Ágyéktáji fájdalom, kattogó csípő? A csípőütközési szindróma a csípőkopás előszobája – Interjú Dr. Bárdos Tamással

A csípőütközési szindróma egy olyan állapot, amikor a csípőízületben a combcsont és a csípővápa nem illeszkedik tökéletesen, és így a mozgás során súrlódnak, ütköznek, ami fájdalmat és idővel ízületi károsodást is okoz. Mit kell tudni erről a kórképről és a műtéti megoldásáról? Erről beszélgettünk a dr. Bárdos Tamás PhD Med. Habil ortopéd főorvossal, csípőütközési szindróma specialistával.

Az elváltozás egészen fiatalokat (20-30-40 éveseket) is érint, és sok esetben összefüggésbe hozható a sporttal. Hogy vezethet a testmozgás csípőütközési szindrómához?

– Ahogy az arcunk vagy egyéb testrészünk egyedi, úgy a csípőnk is az: többek között egyénileg változó a vápa és a combcsont állása, illetve a csípő lazasága is. Az ízületet alkotó combfej/combnyak, illetve a csípővápa a mozgás során ütköznek, és egyénfüggő, hogy ez a kor előrehaladtával milyen mértékben okoz károsodást, kopást, fájdalmat. A csípőütközési szindróma gyakran túlterhelés, trauma hatására bekövetkező mikrosérülések, következménye. Élsportban ez nagyobb eséllyel következik be. A fiatal sportolóknál is gyakran jelen van már; csak példaként a 17 éves jégkorongozóknál a túlterhelés, rotáció, hirtelen irányváltások miatt akár 70%-uknál kimutatható a csontfelrakódás, ami végül csípőütközési szindrómát okoz.

Ez még nem egy régóta ismert kórkép. Mikor indult el a csípőütközési szindróma műtéti kezelése?

– Csak 2002-ben ismerték fel ezt az elváltozást. Sokáig a fiatal betegeknél a panaszok (ágyéktáji fájdalom) dacára nem sikerült megtalálni a probléma valódi forrását, hisz az látszott, hogy a porc ép, így gyakran az a vélemény született, hogy „nincs itt semmi baj”. Idővel azonban sikerült észlelni az apró jeleket, és megtalálni a fájdalom, a mozgásbeszűkülés valódi kiváltóját. Külföldön pár évvel később, 2005 és 2010 között elindult a műtéti kezelés, a csípő artroscopia is, és 2015-ben Magyarországon mi is elkezdtük a beavatkozást. Szerencsére már egyre több ortopéd és reumatológus szakorvos kolléga ismeri a kórképet és ezt a kezelési módszert.

Hogy különíthető el más kórképektől a csípőütközési szindróma?

A csípőütközési szindróma leggyakoribb tünetei: ágyéki (lágyékhajlati) fájdalom  kattogás, pattanás, elakadásérzet a csípőben  beszűkült mozgástartomány  sportolás közben jelentkező fájdalom  tartós ülés utáni fájdalom

– Ha csípő hátsó szakasza, a fenék rész, vagy oldalt fáj, akkor ritkábban jelent csípőütközési szindrómát. Ennél a kórképnél leggyakrabban elöl, a lágyéki rész fáj. Ha tüsszentésre, köhögésre fáj a lágyék, akkor inkább sérvvel van dolgunk, ezért egy sebész tud segíteni a betegnek a továbbiakban. Nem szükséges azonnal ortopéd szakorvoshoz fordulni, ha valakinek csak egyszer-egyszer fájdul meg a csípője egy rossz mozdulattól, ilyenkor ugyanis rándulás vagy zúzódás valószínűsíthető. Javasolt 6-12 hetet várni a fájdalommal, ezalatt érdemes pihentetni és nem-szteroid gyulladáscsökkentőt alkalmazni. Ha mindezek ellenére továbbra is fáj, akkor javasolt szakorvoshoz fordulni. Figyelmeztető jel a hirtelen, forgásos mozgásra jelentkező, erős lágyéktáji fájdalom vagy elakadás, megakadás, ami akár fiatal korban is megjelenhet.

Milyen problémát okozhat a csípőütközési szindróma?

