„Az urológiai problémák mögött sokszor meglepő okok is állhatnak” – Interjú Dr. Novotni Róberttel

Mit tegyünk, ha „felfázunk” vagy gyakori vizelési ingert tapasztalunk? Milyen típusú inkontinenciák léteznek és hogyan kezelhetők? Miért szükséges a herék önvizsgálata, és hogyan lehet észrevenni a (viszonylag gyakorinak számító) here-visszértágulatot? Többek között ezeket a kórképeket, témákat jártuk körbe Dr. Novotni Róbert urológus szakorvossal.

Élete során a nők körülbelül 70–80%-a legalább egyszer átesik húgyúti fertőzésen. Mi a teendő a tünetek megjelenésekor?

– Nők esetében igen gyakori a "felfázásként" emlegetett hólyaghurut. Ezzel kapcsolatban sokszor tapasztalt hiba, hogy a páciensek nem fordulnak azonnal urológushoz, hanem vizeletvizsgálat nélkül rögtön antibiotikus kezelést kapnak. Ez a legnagyobb gond. Egy egyszerű felfázás esetén nem szükséges antibiotikum adása. Növényi hatóanyagtartalmú készítménnyel és gyulladáscsökkentők alkalmazásával a tünetek jelentősen enyhíthetők, a hólyaghurut gyógyítható. Azonban az elhúzódó, komplikált vagy visszatérő hólyaggyulladások mögött számos ok állhat, ezért ilyen esetekben a jó megoldás, ha urológust keresünk fel. A kivizsgálás viszonylag egyszerű. Ebben az esetben is az egyik legfontosabb mozzanat a részletes anamnézis felvétele. Ezután általános vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés, hasi ultrahangvizsgálat következik. Sok esetben a panaszok hátterében nem bakteriális fertőzés áll. Ilyenkor gondolni kell például endometriózisra, ami megtévesztő módon a húgyúti fertőzéshez hasonló tüneteket is okozhat.

Mikor indokolt a cisztoszkópia elvégzése?

– A hólyagtükrözés az egyik legrégebbi urológiai vizsgálat. Fő indikációja a fájdalmatlan vérvizelés. Nők esetében kezelésre nem reagáló, vagy visszatérő húgyúti panaszok esetén is végezzük. Ezen tünetek mögött többek között interstitialis cystitis is állhat, amely hirtelen, masszív vizelési ingerrel, negatív vizeleteredményekkel, kis mennyiségű vizeletürítéssel jár, és zsugorhólyaghoz vezethet. Férfiaknál bizonytalan, gyógyszerre nem reagáló vizelési panaszok fennállásakor indokolt a cisztoszkópia, különösen akkor, ha az előzetesen elvégzett vizeletáramlás vizsgálat felveti a húgycső vagy hólyagnyaki szűkület gyanúját.

Az interstitialis cystitis jellemzően milyen életkorban jelentkezik?

– Gyerekkorban ritka, általában fiatal és középkorú nőknél jelenik meg, de előfordul mindkét nemnél, a középkorú és idősebb korosztályig terjedően. Az oka nem ismert, de kialakulásában szerepet játszhat a krónikus hólyaggyulladás is, főleg olyan esetekben, amikor évekig zajlott antibiotikus kezelés vizeletvizsgálat nélkül. A betegség eredete nem teljesen ismert, de a hosszan tartó, nem megfelelő kezelés egész biztosan hajlamosít rá.

Kicsit kanyarodjunk rá az inkontinencia problémakörére. Mikor állítható fel az inkontinencia diagnózisa? Melyek a kockázati tényezői?

– Az inkontinencia akaratlan vizeletvesztést jelent. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban nőknél, szülés után, fiatal felnőttkorban, illetve idősebb korban jelentkezik. Gyerekkorban is kialakulhat (gondoljunk itt az éjszakai bevizelésre), de ez a gyermekgyógyászati szakterülethez tartozik.

Az inkontinenciának milyen főbb típusai léteznek?

– A stressz inkontinencia esetében erőlködés hatására (köhögésre, tüsszentésre, sporttevékenységre) történik vizeletvesztés a gáti és a húgycsövet, hólyagot tartó izmok meggyengülése miatt. Fokozatai a pár csepptől a jelentős vizeletvesztésig terjedhetnek. A tisztán stressz inkontinencia kezelésében enyhébb esetekben speciális gyógytorna javasolt, a súlyosabb esetekben a kezelés műtéti úton lehetséges. (Ez a TOT inkontinencia szalagműtét és a TVT szalagműtét). A késztetéses vagy "urge", tehát sürgető inkontinenciánál hirtelen, erős vizelési ingert érez a páciens, ami olyan intenzív, hogy gyakorta nem ér el a mosdóig. Kezelhető többek között gyógyszerrel, hólyagtréninggel (azaz a hólyagkapacitás vizelet-visszatartással történő növelésével), illetve speciális gyógytornával, kismedencei biofeedback-el is. Van egy harmadik forma is, a túlvezérelt hólyagszindróma, ami hirtelen vizelési ingerrel jár, de nincs vizeletvesztés. Ennek más a diagnosztikája és a gyógymódja is. A diagnózishoz fontos a kórelőzmény, a vizelési napló, és esetenként az urodinámiás vizsgálat. Fontos megemlíteni, hogy a fenti típusok rendszerint általában keverednek.

