Sokan csak akkor gondolnak szívbetegségre, ha feltűnő és szokatlan problémát, például mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Pedig egyes kardiológiai betegségek hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, és eközben akár maradandó károsodást is okozhatnak.
Dr. Hajas Ágota kardiológussal a korai figyelmeztető jelekről, a nők speciális tüneteiről, a szívultrahang diagnosztikai folyamatban betöltött szerepéről és a kardiovaszkuláris betegségek megelőzéséről beszélgettünk.
– Érdemes felfigyelni a teljesítőképesség csökkenésére. Ha valaki a hétköznapi fizikai aktivitása – például a lépcsőzés, séta, sport vagy a kerti munka – közben hamarabb elfárad, esetleg légszomj jelentkezik, akkor annak érdemes utánajárni. Nem jó automatikusan az életkor számlájára írni, ha hirtelen sokkal kevesebbet bírunk, mint korábban.
– Nők esetében is a típusos mellkasi fájdalom a szívinfarktus vezető jele. Ugyanakkor a koszorúér-betegség a nőknél gyakrabban jelentkezik kevésbé tipikus tünetekkel. Nem feltétlenül a klasszikus mellkasi fájdalom kerül előtérbe: előfordulhat felhasi, gyomortáji panasz, hányinger vagy légszomj is. De akut koszorúér-eseménynél hányinger, verejtékezés is jelentkezhet. Ezek nem kézenfekvő jelzései a testnek, sokan így nem gyanakszanak komoly gondra. Fontos tehát, hogy az újonnan kialakuló mellkasi panaszokat, illetve az olyan szokatlan tüneteket, mint a légszomj, a gyomortáji fájdalom, a hányinger vagy a verejtékezés, komolyan vegyük!
– A menopauza előtt a nők hormonális okokból némileg védve vannak a koszorúér-betegségekkel szemben az ösztrogén érrendszerre és anyagcserére gyakorolt kedvező hatása miatt. A menopauza után ez az előny megszűnik, és nő a kardiovaszkuláris kockázat. Többek között a vérnyomásnál is gyakran tetten érhető a változás. Vannak nők, akiknek egész életükben alacsony volt a vérnyomásuk, majd ötvenéves kor körül, a menopauza után hipertóniaval küzdenek. Ez a folyamat sokakat meglep, pedig nem ritka jelenség.
– Strukturális szívbetegségek, billentyűbetegségek esetén korai diagnózissal és időben történő kezeléssel az irreverzibilis károsodás megelőzhető. A szívultrahangnak fontos szerepe van a korai diagnózisban. A segítségével a szerkezeti és működésbeli eltérések, a billentyűbetegségek már a tünetek kialakulása előtt kimutathatók. Ez tulajdonképpen egy könnyen elérhető, káros sugárzástól mentes vizsgálat, melynek különlegessége, hogy nemcsak anatómiai, hanem funkcionális vizsgálat is, azaz működés közben látjuk a szívet. Fel tudjuk mérni általa többek között a szívüregek méretét, a szívfal vastagságát, a szív pumpafunkcióját és a billentyűk állapotát. Illetve a Doppler-echocardiographiával különböző hemodinamikai, azaz vérkeringési paramétereket is becsülhetünk.
– Az egyik leggyakrabban felbukkanó tévhit, hogy ha valakinek nincs panasza, akkor biztos nincs szívbetegsége sem. Pedig számos kardiológiai eltérés hosszú ideig tünetmentesen van jelen. Ezeket azonban szerencsésebb már ebben a panaszmentes fázisban felismerni és kezelni. Ehhez pedig alapvető a rizikófaktorok ismerete és persze a szűrővizsgálatonvaló részvétel is. Hogy kinél mikor indokolt először kardiológiai vizsgálat, azt egyénileg kell mérlegelni. Fontos például a családi kórtörténet, hiszen vannak családi halmozódást mutató szívbetegségek. Továbbá figyelembe kell venni az életmódot és egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőket is. Panaszmentes, átlagos kockázatú páciensnél is fontos a vérnyomás, vérzsírok, vércukor ellenőrzése. Több rizikófaktor megléte esetén pedig a kardiológiai állapotfelmérés kifejezetten hasznos lehet.
