Orrfolyás, szemviszketés, kaparó torok: sokan ezekkel azonosítják az allergiát, pedig a tünetek ennél jóval változatosabbak, a következmények pedig súlyosak is lehetnek. A klímaváltozás, a városi légszennyezés és az életmódbeli változások miatt ráadásul a pollenterhelés és a légúti allergiák súlya tovább nőhet. Dr. Madarasi Anna allergológus szakorvosunk szerint ezért egyre fontosabb, hogy az érintettek szakorvosi segítséggel, célzott kivizsgálással és személyre szabott kezeléssel enyhítsék panaszaikat.
A tüsszögésen túl: az allergia komolyabb, mint gondolnánk
Az allergia nem egyetlen betegséget jelent, hanem több, egymástól eltérő kórképet foglal magában. A légúti allergiák mellett ide tartoznak az ételallergiák, a rovarcsípés-allergiák, illetve bizonyos bőr- és gyógyszerallergiák is. Ezek különböző szerveket érinthetnek, a panaszok pedig az enyhébb, szezonális kellemetlenségtől egészen a mindennapokat jelentősen rontó, sőt akár életveszélyes reakciókig terjedhetnek.
A két legjellemzőbb típus: légúti és ételallergia
A pollenterhelés növekedésével a légúti allergiák tünetei egyre több embernél jelentkeznek, amelyeket leggyakrabban a pollenek (virágporok), a háziporatka, az állatszőr, illetve a penészgomba vált ki, és a szezonális náthaszerű panaszoktól egészen a mindennapokat megnehezítő, tartós orrdugulásig terjedhetnek.
„Sokan hajlamosak legyinteni az allergiás náthára, mondván, majd elmúlik a szezon végén. Pedig két-három hónapon át bedugult orral, kialvatlanul és állandó kellemetlenséggel élni komolyan rontja az életminőséget. Ráadásul a kezeletlen panaszok idővel erősödhetnek is. A családi hajlam ugyan növelheti az allergia kialakulásának esélyét, de allergiás betegség genetikai háttér nélkül is megjelenhet. A városi környezetben jellemző szmog és kipufogógázok pedig növelhetik a rizikót a légutak irritálásával és a pollenszemcsékre adott allergiás reakció felerősítésével” – hangsúlyozza dr. Madarasi Anna allergológus, gyermektüdőgyógyász szakorvosunk.
Az olyan házi „kezelési” módszerek is gyakran hatástalannak bizonyulnak, mint a mézfogyasztás a szervezet pollenekhez való hozzászoktatása céljából, mivel nem tudható pontosan, milyen allergénből mennyi kerül a szervezetbe, és milyen mennyiség az, amely még nem okoz panaszt. Hasonlóképp az állatok által kiváltott tüneteket a hipoallergén kutyák vagy macskák sem mindig enyhítik, azokat ugyanis nemcsak állatszőr, hanem a házi kedvenc nyála vagy a bőréről leváló hámsejtek is előidézhetik.
Az ételallergia is sokaknál komoly problémát jelent. Habár kevesebb embert érint, mint a légúti allergia, mégis súlyosabb következményekkel járhat, és bizonyos esetekben életveszélyes reakcióhoz is vezethet. Gyanúra adhat okot, ha egy étel elfogyasztása után rövid időn belül csalánkiütés, bőrpír, nehézlégzés, ájulásérzés vagy kisgyermekeknél erős hasi fájdalom, hányás, hirtelen viselkedésváltozás jelentkezik. Az ételallergia diagnózisában ezért nemcsak a laboreredmény, hanem a pontos tünettörténet is kulcsfontosságú. Súlyos anafilaxiás reakció kockázata esetén pedig az érintetteknek szakorvosi javaslat alapján önállóan beadható adrenalininjekcióra (például EpiPenre) is szükségük lehet.
