztő mennyiségben, milliószám ontják a polleneket. Ezek azért számítanak a különösen agresszív allergének közé, mert a gömb alakú pollenek felülete nem sima, hanem mikroszkopikus horgocskák nyúlnak ki belőle, amelyekbe beleragadhatnak a levegő szennyeződései, és ha felsértik a nyálkahártyákat, fokozzák azok irritációját. Kis mérete miatt pedig a pollen mélyen lejut a tüdő hörgőibe is, így különösen súlyos, makacs tüneteket okozhat.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.