Hőség: erre a néhány dologra érdemes fokozottan figyelni

Harmadfokú hőségriasztás van érvényben június 30. kedd éjfélig az ország egész területén. A rendkívüli hőhullám különösképp a krónikus betegséggel küzdőkre, az idősebb és nagyon fiatal korosztály képviselőire, a várandósokra, és a szabadban dolgozókra nézve jelent fokozott egészségügyi kockázatot, de az egészséges szervezetre is komoly terhet ró.

A hőség a szervezet egész működésére hatással van. A test ilyenkor elsősorban izzadással próbálja fenntartani a normál testhőmérsékletet, az izzadság elpárolgása ugyanis hőt von el a bőrfelszínről. Ehhez azonban elegendő folyadékra, megfelelő só- és elektrolitpótlásra, valamint szellős ruházatra van szükség. Ha a folyadékvesztést nem pótoljuk időben, könnyebben jelentkezhet bágyadtság, fejfájás, szédülés, koncentrációs nehézség, gyengeségérzés vagy akár ájulás is.

A keringési rendszerre különösen nagy terhet ró a kánikula. Melegben az erek kitágulhatnak, a vérnyomás csökkenhet, a szívnek pedig több munkájába kerülhet a megfelelő vérellátás fenntartása, ezért szaporább pulzus, szívdobogásérzés, nehézlégzés vagy vérnyomás-ingadozás is előfordulhat.

A vérnyomáscsökkentőt szedőknek kánikulában sem érdemes önállóan változtatniuk a gyógyszereiken. Panasz, szokatlan vérnyomásérték vagy bizonytalanság esetén orvosi egyeztetés javasolt.

A túlmelegedés legsúlyosabb következményei közé tartozik a napszúrás és a hőguta. Napszúrás esetén fejfájás, hányinger, hányás, hőemelkedés, hidegrázás, levertség, szédülés jelentkezhet, míg hőguta esetén a szervezet már nem tudja leadni a felesleges hőt, a testhőmérséklet veszélyesen megemelkedhet.

Figyelmeztető jel lehet a forró, száraz bőr, a szapora pulzus, a nehézlégzés, az izomgörcs, a bizonytalan járás vagy az eszméletvesztés. Ilyenkor a beteget hűvös, árnyékos helyre kell vinni, lazítani kell a ruházatán, gondoskodni kell a fokozatos hűtésről és folyadékpótlásról, és mielőbb orvosi segítséget kell kérni.

Mire figyeljünk hőség idején?

• Igyunk rendszeresen folyadékot, lehetőleg még azelőtt, hogy megszomjaznánk.
• Ne jéghideg italt válasszunk, mert ezek nem feltétlenül segítik a szervezet hőszabályozását. A mérsékelten hűvös, akár szinte langyos folyadék jobb választás.
• A legjobb szomjoltó a víz, de a nem cukros, nem szénsavas italok, levesek, gyümölcslevek, tej is segíthetnek a folyadék- és ásványianyag-pótlásban.
• Kerüljük az alkoholt és a koffeintartalmú italokat, mert ezek fokozhatják a folyadékvesztést, és a nagy melegben nagyobb terhet róhatnak a szervezetre.
• Pótoljuk az izzadással elveszített sókat és ásványi anyagokat, ebben segíthet például az ásványvíz, egy könnyű leves vagy sósabb étel.
• Viseljünk laza, világos, jól szellőző ruházatot, amely segíti a verejték párolgását és ezzel a test természetes hűtését.
• Kerüljük a tűző napot és a déli órákban a nagyobb fizikai megterhelést. A legmelegebb időszakot töltsük hűvös helyen, pihenéssel.
• Langyos zuhannyal vagy fokozatosan hűtött fürdővel frissítsük fel magunkat. A hirtelen hideg zuhany vagy a felhevült testtel hideg vízbe ugrás megterhelheti a keringést.
• Védjük a fejünket és a bőrünket, ha mégis el kell indulnunk: könnyű sapka, kendő, napszemüveg, fényvédelem és árnyékos útvonal sokat segíthet.
• Tartsunk magunknál vizet, különösen utazáskor, városi közlekedéskor vagy hosszabb kinti tartózkodásnál.
• Segítsük a párolgást, például legyezővel, szellőztetéssel vagy benedvesített textilzsebkendővel a tarkón, homlokon.
• Figyeljünk a figyelmeztető jelekre, például szédülésre, gyengeségre, fejfájásra, rosszullétre. Ezek a hőség és a folyadékvesztés jelei is lehetnek.

Vigyázzunk egymásra a kánikulában!