Tünetmentes, de veszélyes betegségek

Jellemzően akkor fordulunk orvoshoz, ha valamilyen fájdalommal küzdünk, sokan pedig addig is képesek várni, amíg ezek a tünetek az elviselhetetlenségig fokozódnak. A betegségek nagy része azonban sokáig panaszmentes, vagy eleinte olyan enyhe tüneteket produkálnak, amelyet gyógyszerekkel sikerül elnyomnunk. A kiinduló okot azonban nem szüntetjük meg, így a betegség észrevétlenül válik súlyossá. Ha évente eljárunk szűrővizsgálatra, a rejtett betegségekre is időben fény derülhet. Április 7-én van az egészségügyi világnap. 1948-ban ezen a napon kezdte meg a működését a WHO. Ennek a napnak célja a tájékoztatás egyes betegségekről, segédkezzen azok megelőzésében, valamint az egészségmegőrzés támogatása. Ennek apropóján szeretnénk felhívni a figyelmet néhány tünetmentes, de veszélyes betegségre, illetve a szűrővizsgálatok fontosságára.

„Ha időben diagnosztizálunk egy betegséget, akkor gyógyszerekkel, vagy akár kisebb beavatkozással is sikeresen gyógyítható. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha évente rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra. Ezekkel a vizsgálatokkal ugyanis korai stádiumban felfedezhetők a betegségmegelőző elváltozások. Ha gyakran visszatérő vagy hosszabb ideig fennálló panaszaink vannak, például emésztési zavarok, hasmenés vagy épp székrekedés, fáradékonyság, érdemes a tüneteket enyhítő gyógyszerek helyett felkeresni egy szakorvost és kivizsgáltatni, mi állhat a háttérben. Előfordulhat ugyanis, hogy veszélyes betegséggel van dolgunk, az idő pedig egy fontos tényező az ilyen betegségeknek kezelésében” – mondta Dr. Menyhárt Orsolya, intézetünk belgyógyász, kardiológus szakorvosa.

Melyek a leggyakoribb, kezdetben tünetmentes, veszélyes betegségek?

Cukorbetegség

A cukorbetegségnek több típusa van, a két leggyakoribb az 1-es és 2-es típus. Az 1-es típusa kora gyermekkorban kezdődik, ebben az esetben egyáltalán nincs inzulintermelés, így azt naponta kívülről kell pótolni. A 2-es típusú cukorbetegség során a sejtek inzulin iránti érzékenysége csökken, kevesebb cukor alakul energiává és a vércukorszint emelkedni fog. Ha ez az állapot több évig is fennáll, inzulin adására lehet szükség. Az öröklött gének hajlamosíthatnak cukorbetegségre, ám kialakulását fokozhatja a testsúly, bizonyos gyógyszerek, az alkohol, valamint a várandósság is. Vércukor terheléses vizsgálattal már korai stádiumban kimutatható, így egészséges táplálkozással, mozgással, a testsúly csökkentésével kordában tartható a betegség. Ha gyakran vagyunk szomjasak, fáradékonyabbak vagyunk, nehezebben gyógyulnak a sebeink, indokolatlanul éhesek vagyunk, ne habozzunk felkeresni az orvosunkat. Ne feledjük, ha időben felfedezzük a bajt, elegendő lehet a megfelelő étrend és a gyógyszeres kezelés, hogy helyreálljon a cukoranyagcsere egyensúlya.

Szív és érrendszeri betegségek

A szív-és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, érelmeszesedés, érszűkület miatt kialakuló stroke vagy szívinfarktus, Magyarországon – és világszerte – vezető haláloknak számítanak. A korai tünetek, mint például a fejfájás, szédülés gyakran egyéb betegségek kísérőtünete is lehetnek, így nem tulajdonítunk nekik nagy jelentőséget. A szív- és érrendszeri betegségek lehetnek örökletesek is, ám dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód stressz, emelkedett cukor, magas koleszterinszint és magas vérnyomás fokozzák a kialakulásukat. A vérnyomást rendszeres méréssel tudjuk ellenőrizni, laborvizsgálatot pedig panaszmentes állapotban is érdemes évente elvégeztetni, ugyanis az abban szereplő értékek változása jelezheti a betegséget. Ha családban gyakoriak a szív- és érrendszeri megbetegedések, akkor mindenképp járjunk rendszeresen kivizsgálásra. Életmódváltással pedig sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért.