– A pihenés, alvás közben is jelentkező fájdalom önmagában is gyötrő. Gondot okozhat az ülésben, a nemi életben, járásban, terpesztő mozdulatoknál és a sporttevékenységek során is. Hosszú távon a felgyorsult kopás révén hamarabb válhat indokolttá a csípőprotézis-műtét. A csípő ütközési szindróma a csípőkopás előszobája. A jelenlegi vizsgálatok alapján a csípőprotézises betegek 90%-a csípőütközési szindrómával kezdi. Minél korábban diagnosztizáljak, kezelik az elváltozást (még a kopás elindulása előtt), annál jobb eredmény érhető el.

Mikor van szükség a csípőütközési szindrómánál műtéti beavatkozásra?

– Attól függ, mennyire előrehaladott a betegség. Az érintettek legalább egyharmada konzervatív kezeléssel (gyógyszerrel, gyógytornával, kímélettel) panaszmentessé tehető. Ha ez nem hoz megoldást, akkor válik szükségessé csípő artroscopia.

Mit kell tudni a műtétről?

– A speciális műszerkészletet igénylő beavatkozás során eltávolítjuk az ütközést okozó csontos felrakódásokat, korrigáljuk az esetleges porcsérüléseket. A csípő artroscopia után egy éjszakát kell csupán bennmaradni a kórházban, és már aznap járóképes a beteg, le tud szállni az ágyról. A rehabilitáció időtartama attól függ, hogy mennyire komplikált a műtét. Van, hogy mankózni kell 6 hétig, de az is előfordul, hogy 2-3 hétig elégséges használni a segédeszközt. Lényeges ebben az időszakban, hogy a beteg ne terhelje túl korán a csípőjét. Ha sportolóról van szó, akkor 4-5 hónapot szükséges várni a sportba való visszatéréssel.

Ha mégsem sikerül megakadályozni a kopást, akkor sajnos idővel protézis-beültetés válhat szükségessé. Hogy látja a robotasszisztencia térhódítását a protetikai sebészetben?

– A csípősebészetben még csak most fut fel, a térdprotéziseknél azonban már intenzíven jelen van a technológia. A robotok nemcsak a beültetésben segítenek, hanem megkönnyíti a protézis előzetes precíz tervezését is. A robotsebészet rendkívüli pontosságot garantál, radikálisan lecsökken általa a hibázás esélye. Ezenfelül a gépi technológiának köszönhetően minimális mennyiségű csontot kell csak eltávolítani. Az így biztosított precizitás robotasszisztencia nélkül, emberi kéz által kivitelezhetetlen. A térdprotéziseknél például a kivételes pontosság mellett a robotsebészet előnye az is, hogy előre be lehet vizsgálni a szalagok feszességét, így a protézisbeültetéssel visszaadhatjuk a betegnek az ízület eredetihez közelítő mozgásfunkcióját, mozgástartományát. A nálunk használt robot például kevesebb mint 1 fokos, illetve akár 0,1mm-es pontosággal dolgozik, szemben az emberi kéz által nyújtott pontossággal, ami 2-4 fokos eltérést is mutathat. A rendszer a csontmegmunkálást is elképesztő pontossággal szabályozza. A térdprotézisműtéteknél világszerte 7-20% az elégedetlen betegek aránya, a robottechnológia azonban jelentősen csökkentheti ezt a számot.

Hamarosan elérhetővé válik az egészségközpontunkban a robotasszisztált csípőprotézisműtét is. Milyen előnyökkel járhat ennél a műtéttípusnál a robotasszisztencia?

– A robottechnológia különösen jó az implantátum pontos elhelyezésben és a komplikációk megelőzésében, például a csípő kiugrásának vagy rossz irányú állásának elkerülésében. Segít a végtaghossz pontos beállításában is, megelőzve ezzel az eltéréseket, amelyek kézi vágásnál előfordulhatnak.

Dr. Bárdos Tamás PhD Med. Habil 5 évet töltött Angliában, ahol nagy gyakorlatra tett szert a csípőprotetika terén, majd egy évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, ahol túlnyomórészt sportsebészettel (főként térd- és csípősérülésekkel) foglalkozott. Azt tapasztalta, hogy túl kevesen foglalkoznak a fiatalkori csípőpanaszokkal, így ezen szakterület felé fordult az érdeklődése, kiemelt specialitása a csípő arthroscopia. Tagja a Budai Egészségközpont robotsebészeti teamjének, végez robotasszisztált térdprotézis-beültetést is.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.