Egyre több a fertőző májgyulladás!

2014 tavaszán hónapról hónapra nőtt a regisztrált hepatitis-A fertőzések száma az országban. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyéből valamint a főváros területéről jeleztek egyre több esetet. Hogyan kerülhető el ez a kellemetlen tünetekkel járó fertőzés?

A fertőző májgyulladást okozó hepatitis-A vírus (HAV) világszerte a legelterjedtebb vírusfertőzések közé tartozik. A fejlődő országokban jellemző leginkább, de mindenhol találkozhatunk vele, itthon is annyira, hogy Magyarországot 2012-ben az Egészségügyi Világszervezet a fertőző májgyulladással közepesen fertőzött országok közé minősítette. Ezt a járványos betegséget hazánkban elsősorban a hepatitis A-vírus okozza. A hepatitis vírus többi (B, C, D, E) válfaja egészen más kórlefolyású betegséget vált ki, egyik legfontosabb különbség például a vírusok között, hogy az HAV az egyetlen, amely elsősorban nem vérrel terjed.

A fertőzés forrásai

A hepatitis-A fertőzés leginkább az emberi széklettel, illetve a széklettel szennyezett vízzel, élelmiszerekkel terjed. Gócai lehetnek a fertőzésnek a mosatlan zöldségek, gyümölcsök, a széklettel trágyázott földről származó vagy a vírusgazda székletével fertőzött élelmiszerek. Így például nemegyszer előfordul, hogy egy konyhai dolgozó az élelmiszerek előkészítése közben, a mosdó használata utáni kézmosás elmulasztása miatt fertőz.

Rossz közműellátottságú területeken, például a tengerparthoz közeli, szennyezett vizekből származó kagylókból, tengeri állatokból készített, nem kellően átsütött ételek és maga a szennyezett víz is kiindulópontja lehet. Gyermekintézmények, idősotthonok zárt közösségeiben, zsúfolt tömegrendezvényeken emberi érintkezéssel is könnyen terjedhet egyik emberről a másikra a fertőzés.

Sárgaság, láz, gyengeség

Közel egy hónapos lappangási idő után jelennek meg a tünetek, de a beteg ez idő alatt is, már a 15. naptól fertőzhet. Legjellemzőbb tünete a láz, a bőr és szemfehérje besárgulása, az elesettség, de hasfájás, fejfájás, hányás, sötét színű vizelet, agyagsárga színű széklet is együtt járhat vele. Előfordul teljesen tünetmentes fertőzés is. A sárgaságot a máj érintettsége, a vírus által kiváltott immunválasz nyomán az epefesték felszaporodása okozza. 

Az esetek egy százalékában súlyos májfunkciós zavar, májelégtelenség is kialakulhat, ilyenkor a sárgaság is jelentősebb, beszűkült tudatállapot és véralvadászavar is kísérheti. A többi hepatitis vírusfertőzéssel ellentétben az A-típusú fertőzés nyomán nem alakul ki krónikus betegség, de körülbelül minden hatodik esetben elhúzódó lefolyásra és visszaesésekre lehet számítani.

Tüneti kezelés

A hepatitis-A vírusfertőzésnek specifikus kezelése nincsen, a terápiája tüneti: ágynyugalom, a hányinger, a fejfájás csökkentése, bőséges folyadék fogyasztása, a máj kímélete könnyű diétával és az alkohol teljes mellőzésével. Súlyosabb esetekben szükség lehet infúziós folyadékpótlásra is, ilyenkor, illetve egyéb szövődmények (agyödéma, emésztőszerv-rendszeri vérzés stb.) gyanúja esetén a beteget kórházban kell kezelni.

A fertőző májgyulladás diagnosztizálása után a beteg környezetében élők gamma-globulin oltást kapnak, amely a frissen fertőzöttekben megelőzi a májgyulladás kialakulását. A járványügyi szabályok szerint a beteg nem mehet közösségbe és a további fertőzések elkerülésére fokozottan be kell tartani a személyes higiénia alapvető szabályait, gondosan elkülöníteni és tisztítani az evőeszközeit, tisztálkodószereit.

A tisztaság fél egészség - a védőoltás a másik fele!

A fertőzés elkerüléséhez be kell tartani néhány egyszerű higiéniai szabályt. A mosdó használata utáni és étkezés előtti kézmosás, a nyers élelmiszerek gondos előkészítése, mosása ma sem vesztett a jelentőségéből. Előfordulhat azonban például utazás közben, de akár országon belül is szegényes közmű-ellátottságú helyeken, hogy ez is gondot okozhat.

Ahol nincs csatornázás és megbízható vezetékes ivóvíz, ott az sem mindegy, milyen vízzel mos fogat, milyenben fürdeti a gyereket, vagy mivel mossa meg a fogyasztás előtt a gyümölcsöket – ilyen helyen erre is a palackozott ivóvizet kell használni. A megfelelő hőkezelés elpusztítja a HAV vírusát, így a gondosan átsütött, megfőzött ételek, a forralás után fogyasztott italok nem okozhatnak bajt. Utazás előtt érdemes tájékozódni, az adott területen milyen fertőzésveszélyre lehet számítani. A mediterrán országokban divatos tenger gyümölcseivel ízesített tészta- és rizsételek, saláták bármilyen finomak, ha félig nyersen kerülnek asztalra, fertőzés forrásai lehetnek. Az utcai árusoknál vásárolt élelmiszer helyben fogyasztása sem ajánlható.

Mindezekkel csökkenthető a fertőzés veszélye, de alegbiztosabb védelmet a védőoltás jelentheti.Az immunvédelemnek két módja van: azonnali, de csak rövid távú, körülbelül hat hétig tartó hatás érhető el gamma-globulin adásával. Ezt leginkább akkor alkalmazzák, ha egy beteg családtagjait, a közvetlen környezetében élőket kell megvédeni a fertőzéstől. A leghatékonyabb, hosszú távú védelmet védőoltás jelenti. Az elölt vírusokat tartalmazó vakcina a szervezetben ellenanyag-termelést vált ki, ami ugyanúgy védetté teszi az illetőt a fertőzés ellen, mintha átesett volna a betegségen. Az első, alapoltás után 6-12 hónapos, az ezután beadott ismétlő oltás után 10-20 éves védelem alakul ki.

A hepatitis-A elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de mindenkinek ajánlható, aki munkája vagy kedvtelése során sok emberrel kerül kapcsolatba, vendéglátó-, vagy élelmiszeriparban, gyermekintézményekben vagy egészségügyi, szociális intézményekben dolgozik, illetve ha olyan helyen él vagy olyan területre utazik, ahol gyakori a fertőzés, vagy ahol rosszabb higiénés körülmények vannak, nem megfelelő a szennyvízkezelés és az ivóvízellátás.

A fertőzés elleni védelem az oltás beadását követően mintegy tíz nappal alakul ki, ha ennél is sürgősebb védelemre van szükség (például egy váratlan utazás előtt), akkor a passzív, gamma-globulinos immunvédelem alkalmazására is szükség lehet.