Emlőultrahang és mammográfia – Ön tudja, mikor melyik javasolt?

A röntgen szó sokak számára ijesztően cseng, holott a mammográfia során használt sugárdózis alacsonyabb, mint egy átlagos repülőút során kapott háttérsugárzás. Számos téves információ kering az érintettek körében a mammográfiával és emlőultrahanggal kapcsolatban. Ismerje meg a szakmai tényeket!

Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy mire alkalmas és mire nem az emlőultrahang és a mammográfia. Ez alapján kiderül az is, mikor melyik javasolt, és mikor kell mindkettőt alkalmazni.

Az elsőként ajánlott, legmegbízhatóbb mellrákszűrési módszer a mammográfia

Hosszú ideje bizonyítottan a mammográfia a legjobb emlődiagnosztikai eljárás az emlődaganat korai felismerésére, különösen 35 év felett. Ezen képalkotó eszközzel korán felfedezhetők a daganatok, a meszesedések és az aszimmetriák. A működése alacsony dózisú röntgensugarak alkalmazásán alapul, melyekkel eredményesen monitorozható az emlőszövet.

A mammográfia lehet 2D-s (hagyományos, 2 dimenziós) vagy 3D tomoszintézis (3 dimenziós).  A 3D-s egy modernebb, továbbfejlesztett módszer, amely elvégzése során az emlőkről 1mm-es rétegfelvételek készülnek, ezekből áll össze a szummációs 2D kép, így csökken a vizsgálattal járó sugárdózis.

A 3D tomoszintézissel nagyobb pontosság, hatékonyság érhető el: a statisztikák szerint a hagyományos mammográfiához képest 41%-kal több invazív daganatot fedeznek fel a segítségével.

A mammográfia emlőultrahanggal való kiegészítése nélkülözhetetlen sűrű emlőszövetnél, mivel ilyenkor hamis negatív eredményt adhat a mammográfiai vizsgálat. Ugyanígy szükséges az emlőultrahangos kiegészítés abnormális mammográfiai leletnél, tapintott csomónál – ekkor az emlőultrahang segíthet eldönteni, hogy jóindulatú (pl. cisztás) vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó.

Az emlőultrahang a mammográfiával szemben sugárzásmentes és teljesen fájdalommentes. (Mammográfiánál a mellek összenyomása kellemetlen lehet, de ez csak pár másodpercig tart.) A korai daganatra utaló mikrokalcifikációk (apró meszesedések) kimutatására azonban (a mammográfiával szemben) nem alkalmas az emlőultrahang, illetve ennél az eljárásnál nagyobb a téves diagnózisok aránya. Ezen okokból 35 év felett nem alkalmazható önálló szűrési eszközként, tehát csak kiegészítő, nem helyettesítő vizsgálatnak minősül. Fontos az is, hogy terhesség esetén nem végezhető mammográfia, szoptatás esetén azonban már igen, egyéni elbírálása alapján.

5 fontos tény a mammográfiáról és az emlőultrahangról: 1.    Az USÁ-ban 30–40%-kal csökkent a mellrák miatti halálozás a mammográfiának köszönhetően. 2.    A mellrák sokszor nem okoz fájdalmat vagy tapintható csomót, a képalkotó vizsgálatok (mammográfia, emlőultrahang) azonban ekkor is képesek kimutatni az elváltozást. 3.    Az emlőultrahang Doppler-technológiával tudja láttatni az érhálózatot is, (de csak egy bizonyos méret felett). Így elkülöníthető az érhálózat nélküli ciszta az erekkel átszőtt szöveti elváltozástól, a daganattól. 4.    A 3D-s mammográfia különösen hatékony segítség a nehezen felismerhető daganatok kiszűréséhez. A tomoszintézis segítségével az átfedő szövetek miatti „elrejtett” elváltozások is diagnosztizálhatóvá válhatnak. 5.    Bár ritkábban, de a férfiaknál is kialakulhat mellrák – évente kb. 50–60 esetet diagnosztizálnak Magyarországon.

Milyen mellrákszűrési protokoll érvényes az egyes korcsoportokban?

Hogy a mammográfiát vagy az emlőultrahangot kell-e előnyben részesíteni, az részben az életkortól is függ. Nézzük, mi a szakmai irányadó protokoll ezzel kapcsolatban!

• 35 év alatt: az elsődleges képalkotó szűrővizsgálat az emlőultrahang, mivel a sűrű mirigyszövet miatt a mammográfia ebben a korcsoportban kevésbé hatékony.
• 35 év felett: évente mammográfia vizsgálat elvégzése szükséges, sűrű mellszövet esetén vagy gyanús találatnál emlőultrahang és további képalkotó eszköz (MRI) bevonását és biopsziát is kérhet a szakorvos.

Tévhit, hogy majd ráérünk akkor mammográfiára időpontot foglalni, mikor csomót vagy egyéb tünetet észlelünk a mellünkben! A télélési esélyeket jelentősen javítja a korai felismerés, ami csak úgy valósítható meg, ha a kornak megfelelő rendszerességgel felelősségteljesen megjelenünk a szűrővizsgálaton.

Az ajánlás szerint 35-65 év között évente, 65 év felett egyéni elbírálás alapján kétévente javasolt a mammográfián való részvétel. Amennyiben a lelet indokolja, további vizsgálat válhat szükségessé, úgymint emlőultrahang, MRI, esetleg biopszia (szöveti mintavétel).

A cikket lektorálta Dr. Puhl Mária radiológus főorvos, egészségközpontunk radiológiai divíziójának vezetője.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.