Vastagbélrák

A vastagbélrák a második leggyakoribb daganattípus, esetében különösen fontos a rendszeres szűrővizsgálat mivel az egyre fiatalabb korosztályt is veszélyezteti. A betegségmegelőző állapotok, így a vastagbél jóindulatú elváltozásai, valamint a bélpolipok korai szakaszban nem okoznak érzékelhető tüneteket, de még a maga a vastagbéldaganat sem. Az indokolatlan fogyás, gyengeség, véres széklet és a megváltozott ürítési szokások azonban jelezhetik a problémát, amelyek jelentkezésekor azonnal keressünk fel egy orvost. A betegség kiszűrésére több lépésben kerülhet sor, a vastagbéltükrözés során azonban már a kisebb polipok – amelyekből kifejlődhet a daganat – el is távolíthatók. Ha a családunkban előfordult vastagbélrák, abban az esetben 40 éves kortól, egyéb esetben pedig 45 év felett javasolt részt venni a daganat kimutatását segítő vizsgálaton.

Tüdőrák

Kicsit köhögünk, fulladunk, nehezebben lélegzünk? Panaszok, amelyekre sokszor csak legyintünk. Pedig ezek akár a tüdőrák korai tünetei lehetnek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden esetben erről van szó, de ha a tünetek nem múlnak, vagy esetleg fokozódik a köhögés, fáj a mellkasunk vagy véres a köpetünk, indokolatlanul lefogyunk, ne halogassuk felkeresni a szakorvost. Ezek a tünetek ugyanis már előrehaladott stádium esetén jellemzőek. Járjunk évente rendszeresen tüdőszűrésre, laborvizsgálatra, ha pedig nem vagyunk jól, akkor menjünk mihamarabb orvoshoz. Nem minden tüdőrák hátterében áll dohányzás, ám a levegőszennyezés, passzív dohányzás, egyéb környezeti és genetikai tényezők fokozhatják a betegség kialakulását. Figyeljünk jobban magunkra, és ha lehet, váljunk meg minél előbb a káros szenvedélyünktől.

Csontritkulás

Nőknél főként a klimax időszakában, férfiaknál pedig idős korban léphet fel csontritkulás, amelynek akkor sincs látható tünete, ha a csonttömeg már jelentősen csökkent. Csontsűrűség vizsgálattal képet kaphatunk csontjaink állapotáról, így megelőzhetjük a betegség miatti gyakori csonttöréseket. A csontritkulás természetes eredetű kalcium fogyasztásával (tejtermékek, tojás, tej, sajt), D-vitamin rendszeres szedésével, és rendszeres mozgással megelőzhető.

Nőgyógyászati daganatok

A nőket érintő leggyakoribb daganatok közé tartozik az emlőrák, méhnyakrák, méhtestrák és a petefészekrák. A szűrővizsgálatok fontosságát ezeknek a betegségeknek az esetében sem lehet elégszer hangsúlyozni. Ezen kívül pedig nagyon fontos az is, hogy figyeljünk jobban magunkra, ne hagyjuk annyiban, ha valami rendellenességet tapasztalunk, illetve az emlődaganat esetében életmentő lehet, ha elsajátítjuk az önvizsgálat lépéseit.

„Az ember legnagyobb kincse a testi, lelki egészsége. Nincs egyik a másik nélkül. Inkább tűnjünk túlságosan óvatosnak, ezért, ha úgy gondoljuk, a panaszaink nem „normálisak”, menjünk el egy kivizsgálásra. A testünk mellett lelkünket is ápolnunk kell. Találjunk olyan elfoglaltságot, amely feltölt, olvassunk olyan könyveket, vagy keressünk olyan tevékenységet, amelyek segítenek a mindennapi stressz feldolgozásában. A legtöbbet saját magunk tehetünk magunkért, ne sajnáljuk hát önmagunkra az időt és az energiát” – tette hozzá a doktornő.