Mikor menjünk HPV-szűrésre? - Interjú Dr. Tahy András nőgyógyásszal

A méhnyakrák kialakulásában legnagyobb szerepe a humán papillomavírus (HPV) bizonyos típusainak van, a daganatosan elfajult szövetek 80-90 százalékában kimutatható a kórokozó. Kedvező körülmények között a szervezet immunrendszere 9-24 hónap alatt legyőzi a vírust, de a változatos törzsekkel való rendszeres újrafertőződés növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Dr. Tahy András nőgyógyászt kérdeztük a HPV veszélyeiről, a lehetséges tünetekről, megelőzési és kezelési lehetőségekről, valamint a szűrővizsgálatok fontosságáról.

Hányféle HPV van és mennyi közülük a veszélyes?

Rengeteg HPV törzs van, melyeket három fő csoportba oszthatunk. A magas rizikójú osztályba tartozók gyakran okoznak rákos elváltozásokat. Emellett megkülönböztetünk alacsony rizikójú HPV törzseket – melyek ritkábban alakítanak ki daganatokat – és olyanokat is, amiket egyik csoportba sem sorolunk be. Fontos hangsúlyozni, hogy először a méhnyakrákkal hozták összefüggésbe, de ma már igazolt, hogy számos más daganatos betegség hátterében is állhat a HPV.

Milyen tüneteket, szövődményeket okoz a vírus?

A HPV panaszmentes. A méh hengerhám és a méhnyak laphám sejtjeinek találkozásánál van a vírus támadási pontja, ahol nem látszódik, nem érződik semmi. Még a kialakult ráknak sincs tünete, ezért fontos a szűrés. A nemi szerv területén megjelenhetnek condylomák (szemölcsök), de pont a magas rizikójú csoportokban ez ritkább.

Hogyan kezelhető a betegség, ha valaki elkapja?

A tudományos vélemény az, hogy a népesség közel 100 százaléka fertőzött. A HPV-szűrés esetén tehát nagy eséllyel kimutatható valamelyik törzs, de az orvos felelőssége, hogy ne csináljon egészséges emberből beteget. Elsősorban akkor ajánlott a HPV-tipizálás, ha eltérés található a rákszűrés során a citológiában, illetve az oltás akkor a leghatékonyabb, ha nem fertőzött személy kapja, ezért ilyenkor is indokolt a vizsgálat. Régebben úgy gondolkodtak, hogy valaki fertőzött vagy sem, de ennél sokkal árnyaltabb a kérdés. Ha valaki gyakran találkozik nagy mennyiségben változatos HPV törzsekkel, akkor annak a szervezetében meg fog jelenni a vírus, legyen bármilyen jó az immunrendszere.

A szexuális életet hogyan befolyásolja a fertőzés?

Ma már vannak hüvelybe helyezhető gélek, amelyek elpusztítják a vírust. Ezeknek nagy előnye, hogy az együttlét során a partnerre is átkerül a gyógyszer.

Hogyan terjed a vírus és hogyan lehet ellene védekezni?

Elsősorban nemi úton terjed, de kimutatták már szűz személyeknél is. Régebben úgy gondolták, hogy az óvszer védelmet jelent minden szexuális úton terjedő betegség (STD – Sexually Transmitted Disease) ellen, de ma már tudjuk, hogy az óvszer peremén, a gallérjánál átadható a HPV. Természetesen más fertőzések ellen és fogamzásgátlóként való alkalmazása továbbra is ajánlott.

Mit kell tudni a szűrővizsgálatokról?

A rákszűrés során nemcsak a daganatot keressük, hanem azokat az állapotokat is, melyekből kialakulhat. Felismerhetőek már az olyan korai elváltozások, melyek gyógyítása könnyű. Ezért ajánlott évente részt venni a szűrésen. Három hónapon belül viszont nem szabad újra elmenni a vizsgálatra, mert az téves eredményt adhat, ami félreviheti a kezelést. Ennek az az oka, hogy HPV- és rákszűrés esetén is hámot veszünk le a felszínről, aminek kb. ennyi idő kell a regenerációra. Ezért fontos, hogy az olcsóbb tesztek helyett a teljes spektrumú HPV-szűrést válasszuk, mert így biztosan megszerzünk minden szükséges információt, és nem kell várni három hónapot az újabb vizsgálatig. Mindezt összefoglalva, nagyon fontos következtetésre juthatunk: ha megfelelő időközönként jól veszik a mintát és jó laborban dolgozzák azt fel, akkor éves rákszűrés mellett nem alakulhat ki senkinél méhnyakrák.