"Ez egy lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság"

Az Alzheimer-kór az egyik legrejtélyesebb és legfélelmetesebb betegség a gyakran a „mindent elpakoló öregúr” kifejezéssel is jellemzett agyi elváltozás.

A demencia tünetcsoportjának leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Önmagában vagy más elváltozásokkal társulva a demenciát okozó betegségek nagyjából 70 százalékát teszi ki. Magyarországon, 250-300 ezer ember szenved demenciában, a gyakoriság az életkorral nő; 65 év alatt alig fordul elő, fölötte viszont ötévente 5 százalékkal nagyobb a valószínűsége, ami azt jelenti, hogy a 85 év körüli korosztályban majdnem minden második embernél kifejlődhet – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának.

Az Alzheimer-kór progresszív idegsejt-pusztulással járó betegség, 8-12 éves lefolyással.

Az elején még nem beszélünk demenciáról, úgynevezett enyhe kognitív zavar lép fel, a gondolkodási funkciók, elsősorban az emlékezet enyhe zavarát a beteg cetlizéssel, nagyobb odafigyeléssel, több idő ráfordításával tudja kompenzálni.

A középső szakaszban már megjelennek a magatartási zavarok is: zavartság, hallucinációk, agresszivitás, alvászavarok. A súlyos, harmadik szakaszban már a mozgással, a széklet- és vizelettartással is baj van. A végén mozgásképtelen, ágyhoz kötött állapotba kerül a beteg, majd a szövődmények - félrenyelés miatti tüdőgyulladás, felfekvések, mélyvénás trombózis - következtében hal meg.

A környezetnek kell észrevenni

A gondolkodás zavara a belátóképességet irányító homloklebenyt is károsítja, így betegek gyakran tudatában sincsenek a deficitnek vagy akár akarattal elhárítják, bagatellizálják a panaszokat. A környezetnek kell figyelnie a jelekre, elsősorban a rövid távú emlékezet zavarára, azaz a friss információk megjegyzésének problémájára.

„Hiába emlékszik jól a húsz évvel ezelőtt történtekre, az a fontos, hogy fel tudja-e idézni az előző nap megbeszélteket, befizeti-e a csekkjeit, beveszi-e a gyógyszereit.”

Intő jel, ha valaki háromszor-négyszer felhozza ugyanazt a témát, és amikor emlékeztetik az ismétlésre, meglepődik. A rövid távú emlékezet zavarán túl tájékozódási zavar is jelentkezhet: egy korábban jól tájékozódó ember bonyolultabb helyzetben nem tudja kiismerni magát, a szokásos útvonalakon kívül új helyekre nem megy, térképre, navigációra van szüksége ott, ahol korábban nem. Nyelvi probléma is megjelenhet: gondot okozhat az olvasás, szófelidézés. Megváltozhat a hangulat, de még a személyiség is. Paradox módon a figyelemzavar is lehet tünete. Gyanús, ha valaki akar figyelni, de nem tud.

Az Alzheimer-kór tíz jele

1. A mindennapi életet megzavaró memóriavesztés
2. Kihívások a tervezésben és a problémák megoldásában
3. Nehézség a napi, családi, otthoni és akár munkahelyi feladatok elvégzésében
4. Időpontok, dátumok és helyszínek eltévesztés
5. Vizuális és térlátási problémák
6. Nyelvvel kapcsolatos problémák
7. Tárgyak megtalálási képességének elvesztése
8. Ítélő- és döntéshozatali képesség romlása
9. Bezárkózás, szociális háttérbe húzódás
10. Hangulati és személyiségbeli változások 

Forrás: Népszava Online. A cikk dr. Kovács Tibor közreműködésével készült.

Tetszett ez a cikk? További érdekes és hasznos tartalmakért iratkozzon fel hírlevelünkre itt!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.