Az allergia célzott vizsgálata segít a pontos diagnózisban
Ha valaki évről évre ugyanabban az időszakban szenved a tünetektől, tartós orrdugulása van, romlik az alvásminősége, vagy étel fogyasztása után visszatérő panaszokat tapasztal, esetleg bizonytalan abban, mire allergiás, érdemes allergológushoz fordulnia. Pontos diagnózissal és személyre szabott kezeléssel ugyanis sok esetben jelentősen javítható az életminőség. A Budai Egészségközpontban többféle vizsgálat segít az allergiatípusok pontos azonosításában.
A Prick teszt (bőrpróba) elsősorban légúti allergiák (pollen-, poratka-, állatszőrallergia stb.) és bizonyos ételallergiák gyanúja esetén használható, és gyorsan ad visszajelzést a bőr reakciója alapján. A vérből történő specifikus IgE‑vizsgálat ezzel szemben akkor lehet hasznos, ha a bőrteszt nem végezhető el, vagy ha részletesebb képre van szükség az egyes allergének elleni ellenanyagszintről.
Bizonyos esetekben, főként ételallergiánál, a molekuláris allergiadiagnosztika is szóba jöhet. Ez a vizsgálat segít megkülönböztetni, hogy az adott allergén hőstabil vagy hőlabil‑e, vagyis főzve, sütve is kiváltja-e a panaszokat, vagy csak nyersen. Ennek ismerete nemcsak a pontos diagnózis miatt fontos, de abban is segíthet, hogy az érintett tudja, mely formában fogyaszthatja biztonságosan az adott élelmiszert, és mikor kell teljesen elkerülnie.
Gyógyszerek, immunterápia, mindennapi lépések: így enyhíthetők az allergiás tünetek
Az allergiák kezeléséhez a tünetek jellegétől és súlyosságától függően több lehetőség is rendelkezésre áll. A legtöbb esetben első lépésként antihisztaminok és helyileg ható orrspray‑k segítenek a tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés enyhítésében, amelyeket a Budai Egészségközpont szakorvosai a panaszokhoz igazítva javasolnak. Fontos, hogy elhúzódó panaszok esetén csak speciális, vényre felírt orrspray‑t szabad több héten keresztül használni, mert a recept nélkül kapható készítmények hosszú távon az orrnyálkahártya visszafordíthatatlan károsodását okozhatják. Tartós vagy súlyos tünetek esetén életmódbeli változtatásokra és – megfelelő indikáció mellett – immunterápiára is szükség lehet.
„Az immunterápiát elsősorban olyan allergiák esetén alkalmazzuk, amelyeket háziporatka, penészgomba, állatszőr vagy különböző pollenek váltanak ki. Lényege, hogy a szervezetet kis, kontrollált adagokban szoktatjuk hozzá az adott allergénhez, így az immunrendszer reakciója hosszabb távon mérséklődhet. Míg a gyógyszerek elsősorban a mindennapi tüneteket – a tüsszögést, az orrfolyást, a szemviszketést – csillapítják, az immunterápia az allergiás megbetegedés okát, az immunrendszer kóros működését próbálja helyreállítani. Szezonális allergia esetén a kezelést az adott pollenszezon előtt körülbelül hat-nyolc héttel kell elkezdeni, és a pollenszezon végéig folytatni, legalább három egymást követő éven keresztül” – teszi hozzá dr. Madarasi Anna.
Mindennapi szokásokkal is sokat tehetünk a tünetek enyhítéséért. Pollenszezonban érdemes hazaérkezés után arcot, hajat mosni, ruhát cserélni, az orrot pedig fiziológiás sóoldattal átöblíteni. Szellőztetni inkább hajnalban ajánlott, amikor általában alacsonyabb a pollenterhelés, száraz, szeles időben pedig különösen érdemes zárva tartani az ablakokat. A ruhákat ilyenkor ne kint szárítsuk, mert a textíliákon könnyen megtapadhatnak a pollenek. A Budai Egészségközpont szakemberei a rendeléseken gyakorlati életmódtanácsokkal is segítik a pácienseket, hogy a gyógyszeres kezelés mellett a rutinjukat is az allergiamentesebb élet irányába tudják megváltoztatni.
További információkért és gyakorlati tanácsokért hallgassák meg BEKezdés podcastunk allergiáról szóló adását.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 350 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 49 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 500.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