Kardiológiai kockázati tényezők:
|
– Valójában valamennyi rizikófaktorral foglalkozni kell. Közülük több hosszú ideig nem okoz semmilyen tünetet. Ilyen lehet például a magas vérnyomás vagy a magas koleszterinszint – sokan éveken át élnek együtt ezekkel az elváltozásokkal anélkül, hogy tudnának róla. De ha mégis ki kell emelnem egyet, akkor a magas vérnyomást említeném. Rendkívül gyakori probléma, és még a diagnosztizált hipertóniával élő betegek között is sokan vannak, akiknél nem sikerül elérni a kívánt célértéket. A kezeletlen vagy rosszul kezelt hipertónia hosszú távon számos szervet károsíthat. A stroke és más érrendszeri betegségek mellett az agyi kiserek károsodásához, a kognitív hanyatláshoz és akár vaszkuláris demencia kialakulásához is hozzájárulhat.
– A rendszeres mozgást említenem először. Nem feltétlenül kell bonyolult edzésprogramra gondolni: a tempós séta a legtöbb ember számára megoldható. Ha rendszeressé válik és beépül a napi rutinba, már azzal sokat tettünk a kardiovaszkuláris egészségünkért. De természetesen a táplálkozás, a testsúly rendezése és a dohányzás elhagyása szintén nagyon fontos. Ráadásul a kockázati tényezők összeadódnak: például, ha a túlsúly dohányzással, magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel társul, a teljes kardiovaszkuláris kockázat tovább növekszik.
– Léteznek erre hivatalos kockázatbecslő rendszerek, amelyek több tényezőt, például az életkort, a dohányzást, a vérnyomást és a koleszterinszintet is figyelembe veszik. Fontos ugyanakkor tudni, hogy egy ilyen pontrendszer nem tud minden egyéni körülményt megjeleníteni. Ilyen lehet például az erős családi halmozódás. Ha valakinek a felmenői között fiatal életkorban fordult elő koszorúér-betegség vagy hirtelen szívhalál, az önmagában is fontos kockázatnövelő tényező.
– Gyakran találkozom azzal, hogy valaki azért halogatja a vérnyomás- vagy koleszterincsökkentő gyógyszer elkezdését, mert úgy érzi, attól válik „beteggé”, hogy mostantól gyógyszert kell szednie. Mások az öregedés jelét látják benne. Tudatosítanunk kell, hogy éppen a megfelelő kezeléssel tehetünk azért, hogy hosszú távon jobb legyen az egészségi állapotunk, az életminőségünk, és csökkentsük a szövődmények esélyét. A tapasztalatom szerint az, ha a beteg érti, mi történik a szervezetében, miért alakult ki a betegsége, miért szükséges a kezelés és mit várhat tőle hosszú távon, akkor sikeresebb lesz a terápia. Hiszen sokkal inkább lesz aktív részese a saját terápiájának: nagyobb valószínűséggel szedi a javaslat szerint a gyógyszerét és tudja kialakítani a megfelelő életmódot.
| Intézményünkben Dr. Hajas Ágota kardiológus szakorvos várja a magas vérnyomással, szívelégtelenséggel, mellkasi panaszokkal, csökkent terhelhetőséggel, terhelésre jelentkező légszomjjal, szívdobogásérzéssel vagy egyéb kardiológiai panasszal küzdő pácienseket, valamint a kardiológiai állapotfelmérésre jelentkezőket. A doktornő szívultrahang-vizsgálatot is végez rendelése keretében, amely többek között a szív pumpafunkciójáról, a szívüregek és a billentyűk állapotáról ad részletes információt. |
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 350 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 49 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 500.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