Az inkontinencia a tévhittel ellentétben nemcsak „női gond”. Mikor fordul elő a férfiaknál?

– Férfiaknál az inkontinencia ritkán alakul ki spontán, általában különböző műtéti beavatkozások, leggyakrabban prosztataműtétek (különösen radikális prosztata-eltávolítás) után jelenik meg. A férfiak kezelése nem egyszerű, a gyógyszerek kevésbé hatásosak esetükben. Szóba jöhet műsphincter (artificiális záróizom, azaz felfújható szalag a húgycső körül) beültetése, izomtréning, medencefenékizom-erősítés és elektromodulációs kezelés.

Még mindig tabutémának számít a merevedési zavar, pedig itthon megközelítőleg minden 6. férfi érintett. Mi válthatja ki?

– A merevedési zavarok egyre gyakrabban fordulnak elő, akár már 18 év alatt is megjelenthetnek. Fiataloknál nagyrészt pszichés, pszichoszomatikus oka van, a megfelelési kényszer szüli. Idősebb korban a felgyorsult életritmus, a munkahelyi stressz és a szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, egyéb szerek használata is hozzájárulhat a probléma jelentkezéséhez. Hosszú távon, a magasvérnyomás és a cukorbetegség is okozhat merevedési problémát. Nagyon fontos tehát, hogy a férfiak merjenek eljönni az urológushoz, beszéljenek a problémákról, mert a merevedési zavarok mögött komolyabb, belszervi ok, például rejtett szívbetegség is állhat, tehát a kiváltó probléma felderítése sokszor életet menthet.

Tudta? A cukorbetegség számos urológiai panasz forrása lehet. Előfordul például, hogy a vizeletben megjelenő cukor steril gyulladást indít el, ezért fitymaszűkület alakul ki.

Mi történik, ha megszületik a merevedési zavar diagnózisa?

– Itt is alapvető és kiemelkedő fontosságú a részletes kórelőzmény ismerete. Ezt követően fizikális vizsgálatot, laborvizsgálatokat (hormonszint-ellenőrzést) végzünk. Általában multidiszciplináris együttműködés szükséges a diagnosztikában és a kezelésben is (kardiológiai, neurológiai, pszichológiai, pszichiátriai, belgyógyászati vizsgálat).  Számos esetben endokrinológiai betegségek (pajzsmirigy, mellékvese), vagy akár daganatos betegségek is állhatnak a háttérben. Az urológus szerepe kulcsfontosságú, mert ő az első, akivel a páciens találkozik. Sok esetben a kiváltó ok megszüntetésével, megfelelő kezelésével a merevedési zavar átmeneti és megszüntethető, de előfordul, hogy a merevedést fokozó gyógyszerek hosszabb távú alkalmazása jelenti a megoldást. Lényeges azonban, hogy tilos merevedést fokozó gyógyszert felírni megfelelő kivizsgálás nélkül! A merevedésfokozó gyógyszerek mellékhatásként akár fatális kimenetelű szívproblémát is okozhatnak!  A gyógyszer felírása, különösen idősebb korban, kardiológiai kivizsgáláshoz kötött, mivel a merevedési zavar komoly kardiológiai problémát is jelezhet.

Néhány érdekes tény: 40 éves kor alatt 5-10% a tartósabb merevedési zavar aránya a férfiak körében. A 40 és 59 év közöttiek 42%-ánál alkalmanként, 5%-nál rendszeresen jelentkezik a probléma. A merevedési zavar gyakran nem szexuális, hanem kardiológiai probléma első jele. Érszűkítő hatása révén a nikotin kockázati tényező. Az érintetteknek mindössze kb. 15%-a fordul orvoshoz, pedig az esetek nagy részében a probléma kezelhető.

Hány éves kortól indokolt az általános urológiai kivizsgálás? Mit takar ez pontosan?

– Urológiai szűrővizsgálaton a férfiak esetében 40 éves kor környékétől javasolt részt venni (korábban 50 év volt az általánosan elfogadott). Ennek oka, hogy a prosztatarák még mindig az egyik vezető halálok a férfiaknál, és egyre fiatalabb korban jelentkezhet a statisztikák szerint. A szűrővizsgálat rendkívül egyszerű: tapintásos vizsgálat történik a prosztatán és a heréken. A prosztatavizsgálat kevésbé kellemetlen, mint amennyire sokan tartanak tőle, de otthon nem végezhető el. Fel kell hívnom a figyelmet a here önvizsgálatának fontosságára is, amit havonta egyszer javasolt – fiatalabb, kb. 14-16 éves kortól – végezni.

A here önvizsgálata mit jelent? Ilyenkor mire kell figyelni?

– Át kell tapintani a heréket. Nem kell semmit keresni, de ha valami olyat észlel a páciens, ami gyanút kelt (pl. bizonytalan diszkomfortérzést, látszólag ok nélküli növekedést), akkor rögtön forduljon urológushoz. A heredaganatos páciensek 99%-a maga fedezi fel a problémát. Ha ez időben történik, akkor gyakorlatilag 100%-osan gyógyítható a betegség. A hererák egyre gyakrabban fordul elő fiatal felnőtt korban, 20-tól egészen 40 éves korig akadnak esetek. A heredaganat fájdalommentes, akárcsak a prosztatarák. Bár a tapintásos vizsgálat sokat elárul, kötelező az ultrahang- és laborvizsgálat elvégzése is.

Veszélyes döntések, amik akár visszafordíthatatlan károsodáshoz is vezethetnek, vagy nem hoznak gyógyulást: Az öndiagnózis, a megfelelő vizsgálatok nélküli, felesleges gyógyszerszedés (pl. antibiotikum, erekciót fokozó készítmények) általában nem visz közelebb a megoldáshoz, sőt, komoly szövődményeket is okozhat. Az anabolikus szteroidok alkalmazása (dopping) akár véglegesen is megszüntetheti a tesztoszterontermelést. A túlzott, mesterséges fehérjebevitel vesekárosodáshoz is vezethet.

Gyakori elváltozás a here-visszértágulat is. Mit kell erről tudni?

– A here-visszértágulatot (varicocele) sok esetben a férfi meddőség kivizsgálása során azonosítják, de előfordul, hogy már pubertáskor környékén diagnosztizálják. Az esetek 90%-ában bal oldali eltérésről van szó, a páciens a bal oldali herezacskóban, a here fölött észlel daganatszerű, "kanyargós" elváltozást. Diagnosztikája tapintással és ultrahanggal történik. Négy stádiuma van, az első csak ultrahanggal észlelhető, tünetmentes, a negyedik azonban már szemmel is látható. A nagyfokú III–IV. stádiumú herevisszér esetén a here működése károsodhat, ez a spermaszám kapcsán és a spermiumok anatómiai eltérésében mutatkozik meg.

Hogy kezelhető?

– A varicocele kezelése műtéti. A legkorszerűbb megoldás a mikrosebészeti here-visszértágulat műtét. Ez a módszer alacsonyabb kiújulási rátával (5-10%) jár, és lehetővé teszi a szabadszemmel nem látható kisebb visszerek ellátását és a nyirokerek vagy az artéria azonosítását. Nagyon fontos a korai, megfelelő időben történő beavatkozás (például pubertáskor környékén), mert a nagyfokú varicocele rontja a spermaképet és gátolhatja a here működését is.

Számos egészségügyi probléma kialakulását segítheti elő a szorongás, a túlzott stressz, a depresszió. Léteznek pszichoszomatikus urológiai gondok is?

– Több urológiai problémának is lehet pszichoszomatikus eredete. Tipikusan ilyen például a bizonytalan alhasi, kismedencei, herébe sugárzó fájdalmakkal járó krónikus abakteriális prosztatitisz, de ilyenek az ismeretlen eredetű vizelési problémák is. Ezen okok feltárása komplex kivizsgálást igényel, amelyhez más szakterületek (belgyógyász, neurológus, pszichológus, pszichiáter) bevonására is szükség lehet.

Dr. Novotni Róbert gyerekkora óta orvosnak készült. Mindenképp olyan szakterületet szeretett volna választani, ami manuális, tehát műtétek elvégzését is lehetővé teszi. Az első gondolata a sebészet volt, majd egy ismerőse által kapcsolatba került az urológiával. Ahogy egyre jobban megismerte a gyorsan fejlődő, széleskörű műtéti repertoárú szakterületet, úgy erősödött az urológiai melletti elköteleződése. Gyógyító munkájában kiemelt fontosságúnak tartja az empatikus, kétirányú orvos-beteg kommunikációt, ami a szükséges információk átadásán túl biztosítja a nélkülözhetetlen bizalmi viszony kiépítését is.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.